Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-107

A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. évi szeptember hó 21-én, hedden. 449 javaslatokat előterjeszteni. Az első az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920: XIV. te. -hatályának 1920 dec- végéig való kiterjesztése tárgyában; a szesz a második megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. Kérem mindkét törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel \ égett a pénzügyi bizottságnak kiadatni. Az indemnitási törvényjavaslatra nézve egyszersmind kérem a sürgősség kimondását. Elnök: Ezen törvényjavaslatok ki fognak adatni előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak, még pedig az indemnitási törvényjavaslat sürgős tárgyalás és jelentéstétel végett. Napirend szerint következik a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Soron van? Kontra Aladár jegyző: Kovács Emil! Kovács Emil : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azok után a mondhatnám nagyszámú beszédek után, amelyek itt a főiskolai beiratkozásokat tárgyazó törvényjavaslat tárgyában, mellette és ellene tartattak, úgyszólván feleslegesnek látszik már, hogy az ember még hozzászóljon a törvényjavaslathoz, mivel azok a beszédek a kérdést legtöbb tekintetben tisztázták minden elfogulatlanul gondolkozó és szemlélő előtt. Mindazonáltal azon kötelességfez hiven, hogy az időt immár soká ezzel a dologgal ne töltsük, sürgős dolgok és más elintézni valók lóvén, e kötelességem szem előtt tartásával lehető röviden igyekszem néhány szót szólni már csak azért is, hogy a mélyen t. Nemzetgyűlés előtt pártom, egy ellenzéki párt nevében is' körvonalozzam álláspontunkat, talán épen szemben egy másik ellenzéki párt eddig elfoglalt álláspontjával. Előre kijelentem, hogy a törvényjavaslatot elfogadom ! (Helyeslés a baloldalon.) Elfogadom pedig azért, mert a legelfogulatlanabbnak vélt gondolkozás szerint is a törvényjavaslat elfogadása pedagógiai szempontból okvetlenül a tizenkettedik órában érkezett sürgősség, mert annak, aki valaha egy iskolán belül volt, mint mi pedagógusok, lehetetlen elképzelnie is, hogy tanitani lehessen, magukat az ismereteket is kellő módon közölni lehessen egy tanárnak, akinek, mint ahogy itt bebizonyitást nyert, 3—5 ezerre menő hallgatója van. Elfogadom a törvényjavaslatot, mert jogokat nem sért. Usetty Ferenc előadó: Ugy van! Kovács Emil : Nem sért pedig azért, mert tévedésen alapul azok felfogása, akik az ellenkezőjét állították, valószínűleg arra támaszkodva, — mint ahogy veszem észre, hogy némely szónok urak erre támaszkodnak itt — hogy lexikonNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. V. KÖTET. szerű dolgaikat előadják itt abban a hitben, hogy az első meglepetésben nem tudjuk őket ellenőrizni, mert hiszen lexikont nem hozunk magunkkal. Azt tapasztalom, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket itt pillanatnyilag kellőleg nem ellenőrizhetünk. Az nem áll, hogy az érettségi bizonyítványok jogosítványok arra, hogy az illető hallgatók felsőbb iskolába felvétessenek. Én megnéztem a magam érettségi bizonyítványát és megnéztem direkt e célból mások érettségi bizonyítványait is és mindnek ugy hangzik a zárbeszéde, hogy az illető a felvetett kérdésekre jelesen, jól vagy elegendő módon megfelelvén, a főiskolai tanulmányok hallgatására érettnek jelentetik ki. Usetty Ferenc előadó: Nyilvánittatik! Kovács Emil : Képesítést kap tehát, de nem jogosítványt. Ez a kérdés tehát magától elesik. Mivel pedig a vita során a napnál fényesebben bebizonyitást nyert és ezt tudja egyáltalában ebben az országban ma már a legkisebb gyermekig mindenki, hogy a legközelebb elmúlt forradalmak veszedelmeit épen az a túltengő szellemi proletariátus idézte elő, mint sok szép beszédben kifejtve volt, annálfogva kétségtelen, hogy az államnak nemcsak joga, de mint kormányzatnak. Hiszen a szó is azt jelenti, hogy kormányozzon, szabályozzon, dirigáljon, egyenesen kötelessége gondoskodni arról, hogy ez a tűitengő szellemi proletariátus levezettessék. Eminens és elemi kötelessége egy politikának, amely *egy országot és nemzetet vezet, mivel a politika nem egyéb eredetileg, mint a görögök államot képező városai ügyeinek jól vezetése, ugyebár — hogy az ország hajóját igenis ugy irányítsa, hogy ott mindenek ékesen és szép rendben menjenek. A társadalmi békesség pedig feltétlenül megköveteli, hogy az egyes kereseti, foglalkozási ágakban kellő arányokban legyenek elosztva a honpolgárok. Ez napnál világosabb dolog. Egy organizmus csak ugy egészséges, ha abban minden megfelelő alkatrészek a kellő, de nem a kellőnél nagyobb mennyiségben vannak. Egy társadalom is csak ugy lehet egészséges organizmus, ha a szellemi része túl nem* teng, mert különben hasonlít ahhoz a nyomorék, nagyfejű, vízfejű gyermekhez, akinek olyan nagy a feje organizmusa többi részéhez képest, hogy minden pillanatban elrántja, aminek folytán elesik és veszedelembe jut. El kell feltétlenül fogadnunk a numerus clausust azért is, mert bebizonyitást nyert az is, hogy igenis nagy kulturállamokban is, Herrmann Miksa t. képviselőtársunk speciális előadása szerint pl. Franciaországban is, a legszigorúbb numerus clausus áll fenn épen a főiskolákra nézve. El kell fogadnunk a numerus clausust azért is, mert a tanszabadságot nem sérti. Az is tisz57