Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-104

372 A Nemzetgyűlés 104. ülése 19', T. Nemzetgyűlés 1 A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat határozottan fajvédelmi szempontból bírálandó el és ebben a momentumban természetesen zsidóellenes is a tendenciája. De szükségesnek tartom "hangsúlyozni azt a momentumot is, hogy faj erősítő szempontból igen is kívánatos, hogy a magyar keresztény ifjúság minél nagyobb mértékben fejlődhessék és sajátíthassa el azokat a tudományokat, amelyek nélkül ma népeket vezetni nem lehet. Itt elsősorban a megszállt területek magyar intelligenciájának pótlására és azon intelligenciának kiegészítésére gondolok, amelyet határainkon kívül eddig főleg a zsidó magyar intelligencia reprezentált. Szükséges, hogy fajmagyar testvéreket exportáljunk a külföldre, hogy amikor itt magyar kérdésekről, magyar érdekek megvédéséről van szó, ők is hallathassák szavukat a magyarság érdekében. Mert mit látunk ma ? Azok, akik kiszöktek és nem magyarok, azok a zsidó magyarok ellenünk harcolnak, a keresztény Magyarország ellen foglalnak állást, ami azt jelenti, hogy amikor az ő érdekük visszanyomásáról van szó, akkor ellenségeinkké válnak ; ők nem tudják visszafojtani az ő fajuk iránti szeretetüket a nemzet iránti szeretettel szemben. (Igaz ! Ugy van !) Nyíltan megmondjuk tehát, t. Nemzetgyűlés, mint ahogy megmondták a kormányzópártok és majdnem az összes felszólalók, hogy itt zsidókérdésről, a zsidókérdés intézményes megoldásáról van szó. Mi, akiket ezen jelszavak mellett választottak meg, nem is dönthetünk másképen, (Igaz ! Ugy van !) és becsületbeli kötelességünk, hogy mikor ezt a kérdést tárgyaljuk, nyíltan, határozottan és minden kerülgetés nélkül megmondjuk, hogy mi a nézetünk és hogyan akarjuk biztosítani a magyar faj jövőjét. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Kutatnunk kell az okokat, hogy miért vált nemcsak a numerus clausus kérdése az egyetemen, de általában a zsidókérdés megvilágítása Magyarországon szükségessé. És midőn az okokat kutatjuk, a statisztika adja meg nekünk legjobban azokat a támpontokat, amelyek mindenkit meg kellett hogy győzzenek afelől, hogy igenis, a zsidó fajnak Magyarországon való elhatalmasodásával állunk szemben, (Igaz ! Ugy van ! balfelol.) és mindenkinek meg kell győződve lenni arról, hogy ha nem védekezünk ezen elhatalmasodással szemben, akkor a második ezer évben — azt hiszem, talán nem is nagyon sokára —• a magyar faj, honfoglaló Árpád népének utódai, szolgákká fognak lealacsonyodni. (Ugy van ! balfelol.) Dinich Vidor : Ezt hirdették a kommunizmus alatt is ! Gömbös Gyula: A kommunizmusnak és a forradalomnak egyedüli praktikus és használható része az volt, hogy felderítette előttünk azt a nagy veszedelmet, amellyel szemben állunk. A háború is erről beszélt és épen ezért, mert hatalmasak az argumentumok, amelyek a keresztény kurzus mellett szólanak. kötelességünk ezek hatása alatt '. évi szept. hó 17-én, pénteken. végre törvényhozási utón szabályozni ezt a kérdést, mert hisz nem egy lázbetegről van szó, akit borogatásokkal lehet elintézni, itt operációra van szükség, erős vágásra, hogy ez a kérdés végérvényesen a zsidóság érdekében is kiküszöböhető legyen. Ha kutatjuk az okokat, hogy miért hatalmasodtak el a zsidók, megállapíthatjuk azt, hogy elsősorban faji kvalitásaik révén is, de különösen azért tudtak elhatalmasodni, mert azt mondhatnám, majdnem egy évezreden keresztül, de különösen az utolsó évszázadban nyugat felé való orientálódásunk alatt faji mivoltunkat lassanként elvesztettük és egy idegen mentalitású formát vettünk fel. Mi egy ázsiai népnek vagyunk az utódai . . . Meskó Zoltán : Nem valamennyien ! Gömbös Gyula: . . . mi a turáni fajnak vagyunk, mondjuk, európai exponensei és ezzel szemben — talán nagyon dicséretesen — alkalmazkodtunk az európai szisztémához, hogy meg birjuk állni a helyünket itt Európában. De ezen alkalmazkodásnak megvolt az a nagy hátránya, hogy faji mivoltunktól mindinkább messzebb és messzebb eltávolodtunk, nem volt meg már bennünk, legalább is ezt mutatta a forradalom, ctZ Hí faji öntudat, amely nélkül nép, nemzet existálni nem tud. Különösen a liberalizmus eszmeköre, amely narkózisba hozta ezt a nemzetet, átjátszotta a hatalmat teljesen a zsidók kezébe. (Ugy van ! Ugy van !) A szabadkőművesség, a szociáldemokrácia, az összes internacionális szervezetek révén a zsidóság nemcsak bent az országban, hanem kifelé is uralta a helyzetet és még ma is uralja, Dinich Vidor: Sajnos, így van í Gömbös Gyula : Hiszen a fehér terrorról szóló mesék nem egyebek, mint az internacionális összeköttetések kihasználása. Épen azért szükséges, hogy észhez térjünk, szükséges, hogy a törvényhozásban biztosítsuk a lealázott, lerongyolt szegény Magyarországnak, a szegény magyar népnek, a faj magyar népnek a jövőjét. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) A másik ok az, hogy a bevándorlás és a kivándorlás ebben az országban nem volt szabályozva és míg egyrészt szociális törvényeink hiánya következtében saját fajtestvéreink kénytelenek voltak kivándorolni ... Dinich Vidor: Addig helyettük bejöttek a zsidók ! Gömbös Gyula : . . . addig másrészt bejöttek olyan idegen fajok, elsősorban zsidók, amelyek az ő élénkségüknél fogva, a mi elaléltságunknál fogva Magyarországnak mondhatnám arravaló predesztináltságánál fogva, hogy kihasználják, teljesen kezükbe vették az uralmat e nép fölött. Chamberlain, aki nagyon sokat foglalkozott a zsidókérdéssel, óva intette az angol-szász népet, hogy egynegyed százaléknál több zsidót be ne bocsásson Angliába, mert azt mondta, hogy minden ország, amelyben nagyobb a zsidóság aránya, a zsidó hatalom járma alá kerül. Nálunk 5% a zsidólakosság száma és ha igaza van Chamber-