Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

308 À Newzeigyiilês 102. ütése 1920. évi szeptember hó 15-én, szeràân. Amennyiben a pénzügyminister ur kijelenti, hogy ez a szakasz a tanítóságra is vonatkozik, a módosítást természetesen visszavonom. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A szolgálati díj a 19. század elején keletkezett és tulaj donképen Sportéi volt, tehát sohasem volt semmiféle összefüggésben a tisztviselők nyugdíjával. Ez a kinevezésért fizetett díj volt és azért manapság ezt a díjat el kell töröni, mert'terheli a tisztviselőket és etikai indokolt ságát sem látcm fenforogni. A tanítói nyugdíjalapra történt befizetések más befizetések, azok tényleges nyugdíj befizetések, ugy hogy a két dolgot egymással összekapcsolni nem lehet. Ezeknek a befizetéseknek semmi köze az illetékről szóló törvényjavaslathoz, amelyet most tárgyalunk. Itt nem is trhetünk rendelkezést a nyugdíjjárulékok elengedése vagy szabályozása tárgyában. Kérem tehát, méltóztassék arra szorítkozni, hogy a törvény keretébe tartozó díjakat törüljük el, amelyek az illetékek közé voltak sorolva. Ez itt illetéktörvény, itt másról rendelkezni nem lehet. Kérem tehát az eredeti szöveg fentartását. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólam, a vitát berekesztem. A képviselő ur fentartja módosítását? Budaváry László: Feltétlenül fentartom. Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom szavazásra bocsátani, hogy először arra fogom feltenni a kérdést, vájjon méltóztatnak-e a 23. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? Ha a szakasz változatlanul elfogadtatik, akkor fel fogom tenni a kérdést arra, vájjon a módosításokat, amelyek pótlásokat involválnak, tehát nincsenek ellentétben az eredeti szöveggel, méltóztatnak-e elfogadni. Legelőször fel fogom tenni a kérdést Budaváry László képviselő ur módosítására, amely az első pont pótlására vonatkozik, azután az előadó ur módosítására, amely a második pont módosítását és kiegészítését involválja. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 23. §-t változatlanul a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A 23. § a bizottság szövegezése szerint változatlanul fogadtatott el. Méltóztatnak-e elfogadni» Budaváry László képviselő urnák a 23. § első bekezdéséhez tett módosítását, amely ennek a pontnak kiegészítését kívánja : igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Budaváry László képviselő ur módosítása elesett. Most felteszem a kérdést : méltóztatnak-e el« fogadni az előadó urnák a második bekezdés kiegészítését célzó módosítását Î igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés elfogadta az előadó urnák a második ponthoz tett pótlását, így a 23. § az szó után a »postamestereket és postaügynököket« szavakat beszúrni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a 22. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módosítással, igen vagy nem? Ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, az előadó ur által tett módosítással fogadtatott el a 22. §. (Helyeslés.) Kérdem tehát : méltóztatnake a szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A 22. § tehát az előadó ur módosításával fogadtatott el. Következik a 23. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 23. §-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Méltánytalan lenne azokra a tisztviselőkre néz. e, akik közvetlenül ennek a törvénynek életbeléptetése előtt neveztettek ki, akik tehát esetleg 8, 9, 10, 11 hónapig is fizették a szolgálati díjat, ha rájuk ki nem terjesztetnék a mentesség. Ennélfogva tisztelettel javaslom, hogy a 23. § második bekezdése helyébe a következő szöveg iktattassék (olvassa) : »Ez a rendelkezés azonnal életbelép oly módon, hogy a jelen törvény kihirdetését követő hó első napjától kezdve a régebbi kinevezések után járó szolgálati díj még törlesztetlen részei sem vonhatók le.« Elnök : Kivan valaki szólni ? Bródy Ernő jegyző: Budaváry Lászlói Budaváry László : T. Nemzetgyűlés I Azt hiszem, a pénzügyminister urnák ugyanaz az intenciója, amit én most ki fogok fejtem, de ebből a szakaszból ez nem tűnik ki élénken, azért tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, méltóztassék majd oda nyilatkozni, hogy a szolgálati díjak levonása kiterjed a tanítókra, akiknél ez a díj nem szolgálati díj, hanem nyugdíj-il letek címén szerepel. T. i. az 1907. évi és az 1913. évi törvény is kimondja, hogy az állami tanitók állami tisztviselők, a nem állami tanitók padig köztisztviselők, de fizetés és egyéb tekintetből való elbírálás szempontjából a tanítókat más kalap alá vonták, mint az állami tisztviselőket. T, i., az állami tisztviselőknél 33%-os levonás van, a tanítóknál ugyanazokban a keretekben történik a levonás, de már 50%-kal, tehát a kisebb fizetésű tanitók sokkal súlyosabb teher alá esnek. Én azt hiszem, a pénzügyminister ur ezt a rendelkezést a tanítókra is értette, de ha nem értette volna a tanítókra is, akkor tisztelettel kérem, méltóztassék az első bekezdés utolsó sorába bevenni az általam felolvasandó szöveget, amely tulaj donképen nem váltóit at magán a törvényen, csak világosabbá teszi, hogy ez a tanítókra is kiterjed. A szöveg a következő (olvassa); »valamint az 1875 : XXXII. te. 28. §-ának második bekezdésében, a tanítókra, tanítónőkre és óvónőkre kirótt 50%-os nyugdíj intézeti befizetések.«