Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-108

492 A Nemzetgyűlés 108. ülése 1920. galom átvételét sem. En magam, mint szövetkezeti ember, előre tudtam azt, hogy'itt bizonyos aggályok, bizonyos nehézségek fognak felmerülni és őszintén megvallom, féltettem a szövetkezeti eszmét ettől az akciótól. Azonban szolgálatot véltek teljesíteni ezek a falusi szö-, vetkezetek épen a keresztény irányzatnak és engedtek az országos közhangulatnak, az országos érdeknek, hogy ezt a sokszor kellemetlen feladatot vállalják, minden anyagi haszonrészesedés nélkül. De én ugy látom, hogy emiatt a sző vetkezetek ellen irányuló akcióban a Haditermény keze is közreműködik, amelynek a tisztviselői karában természetesen nem az Ébredő Magyarok vannak többségben. Épen ezen körülménynél fogva, hogy a Haditermény felől fuj a szél, nagyon természetes, hogy a falusi nép szövetkezetei újból egy filoszemita irányzatot, illetőleg egy akciót látnak semitizmus részéről abban, hogy a szövetkezeteket olyan hibákban is bűnrészeseknek mondják, amikhez a szövetkezeteknek abszolúte semmi köze. Pedig nagyon tévednek a Haditermény hivei, ha azt hiszik, hogy csak egyetlen falusi gazda is akad majd, aki a gyászos emlékű intézményt visszakívánja és még inkább zavarba jönnének azok a törvényhozók, akik erről beszéltek, hogy ha a szövetkezetek visszadobnák a gabonaátvételi megbízatást, és az elé a kérdés elé állíttatnának, hogy vájjon ki vegye át a gabonát, vájjon a Haditerménynek odaadja-e egy falusi gazda a maga gabonáját. A Haditei'mény felszámolásának halogatásában bizonyára vannak hasonló célzatok, azonban mindezek a körülmények csak megerősítik a falusi népet abban a meggyőződésben, hogy a szövetkezetek azok a fedezékek, ahonnan a falusi nép a maga gazdasági felszabadulását kitartással és munkával elérheti. Nagyon természetes, hogy a szövetkezeti emberekben, azokban a kisemberekben nincs annyi raffinéria, mint a kereskedelmi élet kitanult embereiben. De nem is lehet pillanat műve az, t. Nemzetgyűlés, hogy egy százados uralom által bizonyos faji bélyeggel ellátott kereskedelmet a magyar fajnak még kevésbé iskolázott része egyszerre, hirtelen átvegyen. Azonban Pásztor t. képviselőtársamnak itt elhangzott beszédéből is láthatta a t. Nemzetgyűlés, hogy milyen óriási iskoláztatás folyik ezekben a szövetkezetekben. t (Elérik helyeslés dalfelöl és a jobboldalon.) Évente körülbelül húszezer földmivesembert vezetnek be a kereskedelmi és üzleti élet világába. (Zajos helyeslés és taps.) És láthatja, hogy ezek között menynyire fejlődnek ki azok az uj elemek, azok az uj emberek, akik majd a jövő magyar nemzeti kereskedelem alapját is meg fogják vetni, ( Ugy van ! Ugy van!) Karafiáth Jenő: Apostoli munka! (Ugy van ! Ugy van !) : Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! A következő törvényjavaslatnál lesz majd szó arról, évi szeptember hó 22-én, szerdán. hogy a közgazdasági egyetemi mozgalmat is ezeknek a kisembereknek az a felismerése vetette felszínre, hogy ha ők a kiskereskedelemben, a kisebb üzleti világban megállják a helyüket és viszont, ha feljebb mennek, találkoznak a vezető kereskedelmi körökben bizonyos akadályokkal és nehézségekkel : ne neveljék-e fiaikat arra a célra, hogy ott a vezető kereskedelmi körökben ők is elfoglalhassák a helyüket, ami által aztán meglesz a lelki és érzelmi kapcsolat a falu és a legfelsőbb kereskedelmi körök között. (Altalános helyeslés.) Sándor Pál t. képviselő ur nagyon helyesen mondotta, hogy a keresztény magyarság is foglalja el a kereskedelemben is a helyét. Ezt célozza ez a törvényjavaslat, hogy a szövetkezeti ügyet megerősítsük és neveljünk egy generációt, amely megállhassa a maga helyét a kereskedelmi ós üzleti életben. (Ugy van! Ugy van !) Az sem áll, hogy a szövetkezeti mozgalom reakció. Igen, a szövetkezeti mozgalom reakció azzal a manchesteri liberalizmussal szemben, amely a falusi nép vérén egy uj osztályt nevelt : a plutokráciát ; a szövetkezeti mozgalom reakció a marxista szocializmussal szemben, mert az erfurti kongresszuson tett felszólalásában Liebknecht kispolgári kenőcsöknek minősítette a szövetkezeteket és azt a Lassalle Ferdinándot, aki a hitelszövetkezetek utján a munkások részére hitelt akart biztosítani és aki az államot rá akarta szorítani, hogy ilyen munkáshitelszövetkezetek utján a tőkében is részeltesse a munkásságot, — az erfurti kongresszus kizárta' a maga köréből és árulónak minősítette. (Ugy van ! Ugy van !) Frühwirth Mátyás: Azóta sokat tanultak! Schandl Károly : De nem reakció a szövetkezeti mozgalom a társadalmi gondoskodás és a kisemberek védelme szempontjából. (Ugy van! Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Sokan bizonyos szépséghibát látnak abban, hogy felülről keletkezett a magyar szövetkezeti mozgalom. Ezeknek csak azt válaszolom, hogy úgyszólván minden államban felülről keletkezett à szövetkezeti mozgalom. Hiszen ez nagyon természetes is, mert a 19. század második felében a kapitalista liberalizmus oly erőssé lett minden ország közgazdasági életében, hogy azzal szemben apró kis emberek magukban nem birtak szembeállani, hanem kellettek oda a mecénások, akik főleg erkölcsi értelemben segítették a mozgalmat és szerezték meg neki azt a bátorságot, amely feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy szembe lehessen szállania a kapitalista mozgalommal. Itt van Oroszország, ahol egy Vaszilchow herceg indította meg a szövetkezeti mozgalmat és ma Oroszország szövetkezeti mozgalma a világon a legerősebb. Itt van a japán szövetkezeti mozgalom, amely 10.000 szövetkezet felállítását eredményezte és amely Okőubu herceget ismeri el a szövetkezeti