Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-107
A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. Hát igenis többek unszolására, hosszas tusakodás után, én is elmentem a nemzeti tanácshoz. Azt mondtam : Uraim, miután arról van szó, hogy önök az önök beszédje szerint most félretesznek osztály h arcot, faji harcot, minden politikai küzdelmet és egyetlen céljuk van, a rendet, a békét megteremteni, ebben a törekvésükben én és egyesületem, amelynek 300.000 tagja volt, támogatni fogjuk önöket. Akkor felszólalt Bokányi későbbi népbiztos és azt mondta, hogy énbennem nem bizik, mert én nem fogom tudni elölni magamban azokat a politikai elveket, amelyek révén eddig velük szemben álltam. Feleltem, megjelent a lapokban is és ezt mondtam : Igenis, tessék tudomásul venni, csak addig a percig, ameddig önök felfüggesztik az osztályharcot, csak addig a percig, ameddig a háborús sebek gyógyitására törekszenek, csak addig a percig vagyok önökkel. Amint látom, hogy ezt a fogadalmat megszegték, szemben fognak találni magukkal, ahogy szemben találtak mindjárt .'. . Balla Aladár : A nemzeti blokkban együtt is voltunk. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister :... mert hogy az a politikai gruppirozódás, amely a Károlyi-forradalom idején zárt ajtók mögött gyülekezett, hogy összegyűjtsük valamiképen a politikai erőket, azokat is, akikkel szembenállottunk, munkapártot, függetlenségipártot, alkotmánypártot, néppártot, valamennyit, stb., hogy ez a társaság összehozódott, abban sok részem volt, és akkor szerveztük ott az ellenállást, szerveztük a kontrablokkot, és mikor készültek a választásra, mi is készülődtünk, dolgoztunk ugy, hogy nem mertek nekimenni a választásnak, mert megbuktatta volna őket az általunk felkorbácsolt nemzeti közvélemény. (Ugy van! Ugy van !) Taszler Béla : így akarja Sándor Pál bemocskolni a keresztény hősöket. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Tessék disztingválni. Annak, hogy Ausztriától megszabadultunk, igenis örültünk többen (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) és ezt a tényt vezércikkben és másutt is dicsértük. Én nem csinálok abból titkot, én ma is ezen a véleményen vagyok. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Nekem nem kell még egyszer olyan közjogi kapcsolat még a dinasztia révén sem . . . (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Ballá Aladár : Ez magyar beszéd ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : . . . amely bennünket Ausztriával még egyszer ilyen mostohatestvéri viszonyba akarna hozni, amelyben mi végeztük a munkát és Ausztria volt az, aki gazdagodott. (Ménk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Budaváry László : így beszél egy ébredő. (Derültség jobbfelől.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — V. KÖTET, évi szeptember hó 21-én, kedden, 473 Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Tudom, hogy nem feleltem minden részletes ellenvetésre, amely felhangzott és talán nem volt módomban minden szemponttal foglalkozni, amely a vitába belevettetett, de azt hiszem, mégis volt módomban eléggé beigazolni, hogy az a lépés, amelyet mi tenni akarunk, becsületes, egyenes, férfias és bátor lépés, amely nem tekint semerre sem, nem vár elismerést sehonnan sem, mert a nemzet jövője az, amely kell hpgy bennünket elitéljen vagy igazoljon. (Ugy van ! Ugy van !) A nemzet Ítéletét azután szivesen elfogadom én is és el fogja fogadni bárki Magyarországon. Egyetlen kérdésre kivánok még kiterjeszkedni. Kérdést intéztek hozzám : mit szólnék ahhoz, ha zsidó egyetemet létesitenének Magyarországon ? Szabóky Jenő : Csinálják meg Palesztinában. (Derültség.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Nem kívánom fejtegetni az indokokat, amelyek miatt kijelentem, hogy amig én ezen a helyen vagyok, Magyarországon zsidó egyetem nem lesz ! (Elénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Magyarország a magyaroké !) T. Nemzetgyűlés ! Bismarck igazán nagy politikus volt és elfogadhatjuk tekintélynek. Egy beszédében azt mondotta: »Az állam célja a keresztény tanítás realizálása; hogy azonban a zsidók támogatásával közelebb fogunk-e jutni a célhoz, azt nem tudom elhinni.« A mi célunk Magyarországon : a keresztény gondolatot, keresztény érzést realizálni és biztosítani. Realizálni iskoláinkban, gazdasági intézményeinkben, törvényeinkben. Azt hiszem, ezt mi meg fogjuk tudni tenni a magunk erejével. Azt hiszem, hogy Magyarország elindult egy utón, amely útról nem fog többé letérni semmiféle teóriák kedvéért sem. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Mi itt szociális igazságra bazirozott, magyar érzésű, gondolkozású és kulturális országot akarunk létesíteni, amelyben rend és béke legyen és amely ennélfogva erős és hatalmas legyen. Ezt meg fogjuk csinálni megint. Ha bennünket a zsidóság ebben segíteni fog, nagyon szivesen elfogadjuk a segitséget. A vezetés azonban kétség kivüi a mi kezünkben lesz. Ezt a vezetést semmiféle teória kedvéért nem engedjük többé a kezünkből kiütni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a javaslatomat elfogadni szíveskedjék. (Hosszantartó, általános élénk éljenzés és taps. A szónokot a Ház minden oldaláról üdvözlik.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Usetty Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A minister ur felszólalása után immár csak röviden akarok az előadói székből a numerus clausus vitájához hozzászólni, annál is inkább, mert a törvényjavaslat tárgyalása kapcsán olyan mélyenjáró és igazán magas elvi színvonalon 60
