Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-91

20 A Nemzetgyűlés 91. ülése 1920. évi augusztus hó 25-én

f szerdán. Inkább ajánlom a t. igazságügyi kormánynak, hogy nézzen szét más területeken, méltóztassék szétnézni az internáltak vidékén, akiket — mondom — birói Ítéletek nélkül fogva tartam törvénytelenség, tehát égbekiáltó bűn. Mert ha van valami bűnük, ha van ellenük valami, tessék őket elitélni, —• hiszen minden kicsiségért elitéi a törvény, a jog szerint eljáró biróság — tessék szigorúan elitélni őket, hiszen ha van bűnük, az akasztófa is rendelkezésre áll. (Helyeslés a jobboldalon.) Régi dogma, régi törvényhozási elv, a tudomány elve is az, hogy gondolatokért, a benső meggyőződésért nem lehet senkit sem felelősségre vonni, mert ha ezt megpróbálja egy kormányzat, ha valakit a gondolatáért, a szive belső berendezéséért börtönbe zár, akkor nem tudunk megállani, akkor egy nap mások is, mi is oda fogunk kerülni, mert ha nem gondolkozunk olyanképen, olyan tetszetősen, mint a hatalmasoknak tetszik, akkor minket is egyszerűen a gondolkodásunkért be fognak csukni. Volna itt a regenerációnak, a konszolidációnak más eszköze is. Itt van a sajtószabadság. Azt látjuk, hogy a kormány "elnökének nyilatkozatát is megcsonkitja a cenzúra. (Zaj.) Ennél jellemzőbb, ennél szomorúbb tény nem is konstatálható. Ugyan ki az, aki még ä felelős kormányzat, a ministerelnök felett is felette van 1 (Zaj a jobboldalon.) Orbók Attila : Egyik minister cenzúrázza a másikat. Rupert Rezső: Amint a botnak és más efféle jóknak alkalmazásában a reakció eszköze és munkája világosan felfedezhető, méltóztassék nyugodtan lenni, a sajtóélet terén is ugyanúgy van. Azt méltóztatik gondolni, hogy

N kellemetlen dolgokat nem lehet a sajtóban megirni. Nagyon sok : kellemetlent meg lehet irni, amely a hatalomnak, a reakciónak tetszik. Itt van az uj Magyar Szemlének legutóbbi száma. Méltóztatnak tudni, mi ' van ebben ? Ebben nincs kevesebb, mint Kossuth Lajos emlékének legszörnyűbb, legelitélendőbb, leggyalázatosabb meggyalázása. Budaváry László : Ugy van ! Meggyalázása 1 Rupert Rezső : Óvakodom attól, hogy a szent, hatalmas történelmi alak felemlitésével kapcsolatban a kérdésben levő nyomorult Írásművet, azokat a nyomorult, gonosztevő, meggyalázó kifejezéseket, melyek abban foglaltatnak, itt idézzem, mert Kossuth Lajos nevétől még a Ház naplójában is távol akarom tartani azokat a szavakat, amelyeket azért ad Írójuk Görgey Artúr szájába, hogy Görgey Artúr, aki ma divatosabb, Kossuth Lajos hatalmas, sirba nem nyomható óriási szellemével szemben talán még hatalmasabbnak, még kedvezőbb színben tűnhessék fel. Budaváry László : A történelem bepiszkitása ez az iras ! (Egy hang jobbfelől : Ezt miért nem cenzúrázzák ?) Rupert Rezső : Azt mondom, hogy ugyebár a cenzúra egy Kossuth Lajos emlékét sem védi meg, akivel szemben a legkevesebb, a legparlamentárjsabb kifejezés, melyet az illető iró használt, Görgey Artúr szájába adva, az, hogy gyáva és színész volt. Mert még ennél is többet mond ez az irás. Egy Kossuth Lajos emlékét ime nem védi meg a cenzúra, azét a Kossuth Lajosét, akinek életében nem a 48 meg a 49 a legfontosabb, hanem az a hatalmas nagy reformküzdelem, amely ezt a népet végeredményben mégis földhöz juttatta, amely a magyar népnek földet adott. Ez teszi az ő nevét örökké emlékezetessé és dicsőségessé. (Helyeslés jobbfelől.) Teljes káosz van itt a magyar politikai élet terén. Hiszen itt társadalmi egyesületek kormánnyá alakulnak. (Igaz I Ugy van ! a jobboldalon.) Huber János: Ez igaz ! Rupert Rezső : Hiszen itt társadalmi egyesületek policiát tartanak fenn, itt cabinet noir van, amerre csak nézünk. Itt nem lehet becsületes embereknek az utcán bátorságosan menni. Elkövetkezett az a kor, amelyet Széchenyi annak idején olyan végtelenül erős szavakkal és olyan jellemzően tepert le a földre, amikor annak idején a rendiség világának törvényhozását kritika alá vette, mondván, hogy olyan törvények uralkodnak, amelyek csak a fékteleneknek és az ország kis* részének kedveznek ; a becsületeseket és az ország nagy részét pedig nem részesitik kellő oltalomban ; ezek nem szülhetnek semmi egyebet, mint természetellenességet, csak azt szülhetik, hogy Magyarország alig ismerve, vagy ha ismerve is, alig nevezve, áll a legutolsó és a legszegényebb országok között. Akkor Széchenyi még abban a szerencsés helyzetben volt, hogy egy sokkal kisebb hibát tehetett szóvá és korholhatott. Ma nagyobb dologról van szó,* mert ma megvolnának a törvények, a jogegyenlőség törvényei, ma megvolnának a jogrend összes eszközei, az alkotmányosság, minden megvolna. Ma tehát Széchenyinek ezen szavai nem a törvényekre illenek, melyek modernek, melyek egy alkotmányos államnak igenis a berendezését képezhetik, hanem ma a kormányrendszerre illik rá az, hogy egy olyan kormányzati rendszer van itt, melyért a kormány felelős, mely csak a fékteleneknek és az ország kis részének kedvez, a becsületeseket, az ország nagyobb részét pedig elnyomja. Mert odafajult, odafordult már a dolog — ezt ugyan itt nem kell bizonyítani, — hogy a bolsevizmus elleni küzdelem átterjedt a polgárság ellen való küzdelem terére. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez nem ugy van í) T. Nemzetgyűlés 1 Ugyanaz mondható a mi korunkra, ami elmondható volt Angliára egy évszázaddal ezelőtt, amit a történelem megállapított Angliára annakidején, hogy tulajdonképpen csak rendbontók élveznek jogbiztonságot. Utalok csak arra, amit Ereky igen t. barátom felemiitett, amit a sajtó is megtárgyalt, hogy Budapest rendőrfőkapitányának oly kijelentést kellett tennie, hogy nem tőle függ az, hogy gonosztevők büntetlenül maradnak. Midőn ily szomorú dolgokról van szó, amikor az ország fölötti hatalmat ilyen apró kis zsarnokok ragadták magukhoz, kik illegitimek, akik feltolták