Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-104
A Nemzetgyűlés 104. ülése 1920. évi szeptember hó 17-én, pénteken, Rakovszky István, Bottlik József és Szmrecsányi György elnöklete alatt. Tárgyai A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése. — Némely illeték, továbbá az értékpapirforgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártya-bélyeg felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat. — A kereskedelemügyi minister törvényjavaslatot nyújt be az 1920. évi népszámlálásról. — Határozathozatal az ülések idejének meghosszabbítása tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása, A kormány részéről jelen vannak: Rubinek Gyula, Haller István. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Kontra Aladár jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur. Felkérem Héjj Imre jegyző urat, szíveskedjék az utolsó ülés jegyzőkönyvét hitelesítés céljából felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa az 1920. évi szeptember hó 16-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv hitelesítése ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy semmi elnöki előterjesztésem nincs. Következik napirend szerint a némely illeték, továbbá az értékpapirforgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártya-bélyeg felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Senki sem kíván szólni. Méltóztatnak ezt a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott és kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Következik napirend szerint a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző: Dinich Vidor! Dinich Vidor : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarom a szőnyegen lévő törvényjavaslat vitáját hosszabbra nyújtani. Felszólalásomban nagyon rövid leszek s mindjárt elöljáróban ki kell jelentenem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el, még pedig azért, mert a keresztény magyarság szempontjából nem tartom elég radikálisnak. Az előttem felszólalt igen t. képviselőtársaim megállapították mindnyájan azt, hogy a magasabb kvalifikációju pályákon oly aránytalan túlsúlyban van a zsidóság, hogy a magam részéről azt kívánom, hogy legalább tíz esztendeig a magyar egyetemekre zsidó hallgatót ne lehessen felvenni. Szükségtelennek tartom fejtegetni azt, hogy a zsidóságnak mekkora része volt abban, hogy odáig jutottunk, ahol vagyunk. Szükségtelennek tartom fejtegetni azt is, hogy igenis 90 százalékban a zsidóságnak köszönhetjük a forradalmakat és a bolsevizmust is, és amikor a zsidóságot az egyetemi pályákra való tódulástól meg akarjuk fosztani, akkor önvédelmi szempontokat tartunk szem előtt, önvédelmi szempontból cselekszünk, amihez elvégre jogunk van. Én osztom az előttem felszólalt képviselőtársaimnak azt a nézetét, hogy nem lehet egyetlenegy embert sem kizárni a nemzet alkotó munkájából. De minthogy igaz az, hogy Magyarország tönkrejutásához tényleg 90 százalékban a zsidóság járult hozzá, igenis jogunk van kivételes eszközöket alkalmazni, mert kivételes állapotokban élünk ma is, és egészen bizonyos vagyok abban, hogy mikor mi kivételes eszközöket alkalmazunk, akkor nem kell törődnünk azzal, hogy mi a külföld véleménye. Mert ha a
