Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-100

A Nemzetgyűlés 100. ülése 1920. évi szeptember hó 10-én, pénteken. 269 képen az igazi felbujtók és kik voltak a- mun­kásság elkeseritői, akik a munkásságot a leg­-végsőkig, a forradalomig elkeserítették. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A szereplők nevét olvasom fel először : Bárok Jeremiás és Honig Henrik multimilliomosok, hogy ezek kereszté­nyek-e vagy sem, az nekem mellékes . . . (Zaj.) Fangler Béla : Csak a Drozdy hallgasson ! Drozdy Győző : Magyarok vagy nem magya­rok, az a kérdés! Oláh Dániel : ... a jogi képviselőjük Sallay Abris. Az áldozatok pedig Szántó István mecha­nikus és motorszerelő, aki a négy- illetve hat­éves háború után két golyóval a mellében haza­jött, a saját szorgalmából automobiljavitó-mű­helyt létesitett és azt már annyira fejlesztette, hogy ma már hatvanhárom társával dolgozik Bárok Jeremiás telepén, amelyet ők 1919 feb­ruár 1-én vettek bérbe háromévi lejárattal, tehát a szerződés csak 1922-ben járna le. 1919­ben elkezdett dolgozni egy Renner nevű társá­val. Közben kitört a kommün. Tudjuk nagyon jól, hogy a kommünt előidéző atyafiak nagyon szerettek autózni, Szántót a társával együtt egyszerűen kitették az automobiljavitó-telepről, Szántót egyszerűen beosztották munkásnak, Ren­nert pedig, mivel hitsorsos volt, népbiztosnak a lakásügyi hivatalhoz. Renner azóta eltűnt Budapestről, mert nem is volna neki tanácsos itt lenni. Itt volt a kommün ós a kommünt követte a román megszállás. Ez alatt az idő alatt Szántó István mint munkás dolgozott bizonyos fize­tésért azon a telepen. Amikor a románok ki­vonultak, ő mint szorgalmas, becsületes munkás, nem törődve azzal, hogy Renner hol van, léte­zik-e egyáltalán, hozzáfogott a munkához, újból összeszedte munkástársait és elkezdett dolgozni. Azóta is dolgozik ott 63 szorgalmas társával együtt, nem kérnek az államtól semmit, ők ma­guk akarják ott megkeresni tisztességes, becsü­letes munkával kenyerüket. Csak azt kérik most az államtól és a kormánytól, és én nagyon saj­nálom, hogy nincs itt az igazságügyminister ur és a ministerelnök ur, de talán a kormány je­lenlevő tagjai tolmácsolják nekik ... Bodor György : A ministerelnök ur itt van ! (Zaj jobbfelől.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak nyilt ülésen társalogni, hanem tes­sék helyeiket elfoglalni. (Bodor György felé.) Milyen megjegyzést méltóztatott tenni? Bodor György : A képviselő urat figyelmez­tettem, hogy itt van a minist©relnökhelyettes ur, tehát egyáltalán nem volt zavaró szándé­kom. Oláh Dániel : Nagyon örülök, hogy a keres­kedelemügyi minister ur, mint a ministerelnök ur helyettese, jelen van; ez nagyon érdekelni fogja őt, mert ipari munkásokról van sző és amennyire a kereskedelemügyi minister urat ismerem, azt hiszem, ő is el fog követni mindent, ami módjában lesz, hogy ezek a munkások munkához jussanak. Itt most nincs arról szó, t. Nemzetgyűlés, hogy valakit munkához kellene juttatni, mert ők maguk teremtenek saját ma­guknak munkaalkalmat, dolgoznának is szivesen és dolgozni akarnak, h,anem Bárok Jeremiás és ügygondnoka, Sallai Abris minden fondorlatot elkövettek a lakásbiróságnál, mindent igénybe vettek, sőt azt a kijelentést is tették, hogy már belekerült ez az eljárás egy millióba, de nem baj, ha még egy másik millióba is bele fog kerülni. Nem tudom, mire kell ez a lakáshiva­talnál, hát annyi bélyeg kell ott ? (Felkiáltások : Olajra! Kenőcsre!) Sokat hallottam már, sok panaszt, de nem tételezem fel, hogy bélyegekre kellene, és azt is határozottan tudom, hogy nem az utcasarki hordárnak adják oda. Arról van szó, hogy Szántó István bizva abban, hogy neki 30.000 korona óvadéka fekszik Baruch Jeremiásnál, egypár nappal később tette le a februári lakbérnegyedet, mint ahogy kellett volna. Baruch Jeremiás a háború alatt, amig Szántó István az ő munkatársaival együtt ki volt téve minden veszélynek, golyót is kaptak a mellük­ben, most is hordják, mondom, Baruch Jeremiás ezalatt gyűjtötte idehaza a pénzt. Nem tudom micsoda lótápszert gyártott, és ezen a címen bizonyosan nagyon sok hitsorsosát is felment­hette. Mostj mikor az a bizonyos patkányforra­dalom kitört, a konjuktura megszűnt, Baruch Jeremiás iparkodott az üres bódéktól megszaba­dulni, és kiadta a két szegény mechanikusnak. Ismerem ókét, az ó hangyaszorgalmukat ; a legnagyobb áldozattal mindent, amit idáig ke­restek, épen csak ruházatra költöttek, amely testüket fedi és arra amit megettek, a többit mind beépítették Baruch Jeremiás bódéjába. És mit tesz Baruch Jeremiás ? Belekapaszkodik a 4—5 napi késedelembe és bepereli a lakásbiró­ságnál Szántó Istvánt és Rennert, a két szerződő félt. Előbbi, mint már mondtam, nincs Buda­pesten, mert nem tanácsos neki idejönni, de Szántó István igenis itt van és dolgozni akar, A lakásügyi biróság az elsőfokon elutasitotta Baruch Jeremiást és nem adott neki igazat. De Baruch Jeremiás nem azért Jeremiás és Sallay Ábris nem azért Ábris, hogy túl ne járjon minde­neken. Kifundálták azt, hogy Renner nincs jelen Budapesten, tehát Renner ellen adtak be a panasz­bizottsághoz felebbezést. Személyesen győződtem meg a panaszbizottság egy nagyon tiszteletreméltó tagjánál, hogy félrevezették a panaszbizottságot, amely azután meghozta a végzést, hogy Rennert onnan ki kell lakoltatni. (Mozgás.) De kilakoltatni Rennert nem kell, hiszen nincs is itt. De a kilakol­tatást Baruch Jeremiás és ügygondnoka (Mozgás a középen. Felkiáltások : Nem kell a nevet ugy hang­súlyozni !) ugy értelmezik, hogy ez Szántó István ellen is szól. Szántó István az én nézetem szerint

Next

/
Thumbnails
Contents