Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-91

A Nemzetgyűlés 91. ülésé 1920. évi augusztus hó 25-én, szerdán. lö olyan csődbejutott ember, aki vagyonbükott volna, a háború alatt nem mutatható fel. Hát ez az az elszaporodás, amelyre az igen t. minister ur hivatkozik, még pedig egy olyan bűncselekménynél, amely fogalmilag ki van zárva. Budaváry László : Mindegyik megmilliomosodott ! Bródy Ernő: Engedelmet kérek, csőd nem nyitható. Ha Budaváry t. képviselőtársam az ő nagyszerű indítványába belevette volna, hogy csődöt pedig nyitni kell a zsidók ellen, talán lehetett volna erről beszélni. (Derültség jobbfelöl.) ?De miután a meghosszabbítási törvény alapján csőd csak saját kérelemre rendelhető el, a hitelezők kérelmére pedig ' nem, ennélfogva nem nyittatott csőd sem zsidók ellen, sem más ellen. Minthogy pedig nem nyittatott csőd, nincs csalárd bukás. Kérem tehát, tessék nekem előadni azt a statisztikát, azt a borzasztó bűnözési szaporulatot, amely a csalárd bukásra vonatkozik. Nagyon jól tudja a minister ur, hogy most már a csőd is a legtöbb esetben elkerültetik, mert törvény alapján behoztak egy uj intézményt, a csődönkivüli kényszeregyezséget, úgyhogy az esetek 98°/o-ában csődönkivüli kényszeregyezséggel intézik el ezeket a kérdéseket. Hát kérek egy csalárd bukottat. Ha a minister ur csak egyet is ki tud mutatni a háború alatt, gratulálni fogok neki. (Derültség.) Ilyen érvekkel küzd ez a javaslat a maga igazáért, ilyen érvekkel akkor, mikor az árdrágítókra be van hozva ez a büntetés, sőt annyira be van hozva, hogy javítani kell valamit az árdrágitási törvényen. Nem akarok ennek részleteibe belemenni, majd a minister ur lesz hivatva ezt előadni, de inditvány, amely az árdrágitási törvény alkalmával belekerült a törvénybe, végrehajthatatlanná tette magát a törvényt ; az árdrágitási törvénynek ez a paragrafusa, amelyet itt egy inditvány következtében megállapítottak, végrehajthatatlan és a minister ur indíttatva érezte magát a 8. és 9. §-ban ezt korrigálni. Ezzel tehát ez az árdrágítás, láncolás és egyebek el vannak intézve. Azonban itt nem erről van szó, nem az árdrágítókról, nem a, lánckereskedőkről van szó, hanem arról, hogy Magyarország megmarad-e Európának, vagy pedig letér a Balkán útjára. (Igaz ! Ugy van ! Taps a jobbóldalon. Mozgás a baloldalon.) Én kimutattam azt, hogy ugy a külföldi jogfejlődés, mint a magyar jogfejlődés a testi büntetések ellen van. Én kimutattam azt, hogy bosszú nem lehet a büntetés alapja. Évszázadok szenvedéseit, évszázadok kínlódását váltották meg azok a nagy és magasztos elmék, amelyek uj törvénytárakat diktáltak Európának, amely törvénytárak nem ismertek ember és ember közt különbséget, amely törvénytárak a civilizáció, a kulturfok, a jogegyenlőség, a politikai szabadság kódexei lettek. (Ugy van ! Ugy van 1) Magyarország elől haladt ezen a téren. Magyarország nem utánozta Európát a botbüntetések eltörlésénél, Magyarország megelőzte Európát. Magyarország Deák Ferenc és társainak hatása alatt olyan büntetőjogi kodifikáciot alkotott, amely örök díszére és dicsőségére válik ennek a magyar nemzetnek, örök díszére és dicsőségére válik a magyar történelmi osztály nagyjainak. (Zaj.) Meskó Zoltán : Azért koldulunk, mert sokban megelőztük Európát. (Zaj.) . Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Ezért jutott tönkre Magyarország! Bródy Ernő : Nem ezért mentünk tönkre. Ettől nem fogunk megjavulni, ha behozzuk a botbüntetést. Azzal nem fognak Magyarország sebei begyógyulni, ha itt újra bejön a bot, a a vesszőzés, a seprüzés, (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Nagyon sokan meg fognak javulni. (Zaj.) Bródy Ernő : De nemcsak ezekre a bűncselekményekre hozzuk be a botbüntetést, hanem a 7. §. azt mondja, hogy a botbüntetés a fegyház-, börtön- és fogházbüntetésnek, továbbá a dologházi őrizetnek végrehajtása során fegyelmi büntetésként is alkalmazható. Tehát az egész vonalon újítás lesz. Magyarország olyan rettenetesen szomorú helyzetben van, hogy már csak egy menthet meg minket : a botbüntetés ezekre a cselekményekre, a botbüntetés mint fegyelmi büntetés, botbüntetés talán az iskolában is. Vessző és bot a nagyok és a hatalmasok kezében lángostor a szegények, az^ üldözöttek, az elnyomottak, a páriák ellen. (Elénk tetszés és taps a jobboldalon.) Meskó Zoltán : Nem sokáig tapsolsz már ! (Zaj jobbfelől.) Bródy Ernő : Számomra, mint egyszerű magyar képviselő számára, fel van adva a lecke. Az a kérdés, hogy haladok-e azon az utón, amelyet a világon Montesquieu, Voltaire, Beccaria, amelyet Magyarországon Széchenyi, Kossuth, Deák és társai irtak elém, azon az utón, amely az igazsághoz, a jogegyenlőséghez vezet, amely Magyarországot Európába helyezi ? Ez a kérdés : Magyarország visszamegy-e a középkorba, vagy megy előre Európába ? Európa vagy Balkán ? Én Európában maradok. Nem fogadom cl a javaslatot. (Elénk tetszés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Ki következik szólásra ? K. Pethes László jegyző: Rupert Eezső ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés munkája, a törvényhozás, amely az idén megindult, kezdettől fogva egy hibában szenved. Az egész törvényhozás menete alatt nem különböztettük meg és elsősorban nem különböztette meg a kormány, amely bennünket foglalkoztat, a lényegest a lényegtelentől, összeomolva áll itt as ország. Arról van szó, hogy ezt az országot megmentsük. Es nem láttunk valójában még egyetlen javaslatot sem, amely ezzel az egyedül fontos és ezzel a lényegesebb kérdéssel foglalkozott