Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-91

26 A Nemzetgyűlés 91. ülése 1920. gonyát. De ebből az alkalomból maga a kor­mány lett a legnagyobb burgonyaárdrágitó és most már ezen árdráguláshoz nagy mértékben hozzászoktak a szabolcsmegyei gazdák, mert nekik tavasszal 150 koronában állapitotta meg a kormány a burgonya árát, a nyári rózsa­burgonyát pedig 150—200 koronában, és most egyszerre az őszi burgonya árát 80 koronára szállitotta le. Emiatt zúgolódik a szabolcsmegyei gazda­f közönség, mert amikor óriási áldozatot hozott azáltal, hogy a szabolcsmegyei burgonya nem képezi szabad forgalom tárgyát, amikor nagy áldozatot hozott azáltal, hogy burgonyáját nem vették át a nyáron és sok elromlott és veszen­dőbe ment, ugyanakkor még érzékenyebb vesz­teség éri, ha 80 koronában lesz megállapitva a szabolcsmegyei burgonya ára. Méltóztatnak tudni, hogy a lehető legrosszabb termés ebben az esztendőben gabonanemüekben Szabolcs megyé­ben volt. A gazdák állitása szerint egy hold földön rozsból nem termett több egy méter­mázsánál vagy egy métermázsa 50 kilónál, a búzatermés pedig alig emelkedett fel átlag sze­rint holdanként két métermázsára. A gazdák igy a burgonyából láttak volna valami jövedelmet, és épen most, amikor erre számitottak, rendelet, mely 80 koronában állapitja meg a burgonya árát, számításaikat egészen keresztül­húzta. Nem elég, hogy érzékenyen károsodtak a nyári burgonya beszállításánál, nem elég, hogy a szabad forgalomból kivétetett a szabolcsi bur­gonya, hanem akkor, mikor az országban átlag véve 150—200 koronát adnak mindenkinek a burgonyáért, a szabolcsiak kénytelenek lesznek burgonyájukat 80 koronáért átadni. Mindezekre való tekintettel vagyok bátor az igen t. közélelmezési minister úrhoz az alábbi interpellációt benyújtani szives megfontolás végett. (Olvassa) : »1. Van-e tudomása az igen t, ' közélelme­zési minister urnák arról, hogy Szabolcsból a rózsaburgonyát késedelmesen szállítják el s emiatt, mivel a burgonya még nem teljesen érett, sok veszendőbe megy, a termelő, az állam és a köz nagy hátrányára? 2. Van-e tudomása arról, hogy az orszá­gosan megállapitott 150—200 koronás burgonya­árakkal szemben Szabolcsban az őszi burgonya ára 80 koronában van megállapitva, ennyiért lesz a gazdáktól elrekvirálva. Ha van tudomása az igen t. közélelmezési minister urnák a fentiekről, hajlandó-e a sérel­mes eseteket orvosolni oly módon, hogy ugy a gazdák, mint a fogyasztók és az állam érdekei kielégítést nyerjenek.« Elnök: Az interpelláció kiadatik a közóleí­mezési minister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Bár az interpellá­ció nem hozzám intéztetett, de, minthogy az évi augusztus hó 25-én, szerdán. ügy előzményeiről tudomásom van, amennyiben én intézkedtem ebben az ügyben, ha nem is akarok választ adni, némi felvilágosítással óhaj­tok szolgálni. (Helyeslés.) A t. képviselő urnák az az állitása, hogy már a tavalyi burgonyát a szabolcsi gazdák olcsóbban adták el és ennek folytán veszítettek, engedelmet kérek, igy nem állhat meg. Birtha József : Nem a tavalyiról, az ideiről van szó ! A nyáron beszállított burgonyáról ! Szabó István (nagyatádi): A tavalyi bur­gonyáért ugyanis, amikor az állam a románok kivonulása után átvehette a termelőktől, oly árat adtunk, mely árral a szabolcsi gazdák nagyon meg voltak elégedve. Birtha József: Ki is emeltem, hogy rend­kívül előnyös volt. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Az idei burgonya zár alá vételét az előzte meg, hogy a szabolcsmegyei gazdaközönségnek egy küldöttsége jött a közélelmezési ministe­riumba az összes szabolcsmegyei gazdák nevé­ben és kérte, hogy az állam Szabolcsmegye bur­gonyatermését vegye újból zár alá és ezzel szem­ben kötelezze magát arra, hogy az összes bur­gonyamennyiséget át is veszi. Nem a közélelme­zési ministeriumtól indult ki tehát az az eszme, hogy a szabolcsi burgonyát zár alá vegye, ha­nem ez a kívánság a szabolcsmegyei gazdáktól indult ki, az o kiv gukra történt a zar aja vétel és abba a közélelmezési minister azért ment bele, mert ennek révén, minthogy 30.000 vagont is kilátásba helyeztek, Magyarország összes ellá­tatlanainak ellátása a kormány kezében maradt. Ami az árakra vonatkozó megállapodást illeti, ez kölcsönösen megegyezés alapján történt. Ezzel szemben nem lehet ugy beállítani a dol­got, hogy az ország másik részén két koronában és két korona 50 fillérben van megállapitva az ár, mert az ország többi részében szabad forga­lom van, tehát az állam semmi árat meg nem állapított. Arra, hogy ez a megállapodás talán sérelmes abban a tekintetben, hogy olcsónak találja a t. nemzetgyűlési képviselő ur, azt mond­hatom, hogy ez a megállapodás most történt ugyan, azonban tudomásom szerint, ameddig ott voltam, ugy volt intézve az ügy, hogy a kor­mány és a 'szabolcsmegyei gazdák között megállapítás egyezség szerint történik. Nem tudom, hogy törtónt-e egyezség, mert azóta nem vagyok ott, de az előzményekre való tekintettel szükségesnek tartottam ezt a felvilá­gosítást megadni, hogy a záralávétel a szabolcs­megyei gazdák kívánságára történt, az ármeg­állapítás pedig a közélelmezésügyi ministerium és a szabolcsmegyei gazdák között egyezség tárgya volt. Majd a közélelmezésügyi minister részletesebb választ adhat, mert ez az ügy azóta van lebonyolítva, mióta otthagytam a közélelme­zési ministerséget. Én csak az előzményekre nézve tartottam kötelességemnek ezt a felvilágo­sítást megadni. (Helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents