Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-108

496 A Nemzetgyűlés 108. ülése 1920. szétosztásra, vagyis mennyi osztalékot ad és menynyit fordít tartalékokra, szóval a szövetkezet megér ősitésére. Bátor vagyok megemlíteni, hogy a kubikosok hazájában felvetettem ezt az ideát és az eredmény az lett, hogy pár nap alatt 1500 munkás jelentkezett egy helyről az ezen szövetkezetben való tömörülésre. Kijelentették azt is, hogy hajlandók akár kétszáz korona üzletrészt is jegyezni. Egy-egy ilyen szövetkezet tehát háromszázezer korona üzletrész tőkével alakulna, ha pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet ugyanennyi hitelt bocsát rendelkezésére, akkor több mint félmillió korona áll rendelkezésére ennek a munkásvállalkozó szövetkezetnek. Nagyon természetes, hogy én nem képzelem azt, hogy most egyszerre minden közmunka, és a közmunkák a maguk egészében is, az ilyen munkás vállalkozó szövetkezetek lfezébe kerüljenek. Én belemegyek abba, hogy kísérletezzünk, próbáljuk meg, azért, mert meg vagyok győződve, hogy amint Olaszországban, nálunk is be fog válni. (Ugy van ! Ugy van ! Egy hang a jobboldalon : Nemcsak a munka legyen az övé, dfi a haszon is.) Azt képzelem, hogy a nagyobb arányú közmunkák egyes részleteit kapják meg először ezek a munkásvállalkozó szövetkezetek, és ha ez beválik, akkor az állam, a törvényhozás is továbbmehet. A Nemzetgyűlésnek ezer és egy oka van arra, hogy a munkásvállalkozó szövetkezetek ügyét felkarolja. Nincs okunk abban kételkedni, hogy a szakministeriumok ezt az eszmét magukévá teszik, mert Íriszen máris örvendve hallottuk, hogy elvben a pénzügyminister ur is belement, (B. Korányi Frigyes pénzügyminister igenlőleg int.) sőt a kereskedelemügyi minister ur is. És érintkezésbe léptem az Országos Központi Hitelszövetkezettel, az is nagyon szívesen áll ennek a mozgalomnak élére, amely a földmunkásságnak megszerzi azt a szociális nyugalmat, megszerzi azt a gazdasági békét, amelyre már régen áhítozik.. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, •— saját tapasztalatomból tudom. — hogy a földmunkásság a politikától elfordult, a politikában számtalanszor csalódott és most már gazdasági téren keresi a megoldást. (Élénk helyeslés.) Itt van az alkalom az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál, hogy ezt az eszmét az életbe átvigyük. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a maga ellenőri szervezetével nemcsak az alakulást és szervezést bírja ellátni, hanem az üzleti ellenőrzést is, ugy hogy egyáltalán nem kell attól tartani, hogy valami összeomlás lesz ennek a mozgalomnak a vége. De biztosíték az Országos Központi Hitelszövetkezet arra nézve is, hogy igy a földmunkásságnak ez a mozgalma semmiféle pártpolitikát nem fog célozni, mert hiszen az Országos Központi Hitelszövetkezet távol áll és távol is kell állnia mindenféle pártpolitikától. Ha a , törvényhozás ilyeténmódon lélekzethez juttatja az uj szövetem szeptember hó 22-én, szerdán. kezeti intézményt, és miután minden kilátás megvan arra, hogy a mérnöki kar is kedvezően fogadja ezt az eszmét, nagy lépéssel haladunk a szociális élet terén és a magyar társadalom óriási tömegeit nyerjük meg a nemzeti konszolidációnak, ( Ugy van ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Az Országos Központi Hitelszövetkezet megerősítése tehát rendkívül sok irányban fontos szükségesség. De a Nemzetgyűlésnek érdeke is az, hogy a szövetkezeti eszme iránt való érzékét kimutassa, amikor nemcsak olyan törvényhozások, mint mi vagyunk, akik azért jöttünk össze, hogy a nép érdekeit gazdasági alapokon védjük meg és mozdítsuk elő, hanem úgyszólván a világ valamennyi állama, valamennyi törvényhozása szinte versengve iparkodik a szövetkezeti eszmét előmozditam és pártolni. Sándor Pál t. képviselő ur múltkor a kereskedelem védelmére is felhozta, — hiszen honorálom én is — hogy Kamenev és Kraszin, akik Nyugat-Európával tárgyalnak a bolsevista Oroszország részérő], kereskedők, hogy Oroszországban is, ahol minden összeomlott, egyedül a kereskedelem az, amely még kapcsolatot tud találni a Nyugattal. Kénytelen vagyok felvilágosítani a t. Nemzetgyűlést, hogy ezek az urak, Kamenev és Kraszin az orosz szövetkezeti mozgalomnak tőkéjéből élnek Londonban és nem a kereskedelem, hanem a szövetkezeti mozgalom az Oroszországban, amelynek nevében ezek a diktátorok, ezek az orosz Böhmök és Hamburgerek Londonban a nyugateurópai intézőkörökkel tárgyalnak. Tény az, hog}?- már 1918 novemberében az orosz szövetkezeti mozgalom egy kiválósága, aki annak előtte a szocialista párt tagja volt, Totomianz moszkvai egyetemi professzor, kerülő utón egy cikket küldött Londonba az orosz gazdasági állapotokról és kimutatta, hogy a bolseviki gazdasági rendszer Oroszországban teljesen összeomlott. Ami ma a lelket tartja még az orosz népben, az a szövetkezeti mozgalom, igaz, hogy megszorított formában, mert az is érzi a bolsevizmus zsarnokságát. De mégis a szövetkezeti mozgalom az, amely kenyeret tud adni az orosz népnek. Totomianz azzal a felkiáltással végzi cikkét, — ő, mint említettem, annakelőtte a szocialista párt tagja volt — hogy nemcsak a bolsevizmusnak, de a marxizmusnak is megásta sírját az orosz kísérlet és a jövő a szövetkezeti mozgalomé ! ( Ugy van! Ugy van !) Azzal zárom szavaimat, méltóztassék mindazokat figyelembe venni, amiket a szövetkezeti ügyet igazán szeretők mondanak. Ha a szövetkezeti mozgalomban kisebb hibák vannak, méltóz tassék ugy cselekedni, hogy ne üssük agyon magát az intézményt, (Helyeslés.) hanem a jó atya gondosságával iparkodjunk rajta segíteni. Nemtagadom, vannak bajok mindenütt, minden olyan intézménynél, amelyet emberek vezetnek, vannak emberek, akik visszaélnek az intézmények cégérével, de mindazokat, akik a kisembereket szeretik, aldk a kisemberek érdekében dolgozni akar-