Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-106

442 A 'Nemzetgyűlés 106. ülése 1920. évi szeptember hó 20-án, hétfőn. Annak dacára, hogy Soós honvédelemügyi minister úrhoz akkor ezt a kérést intéztem, eddig nem kaptunk semmiféle statisztikát. Nem tudom, hogy munkába vétetett-e az. Ezennel, (Zaj a halóidálon. Hallj uh ! Halljuk ! jobbfelől.) minthogy akkori felkérésem nem használt és minthogy én a magam részéről a zsidóság érde­kében tisztázni akarom ezt a kérdést, vagyok bátor a következő indítványt beterjeszteni : (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »Indítványozom, hogy utasítsa a Nemzetgyűlés a honvédelemügyi minister urat, hogy hat hónap alatt terjesszen a Nemzetgyűlés elé pontos adatokat a világhábo­rúban részt vett magyar katonák vallási meg­oszlásáról. (Felkiáltások a baloldalon : Nagyon helyes!) A kimutatásban részletezze különösen, hogy hányan voltak a fronton, hányan a had­tápszolgálatban, hány esett el, hány lett rokkant, végül, hogy oszlott meg a kitüntetések száma ugyancsak vallás szerint.« (Zaj a baloldalon.) Szabóky Jenő : Fajok szerint ! Somogyi István : És a felmentetteket is bele kell venni ! Kovács Emil : Az elesetteket ! Taszler Béla : A szellem ez volt ! A libe­rális szellem ez volt ! Hiszen a német statisztika kimutatja ! Sándor Pál .* Ismerve a t. honvédelmi mi­nister ur becsületes felfogását, meg vagyok róla győződve, hogy akkor, amikor egy vallásfeleke­zet tekintetében kell ítéletet mondania, min­denki, keresztény és zsidó, pártatlan forrásnak fogja őt elismerni. Vannak nálunk is források, mi zsidók is gyűjtöttük ezeket az adatokat a háború elejétől fogva. (Zaj a baloldalon.) Nem kívánom, hogy ezen, sajnos, egyoldalú statiszti­kákra — a statisztika általában nagyon furcsa tudomány — önök valamit adjanak, csak fel­említem, hogy, amint a munka eddig nyilvá­nosságra jutott részei mutatják, — dr. Vene­zianer dolgozza fel ezeket az adatokat — már ma is konstatálható, hogy ezen statisztika alap­ján, mely neveket fog tartalmazni, jóval 10%-on felül vonultak be zsidók a népességi számarányt tekintve. Kovács Emil : Bevonultak ! De hova mentek ? Szabóky Jenő : Hadseregszállitó hány szaza* lék volt? Sándor Pál: A hadseregszállitókat, t. kép­viselőtársam, én legalább is ugy gyűlölöm, mint ön, (Egy hang a baloldalon : A bűnösöket !) és végtelenül csodálom, hogy önök közül, akik a keresztény irányt képviselik, még egyetlenegynek sem jutott az eszébe, hogy felkeljen és meg­mondja a ministeriumoknak, hogy vizsgálják meg azokat az ügyeket, melyek az illető minis­teriumban már leszámolásra jutottak, állapít­sák meg, hogy ki volt a csaló és ki nem, hogy ki szerzett milliókat és ki nem. Végtelenül csodálom ezt és ha önök nem fogják megtenni, akkor meg fogom tenni én. (Helyeslés a baloldalon.) Bocsánatot kérek, önök a teóriánál maradnak, de a praxishoz nehezen alkalmazkodnak. Erről mi is akarunk tudni. Az bizonyos, hogy a sok ezer hadseregszállitó közül okvetlenül sokkal több zsidó volt, mint keresztény, de ez természetes, mert a kereskedők közt a zsidók arányszáma is sokkal nagyobb. De a kereskedőkön kivül annyi meg annyi had­seregszállitó gróf, meg szobalány, meg grófnő, meg mindenféle volt ! (Derültség.) Méltóztatnak rá emlékezni, ho.gy a Grand Hotel portája előtt van egy pokróc, melyen ez a felírás van : »Salve«. Erre csinálták ezt a szóviccet : »Schieber aller Länder vereiniget euch!« (Derültség.) Méltóz­tatnak tudni, hogy akinek csak keze-lába volt, vagy akinek befolyása volt valamelyik minis­teriumban, az mind szállított és a panama még ma is ép oly kevéssé szűnt meg, mint akkor. Mindenki, akinek keze-lába volt, az szállító és Schieber volt. Ami az osztrák statisztikát illeti, az én gyűjteményemben annyi volt belőle, hogy nekem már egy kissé túlsók is volt és a bolse­vizmus ideje alatt egy részét el is égettem. Nem kívánom ezeket a dolgokat ide hozni, a kérdés csupán az és engedjék meg, hogy csak arra az egyre szorítkozzam, hogy megérdemli-e a zsidó­ság azt, hogy vele szemben ilyen numerus clau­sus-féle törvényeket hozzanak, igen vagy nem. Hornyánszky Zoltán: Igen! Sándor Pál : Ezt a Nemzetgyűlés bölcsesé­gére bizom. Ha a képviselő ur előre is azt mondja, hogy igen, erre csak azt mondhatom, amit Tolsztoj, hogy az antiszemitizmus és az ostobaság érvekkel le nem küzdhető. Az anti­szemitizmus olyan dolog, mellyel szemben nem lehet érvekkel élni. Ez csak azt bizonyítja . . . Taszler Béla (közbeszól. Zaj). Sándor Pál: Mélyen t. képviselőtársam, én az ön cikkeit végtelen nagy érdeklődéssel ol­vasom és mindig meghallgatom azt, amit mond, és keresem abból azt, ami jó és azt, ami rossz, .kérem tehát, hogy nálam se méltóztassék min­denben a rosszat keresni. Taszler Béla : Jót nem találunk. Ez a baj ! Sándor Pál : A támadások sorozata Ereky Károlyéval kezdődik. Ereky Károly t. képviselő­társam azt állította, hogy legalább 50.000 zsidó volt a központokban. Honnan veszi ő ezt az 50.000 számot ? Szabó József : Milyen központban ? Sándor Pál : Ereky Károly azt mondja, — nagyon kedélyesen beszél erről — hogy (olvassa): »A frontról is irtak haza a zsidó fiuk, hogy ott nagyon lövöldöznek, még agyon találják őket lőni, hozzák őket haza valamelyik központba. (Derültség.) Statisztikailag lehet igazolni, hogy igy a központokban 50.000 zsidó gyereket helyeztek el, akiknek kinn lett volna a helyük a fronton.« (Egy hang a baloldalon : Haza is hozták őket!) Két oldallal tovább a következőket mondja (olvassa) : »Mi kint vol­tunk a fronton, mi véreztünk és azalatt ide­haza a zsidók csinálták a maguk üzleteit.« t

Next

/
Thumbnails
Contents