Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. évi szeptember hó 15-én, szerdán. 309 előadó ur által előterjesztett módosítással fogadtatott el. Következik a 24. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 24. § t). Szólásra következik Kovács József S Kovács József: Elállók a szótól. Elnök : Kivan valaki a 24. §-hoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 24. §-t elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A 24. §. elfogadtatott. . Következik a 25. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 25. § t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az első bekezdés harmadik sorában az »50 Elérnél kisebb« szavak helyett »50 fillérnél nem nagyobb« kitételt kérném beletenni. Erre azért van szükség, mert ellenkező stilizálás esetén maga az 50 fillér kimaradna. Elnök : Kivan még valaki szólni % (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként kivánom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembeáilitom az előadó ur által tett módosítással. (Helyeslés.) Méltóztatnak-e a 25. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módosítással : igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el, tehát a 25. §-t az előadó ur által tett módosítással fogadta el. Következik a 26. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 26. §-t). Elnök: Szólásra következik ? Bródy Ernő jegyző : Gaal Gaszton ! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! A 26. §-hoz, amely nézetem szerint egy igazságtalan intézkedést tartalmaz, legyen szabad a következő módosítást beterjesztenem : Az 5. pont második bekezdése azt mondja, hogy az első bekezdés 1. pontja szerint lerótt illetékből az 5 koronát meghaladó rész visszatérítendő, ha a közigazgatási bíróság megállapította-, hogy a panaszra a fél hibáján kivül kizárólag az alsó fokon eljáró hatóság mulasztása adott okot. Méltóztatnak azt tudni, hogy az illeték kirovásánál a magánfé] úgyis mindig előnytelen helyzetben van az állammal, illetőleg az illetéket kirovó hatósággal szemben. Az illetékek kirovása ugy történik, hogy az adóhivatal kirója az illetéket. A fél, ha ez ellen felebbezni kivan, csak a pénzügyigiazgatósághoz felebbezhet, a felebbezés ügyében tehát tulaj donképen ugyanaz a hatóság lesz a biró, amely a kirovást is teljesítette. Második fokon felebbezés esetén a közigazgatási bizottság elé kerül a kérdés. A közigazgatási bizottság előtt" megint csak a pénzügyigazgató a referens, tehát ugyanaz a közeg, amely tulaj donképen a sérelmes határozatot hozta s a közigazgatási bizottság ugy van összeállítva, hogy abban az állami tisztviselők lévén többségben, feltétlenül mindig az állam álláspontja fog keresztülmenni, tehát a jogkereső fél a két alsó fórumon alig várhatja igazságának megítélését. Következik azután a harmadik fórum : a pénzügyi közigazgatási bíróság, ahol — konstatálom — minden egyes alkalommal a törvény szellemében ítélkeznek és ahol azután a jogkereső fél, amennyiben igazsága van, a jogát feltétlenül meg is kapja, legalább a közigazgatási bíróság eddigi ítéletei országszerte mindig megnyugvást keltettek, senki ott részrehajlást vagy az állammal szemben kedvezést nem tapasztalt. Amig azonban, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, a fél a közigazgatási bíróság elé kerül, — természetesen a legtöbb esetben tapasztalatlan emberekről van EZÓ, akik nem maguk védekeznek, hanem ügyvédhez kell fordulniok — költséges eljárást kell lefolytatniok és egy drága pert kiállaniok. Ennek a tervnek költségei indokoltak akkor, ha a fél ok nélkül felebbez. Abban az esetben azonban, ha a félnek a közigazgatási bíróság igazságot szolgáltat és a rá jogtalanul kivetett illetéket törli, nem ismerem el igazságosnak és jogosnak azt, hogy a fél fizesse a költségeket, sőt ezt abszurdumnak tartom. A törvényjavaslatnak ez a szakasza nem biztosítja a felet arról, hogy, még ha igazságot kapott is, ha a közigazgatási bíróság ugy ítél is, hogy a jogtalanul kivetett illeték törlendő, akkor a perköltség is töröltetik és a perköltséget az államkincstár viseli, mert ez a szakasz azt mondja, hogy csak abban az esetben viseli i z államkincstár a perköltséget, ha kizárólag az első fokon eljáró hatóságok mulasztása adott okot a panaszra. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Nem is tudom elképzelni, hogy hogyan lehessen bebizonyítani azt, hogy az alsófoku kivető hatóság mulasztott. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Maga a bebizonyítás szinte képtelenség, ugy hogy ennek a rendelkezésnek gyakorlati eredménye az lesz, hogy jóformán az összes esetekben, a legigazságosabb per esetén is, amikor a fél teljes igazságot kapott, a per költségeit még sem fogja megkapni ; nem az államkincstár fogja azokat viselni, hanem az illető fél, aki a jogtalanul kivetett illeték ellen felebbezett. Amaz indokok alapján, melyeket itt bátor voltam előadni, tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék ennek a szakasznak szövegét ugy megállapítani, hogy az öt- koronát meghaladó rész visszatérítendő, ha a közigazgatási bíróság megállapította, hogy a panaszra az alsó fokon eljárthatóság eljárása adott okot. (Helyeslés a jobboldalon.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nem. zetgyülés ! Ennek a szakasznak célja tényleg az, hogy ha az alsófoku hatóság közegének mulasztása forog fenn, akkor az illetéknek 5 koronát meghaladó része visszatérittessék. Ezt azonban meg lehet állapítani : hiszen a bíróság megállapíthatja azt, hogy az alsófoku hatóság a tényállást nem derítette ki teljesen, vagy a törvény létezését nem vette figyelembe. Azonban, bár a lényeg ez, Gaal Gaszton t. képviselőtársam módosítását, amely ugyanezt biztosítja, elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bródy Ernő jegyző : Kovács József !