Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-99
A Nemzetgyűlés 99. ülése 1920. évi szeptember hó 9-én, csütörtökön. 217 napi szavazást nem tartotta be, hanem már előtte való nap és még az előtte való nap sem a törvényes időben, hanem már este hatkor zárta le a szavazást. Ugron Gábor: Szép választás! Hencz Károly: De meg kellett semmisíteni ezt a választást azért is, mert ténymegállapítást nyert az, hogy a jogérvényes szavazólistába felvett 12 szavazót a választási elnök nem bocsátott szavazásra. Ténymegállapítást nyert továbbá az, hogy a jogerősen és végérvényesen lezárt szavazójegyzéktől eltérőleg is a helyszínén készített pótjegyzék alapján 29 szavazót pedig szavazásra bocsátott s igy újra 41 törvénytelen szavazat folyt be a választás eredményére. Miután pedig, amint láttuk, Molnár János képviselőt összesen 39 szavazattöbbséggel jelentették ki nemzetgyűlési képviselőnek, a szavazás helyes megállapítása szerint ellenben a részletes jegyzőkönyvek összeadása alapján Windisch-Graetz Lajos herceget kellett volna 23 szavazattöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé kijelenteni, tekintve azt a rendkívül sok törvénytelenséget, szabálytalanságot és rendetlenséget, amely ezzel a választással kapcsolatban felmerült, tekintve azt a körülményt, hogy a második biráló-bizottságnak nem állott módjában ezen törvénytelenségek és szabálytalanságok következtében a helyes és törvényes eredmény megállapítása, a második biráló-bizottságnak a sárospataki választást meg kellett semmisítenie. Minthogy pedig a házszabályok »76. §-a kötelezőleg irja elő azt, hogyha a biráló-bizottságnál az eljárás folyamán nyomatékos gyanú merül fel arra nézve, hogy bűncselekmények követtettek el, ebben az esetben az iratokat a Ház elnöke utján az illetékes ministerium közbenjöttével az illetékes hatósághoz kell áttenni, erre vonatkozik a második biráló-bizottság ítéletének az a része, amely elrendeli, hogy'a vonatkozó iratok a sátoraljaújhelyi ügyészséghez tétessenek át. (Helyeslés.) Van szerencsém továbbá a t. Nemzetgyűlésnek jelenteni, hogy a sárospataki választások kapcsán dr. Búza László ós társai panaszlóknak Molnár János nemzetgyűlési képviselő megbízólevelének érvénytelenítése iránt beadott panasza tárgyában felmerült költségek tekintetében a Nemzetgyűlés második biráló-bizottsága folyó évi augusztus hó 31-én megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás után a következő végzést hozta (olvassa) ; »A biráló-bizottság az eljárási költségeketa felek között kölcsönösen megszünteti, ellenben a bizonyítási eljárás körül hivatalból felmerült és a bizottság által 1750 koronában megállapított költségekben a feleket a házszabályok 103. §-a alapján egyetemleges kötelezettséggel elmarasztalja és ezen költségeket a panaszlók által a Nemzetgyűlés pénztárába letett 5000 koronából kiutalja, a fenmaradó 3250 koronát pedig panaszlók kezeihez visszautalni rendeli NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ, 1920—1921. — V. KÖTET. és eziránt a Nemzetgyűlés elnökét átirat utján megkeresi. Panaszlott Molnár János képviselőt pedig kötelezi, hogy e bizonyítási eljárás során hivatalból felmerült 1750 K-ban megállapított költségnek reá eső részét, 825 koronát panaszlóknak fizesse meg.« Az eljárási költségeket a felek között kölcsönösen meg kellett szüntetni azért, mert a panaszlók sem kérték azokat a panaszlott terhére megállapítani, a panaszlók és a panaszlott terhére tehát egymással szemben kölcsönösen a költségeket megállapítani már azért sem lehetett, mert itt hivatalos visszaélések és hivatalos mulasztások voltak indokai annak, hogy a sárospataki választást a második biráló-bizottságnak meg kellett semmisítenie. Hivatalból ellenben meg kellett állapitanunk a felmerült költségeket, és pedig egyetemleges kötelezettséggel azért, mert lehetetlenség, hogy ilyen költségekkel a Nemzetgyűlés pénztárát terheljük. A visszkereseti jog megállapítása Molnár János képviselővel szemben panaszlók részéről azon alapszik, hogy kölcsönösen állapítottuk meg egyetemleges kötelezettséggel a költségeket és ennek következtében a panaszlók által letett 5000 K-ból vontuk le az 1750 K-át. Minthogy ennek a fele Molnár Jánost terheli, a panaszlók részére visszkereseti jogot kellett a bizottságnak megállapítania. Ezekben voltam bátor a sárospataki választás tárgyában beadott panasz iratait és a meghozott ítéletet ismertetni. Az iratokat van szerencsém tisztelettel beterjeszteni, azzal a kéréssel, méltóztassék a sárospataki kerületben az uj választást elrendelni. Elnök : Tudomásul vétetik. Egyúttal felhatalmazást kérek a t. Nemzetgyűléstől, hogy az ekként megüresedett választókerületben az uj választás elrendelése iránt a belügyminister urat megkereshessem. Méltóztatnak ezt a felhatalmazást megadni, igen vagy nem? (Igen.) A Nemzetgyűlés a felhatalmazást megadta. Következik napirend szerint a megüresedett két jegyzői állás betöltése. A névszerinti szavazást elrendelem. A névsort olvassa Bródy Ernő jegyző ur, a távollevőket jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur. Kérem Bródy Ernő jegyző urat, szíveskedjék a névsort felolvasni. Bródy Ernő jegyző (olvassa a névsort). Elnök: Kérem a távollevők névsorának felolvasását. Szabóky Jenő jegyző: (olvassa a távollevők névsorát). Elnök: Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek összeolvasni a beadott szavazati lapokat. (Megtörténik.) Elnök: Összesen beadatott 57 szavazat. Ebből Gerencsér Istvánra 48 és Héjj Imrére is 48 szavazat esett, a többi szavazat megoszlott. Eszerint Gerencsér István ós Héjj Imre kép• 27
