Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-101

A Nemzetgyűlés 101. ülése .1920. évi szeptember hó lé-én, 'kedden. 299 A negyedik bekezdéstől a hetedik bekezdésig módositások nem nyújtattak be. Méltóztatnak a 4. §-nak 4., 5., 6. és 7. bekezdését változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ezek a bekezdések változatlanul elfogadtattak. A nyolcadik bekezdéshez beadott Kovács József képviselő ur egy módositást. Kívánják a módosítás felolvasását ? (Nem!) Méltóztatnak a nyolcadik bekezdést változatlanul elfogadni, szemben Kovács József képviselő ur módosított bekezdésével, igen, vagy nem? (Igen! Nemi)Kérem azokat, akik változatlanul elfogadják a nyolcadik bekezdést, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség elvetetté Kovács József képviselő ur módosítását, igy tehát a nyolcadik bekezdés eredeti szövegében változatlanul elfogadtatott. Méltóztatnak a kilencedik bekezdést változatlanul elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Igen. Akkor a kilencedik bekezdés is változatlanul elfogadtatott. így a 4. § a pénzügyminister ur módosításával fogadtatott el. Következik az 5. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa az 5. §-t, mely észrevétel nélkül el fogadtatik). Elnök: Következik a 6. §. • Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 6. §4). Elnök: Kivan valaki szólni ? Szabóky Jenő jegyző : Budaváry László ! Budaváry László : T. Nemzetgyűlés r A 6. §-nál a marhalevelek után kirótt illetékeknél azt látom, hogy különösképen sújtva van itt is a kisgazdatársadalomnak épen* a legszegényebb része, amely az állatokat kénytelen úgyszólván hónapról-hónapra a vásárra hajtani, cserélni és ezeket az illetékeket minden ilyen alkalommal le kell nekik róni. Ha ezt a tételt szembeállítjuk a törvényjavaslat 10. pontjában felsorolt számlailletékekkel, akkor azt látjuk, hogy a gazdatársadalommal szemben a kereskedők túlzott mértékben nagy előnyöket élveznek. Ez a javaslat pl. kimondja, hogy egy ló után fizetendő marhalevélilleték két éven felüli állatot véve számításba, 10 K. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: 30.000 K érték után! * Budaváry László; Ma egy lónak 3*0.000 K. De ugyancsak a 10. pont szerint az a kereskedő, aki elad 30.000 K ára portékát, az arról kiállított számlára csak 2 K-t tesz. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : A számla egészen más! Budaváry László : Miért sújtják & gazdát ötször annyival, mint a kereskedőt? Én nem tartom ezeket túlmagas illetékeknek, amiket a marhalevelek után kell fizetni, azonban valamiképen arányba kell hozni a kereskedőkre kivetett illetékekkel is. En itt módositást ajánlok, amely pótlást is tartalmaz. Nevezetesen szeretném, ha a nagyobb állatokat, mint pl. a ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, ezeket nem soroznám két különböző kategóriába, úgymint kétévesnél fiatalabb és kétévesnél idősebb állatok kategóriájába, hanem ezek után ugyanannyi illetéket vetnének ki a gazdatársadalom javára. Ezt 8 K-ban gondolnám megállapítani. Súlyosabb elbírálásban részesíteném azonban a luxuslovakat, aminőket csak vagyonosabb emberek tartanak, s amelyek ritkábban csere, illetőleg eladás tárgyai, ugy mint a kocsilovak, versenylovak és hátaslovak. Azonkívül a tenyésztés céljára szolgáló apaállatokra is súlyosabb illetéket kellene kivetni s ezt ón 25 K-ban gondolnám megállapítani. Azonkívül nem tesz különbséget a törvényjavaslat a belföldi vásárra hajtott állatok és az eladás céljából külföldre hajtott állatok között. A kisgazda sohasem hajt állatot külföldre eladni. (Mozgás.) Erre a célra rendesen nagykereskedők vásárolják össze száz és ezer számra az állatokat és viszik külföldre, amivel a magyar állatállományt csökkentik és csak saját egyéni hasznukat gyarapítják. Ezért azt gondolom, hogy az eladás céljából a külföldre hajtott állatoknál a marhalevél-illeték a hazai területen eladott állatok után fizetendő illetéknek duplájára emeltessék. Ezért a következő módositást vagyok bátor ajánlani. (Olvassa.) »Módosítás és pótlás a 6. § második bekezdéséhez : A marhalevelek után a következő illetékek járnak, a) Minden juh és kecske után 2 K. b) Minden sertés után 5 K. c) Minden lő, szarvasmarha, bivaly, szamár és öszvér után 8 K. d) Minden luxusló, kocsiló, versenyló, hátasló után, valamint minden tenyésztés céljára szolgáló apaállat után 25 K. e) Külföldre való szállitás esetében az a), b), c), d) pontokban felsorolt állatok után az ott feltüntetett illetékek kétszerese fizetendő.'« A gazdatársadalmat különben is súlyos sérelmek érik ezen a téren, mert nemcsak ezeket az illetékeket kell nekik lefizetni, hanem folytonosan más és más illetékekkel terhelik őket. Itt egy anomália áll fenn. A Budapest környékén lakó kisgazdák, akik földjüket művelik, de elegendő trágyát nem tudnak állataikkal termelni, mert nincs elegendő állatjuk, a budapesti nagy istállőtulajdonosoktól kénytelenek vásárolni a trágyát és ezt szállítják ki. Minden ilyen kiszállított szekér trágya után a budapesti vámnál a kisgazdákat 16 korona illetékkel sújtják nap-nap mellett. Ez általános panasz itt mindenfelé. Nálam a dunakeszi és a rákospalotai kisgazdák panaszkodtak. Módját kell találni annak, hogy ne csak mindig ezeket sújtsuk illetékkel, mert ezt megérzi" a főváros élelmezése is. Ha a kisgazda másvalamit hoz a fővárosba, azt tíz mázsa után megvámolják 22 koronával, tiz mázsán felül 44 koronával. Ha pedig trágyát visz ki, ami köztisztasági szempontból is fontos a fővárosra, ugyancsak 16 koronát vesznek el. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ilyen állami illeték nincs, 38*