Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

310 A ftemzetgyiilés 102. ülése 1920. évi szeptember hó 15-én, szerdán. Őrffy Imre előadó : A 32. § negyedik pontjában egy sajtóhiba van, miért is kérem a következő kiigazítást. A 32. § negyedik pontjában »az 1914. évi XLIII. te. 49. §. 3. bekezdésében« szavak helyett teendő : »1914. évi XLIII. te. 49. §. 2. bekezdésében.« Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Senki sem kivan szólni. A vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy szembeállitom a javaslat eredeti szövegét az előadó ur által tett módositással. Ha az eredeti szöveg elfogadtatik, akkor elesik a módositás, ka nem, akkor ezen módositással fogadtatik el a 32. §. Felteszem a kérdést : méltóztatnak a 32. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módositással, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát a 32. § az előadó ur által tett módositással fogadtatott el. Következik a 33. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 33. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Gyula előadó : A 33. § második bekezdése a következőképen módosítandó : »Ha a pernek tárgya . . . hetyett teendő : »ha a pernek vagy eljárásnak tárgya . . .« Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Senki sem kivan szólni. A vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 32. § eredeti szövegét szembeállitom az előadó ur által ajánlott módosított szöveggel. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem a kérdést : méltóztatnak a 32. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által ajánlott módosított szakasszal, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát az előadó ur által módosított szöveggel lett a 33. § elfogadva. Következik a 34. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 32—37. %-okat, amelyele észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 38. %-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Őrffy Imre előadó : A 38. §-ra nézve bátor vagyok jelezni, hogy már az egyesitett pénzügyi és igazságügyi bizottság szükségesnek találta az eredeti tervezetben az emelést. Az általános vita során ujabb mérlegelés alá kerülvén a tőzsdebiróságok előtti eljárásra vonatkozó illeték, ugy találtuk, hogy tényleg bizonyos ellentét van az egyéb választott bíróság és a tőzsdebiróságok illetéke közt. Nem látszik méltányosnak és igazságosnak, hogy épen a tőzsdebirósági eljárás favorizáltassék és hogy az az előtti eljárás lényegesen kisebb illetékkel sujtassék, mint az egyéb választott bírósági eljárás. Ennélfogva tisztelettel javaslom, hogy a 38. §. második pontja helyébe a következő szöveg tétessék : »Az áru- és értéktőzsdék, valamint a termé nyes gabonacsarnokok választott bíróságai előtt folyó eljárásban a bírósági ítéletek és egyesség után negyedrésze jár annak az illetéknek, amelyet a rendes bíróság előtt folyó eljárásban az ítéletek Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a 26. § 5. pontjának második bekezdésében a »lerótt« szó után méltóztassék kihagyni azt, hogy »az illetékből az 5 koronát meghaladó rész« és e helyett a »lerótt« szó után azt a szót méltóztassék bevenni, hogy »illeték«. En t. i. mint jogász ember, nem tudom felfogni azt, hogy az állam miért épen 5 koronát nem térit vissza. Ha valaki a pénzügyi hatóság hibája miatt és — mint G-aal Gaszton t. képviselőtársam igen jól mondta — nagy költséggel kénytelen végigküzdeni ezt a harezot és végül kimondja a közigazgatási bíróság, hogy tökéletesen igaza van és ártatlanul bántották, sőt ártatlanul meg is fizettették, akkor természetes dolog, hogy minden illeték engedtessék el neki. vagyis adassék vissza. Elnök : Kíván még valaki szólni ? A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Mikor hozzájárultam ahhoz, hogy az illetéknek 5 koronát meghaladó része visszatérittessék az esetben, ha a kivetés az alsófoku hatóság mulasztása folytán történt, azt hiszem, ezzel elmentem a legmesszebb menő határig. Ez az 5 korona olyan teher, hogy azt szívesen megfizeti mindenki akkor, ha az illeték többi részét meg tudja kapni. Ez az intézkedés elvi okokból szükséges, mert hiszen az illető a bíróságot mégis csak igénybe vette. Kovács József: De ártatlanul! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Kérem, hogy Gaal Gaszton képviselőtársam módosításával méltóztassék a szöveget elfogadni. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Senki !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, a 26. § 4. pontjáig módositás és elleninditvány be nem adatván és ez a rész meg nem támadtatván, elfogadtatik-e változatlanul, vagy sem. Az 5. pont második bekezdéséhez két indítvány adatott be. Ezeket egyenkint fogom szavazás alá bocsátani. Felteszem a kérdést : méltóztatnak a 26. § első bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A 26. §-nak első bekezdése változatlanul elfogadtatott. . Méltóztatnak a második bekezdésben Kovács József képviselő urnák módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés Kovács József képviselő ur módosítását elvetette. Méltóztatnak Gaal Gaszton képviselő urnák a második bekezdéshez tett módosítását elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés elfogadta a második bekezdéshez Gaal Gaszton képviselő urnák módosítását s így a 26. § Kovács képviselő ur módosításának mellőzésével, Gaal Gaszton képviselő urnák módositványával fogadtatott el. Következik a 27. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a javaslat 27—31. §-ait, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 32. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni,