Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-99
221 A. Nemzetgyűlés 99. ülése 1920. évi szeptember hó 9-én, csütörtökön. kezdeni a vetést is, óriási területen, az ország leggazdagabb részén, az u. n, Mezőföldön, Veszprém megyének fensikján, ahol a legvagyonosabb nép lakik, vetésre való előkészületet alig látni. Miért? Egészen természetes és magától értetődik, hogy ha a gazdának a gabonatermelés veszteségével jár, semmiféle államhatalom azt a gazdát nem fogja arra kényszeriteni, — erkölcsileg sincs meg rá a jussa, de anyagilag sem képes rá — hogy az a gazda többet vessen, mint amennyi neki a legszemélyesebb szükségletére elegendő. (Nagy zaj balfelöl.) Azt kérdezem én : bölcs, okos, előrelátó, józan politika-e a közellátás szempontjából igy eljárni annak, aki azt akarja, hogy ebben az országban megfelelő mennyiségben legyen gabona? (Folytonos zaj.) Legyek rossz jós, mélyen t. Nemzetgyűlés, de én előre látom és megmondom itt nyíltan, hogy jövő esztendőben a gabonatermelés terén olyan krach lesz ebben az országban, amilyent ez az ország még nem látott... (Nagy zaj és éllenmondások a baloldalon.) Taszler Béla: Óriási tévedés! Gaal Gaszton : ... ós szégyenszemre fogjuk megérni azt, hogy ez a par excellence búzatermelő ország nem lesz képes annyi gabonát produkálni, amennyi gabona a saját elláttatlanainknak ellátására szükséges. (Nagy zaj.) Bernolák Nándor: Az ilyen izgatás vezet a bolsevizmusra. Taszler Béla: Ha igy beszél, talán sikerül elérni. (Folytonos zaj.) Gaal Gaszton: Azt hiszi, mélyen t. képviselő ur, hogy Magyarország gazdái énrám fognak hallgatni? A magyar gazda előveszi a ceruzáját, vagy a józan eszét, aki nem ceruzával dolgozik; egyszerűen kalkulál és ha azt látja, hogy valami mellett tönkre megy, saját életfentartó ösztöne kényszeríti arra, hogy azt termeljen, ami mellett megél, és abbahagyja azt, ami mellett tönkre megy. (Ugy van ! Ugy van! a jobboldalon.) Hiszen, amikor megszűnt a régi állapot, megszűnt egy 50 esztendős »szabadelvű zsidó« irányzat, a hogy méltóztatnak vulgárisan nevezni, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) és amikor megszűnt a bolsevizmus s kezdődött ez az uj éra, valamennyien fellélegzettünk. Ministeri ajkakról hirdették ós hangoztatták azt, hogy ezentúl megszűnik a termelésnek egyoldalú sanyargatása, megszűnik az az igazságtalan állapot, amely majdnem 100 milliárdot vett ki a háború alatt a magyar gazdaközönség zsebéből. (Zaj.) A minister ur int, én pedig ezt be tudom bizonyítani. (Felkiáltások a baloldalon : Koldulnak a gazdák! Zaj.) Akkor, amikor a világkonjunkturában 3000 korona volt egy métermázsa búza, akkor & magyar gazdától 300 koronáért vették el. Es ez igy ment évről-évre. Tessék ezt hat éven át kiszámítani, még pedig nemcsak a búzát, hanem a rozsot, árpát, zabot, tengerit, krumplit és az összes mezőgazdasági termékeket s majd meg méltóztatnak látni, hogy a 100 milliárdot nagyon is könnyű kihozni. (Nagy zaj bálfelol.) Ernst Sándor: Ez csak valutában van! Fangler Béla: Mégis minden gazdaembernek tele van a zsebe! (Zaj és ellenmondásoh jobbfelől.) Cseréljünk ! Gaal Gaszton : Hiszen nem szükséges ezekben a dolgokban a sötétben tapogatódznunk, én csak a folyó esztendőre utalok. Méltóztatnak tudni, hogy 5,100.000 mmázsa búzát és rozsot vetett ki a kormány a magyar gazdaközönségre, mert 5,100.000 mmázsa az elláttatlanoknak évi szükséglete. Ennek az 5,100.000 mmázsának az átlagos világpiaci ára ma nagyon enyhén számítva 1600 korona métermázsánként. Ehelyett fizet az állam a gazdának 500 koronát, illetve a rozsért 400 koronát métermázsánként. Sziráky Pál : És azért a liszt drága! (Zaj.) Gaal Gaszton : Most méltóztassanak kiszámítani, hogy öt millió búzánál és rozsnál ez a differencia majdnem hat milliárdot tesz ki csak a folyó esztendőben ós csak a búzánál és rozsnál. Hol van a többi gabona és az összes többi mezőgazdasági termékek, amelyeket a háború alatt állandóan lefoglalva, állandóan maximálva, állandóan lenyomott árak mellett volt kénytelen a gazdaközönség beszolgáltatni. (Zaj balfelöl) Frühwirth Mátyás: A tisztviselők eladott fehérneműjét ki fogja visszatéríteni ! (Folytonos zaj.) Gaal Gaszton : Nem arról beszélek, hogy a gazdának jó dolga van-e vagy rossz; én arról beszélek, hogy a gabonatermelés kifizeti-e magát, igen vagy nem, és hogy helyes politika-e az, amely a gabonatermelést teszi az utolsó helyre s amely olyanokat involvál, hogy a magyar gazda a saját existenciája érdekében kényszerül a gabonatermelésről letérni és más termelési ágra áttérni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ezt nem szabad mondani! Huber János: Lázítás! (Nagy zaj.) Sziráki Pál: Tessék az iparcikkek árát is leszállítani. Nekünk sincs anyagunk! Taszler Béla: Önök vannak többségben, csinálják meg. (Folytonos zaj.) Gaal Gaszton: Mélyen t. Nemzetgyűlés, amikor azt várta a magyar gazdaközönség és joggal várhatta, mert hiszen ministeri székekből, ministeri programmként hallottuk emliteni, hogy kezdődik az agrár-demokrácia ebben az országban s hogy ezek a mindenféle sanyargató intézmények, amelyek ezer és ezer milliókig károsították meg a magyar gazdaközönséget, meg fognak szüntettetni, akkor mit látunk? A Haditerményt megszüntették. Felállítottak helyette egy keresztény haditerményt, amely semmiben, de semmiben nem különbözik a másiktól, (Félkiáltások a jobbóldalon : Rosszabb !)
