Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-98
À Nemzetgyűlés 98. ülése 1920. évi szeptember hó 4-én, szombaton. 205 amely legalább is előreláthatólag és emberi számítás és emberi megitélés szerint tényleg alkalmas a továbbképzésre. Eddig azonban tekintettel kellett lennie arra a gyenge materiára, amelyet a szülők ambíciója préselt be a gimnáziumokba, a szülők kárára, a gyermek kárára és a tanügy kárára. (Egy hang jobbról: Nem mindig a tanuló hibájából.) Arról is lesz még szó. Ezeknek egy része most előre letett arról, hogy a gimnáziumba menjen és elment a polgári iskolába, a másik része pedig nem tudott kellő eredményt felmutatni. Nem tudott egyrészt azért, mert gyenge tehetségű, de másrészt talán azért sem, mert a háborus időkben a tanítás tényleg nem volt megfelelő, nem a tanitók hibája, hanem a körülmények miatt. Természetes tehát, hogy a gimnáziumoknál most olyan anyag jelentkezett, amely rosszabb volt, mint a békeesztendők anyaga, és olyan tanítást, mint akkor, de facto nem kaphattak. De épen ez indokolja a fölvételi vizsgát, mert, ha nem lehetett a bizonyítványban megbízni, mert nem volt képes az iskola ugy tanitani és nevelni, mint a békeidőkben, akkor igenis keresni kell annak korrektivumát, amit csak abban lehet megtalálni, hogy az a bizonyítvány vizsgáltassák felül egy felvételi vizsgával. Egyébként, hogy a felvételi vizsgák pedagógiai szempontból jó eredménnyel jártak, azt bizonyítják azok, akik erre a legilletókesebbek, állítják az iskolaigazgatók és állítja pl. egy lapnyilatkozatban Pintér Jenő tankerületi főigazgató is, aki ezt mondja (olvassa) : »A főigazgatóság részéről a vizsgálatra kiküldött biztosok jelentése szerint a felvételi vizsgák rendszere határozottan fényesen bevált.« A felvételi vizsgálatok eredményeképen megállapítható az is, hogy a középiskolába való jelentkezés száma a tavalyihoz képest lényegesen csökkent. Nagyon sokan nem jelentkeztek, hanem egyenesen a polgári iskolába mentek és ilymódon lehetővé vált számunkra az, hogy az iskolai higiénia követelményeinek fokozottabb mértékben megfelelhessünk, mert olyan osztályban, ahol eddig 60—70 tanuló volt összezsúfolva, most csupán 40—50 tanulót helyeztünk el. Egyáltalán minden tanulót el tudunk az idén kényelmesen helyezni a középiskolában. A leányok közül is csak nagyon kevés szorult ki. T. Nemzetgyűlés ! Drozdy képviselő ur azt mondja, ez csapás volt főképen a falusi gyermekekre, akik ő szerinte sokkal alacsonyabb értelmességi fokon vannak tízesztendős korukban, mint a zsidógyerekek. Azt mondja, t. i. (olvassa) : »Akik azt hiszik, hogy ez a rendelet arra való, hogy a szelekciót a vallások és fajok között már az elemi iskolában végrehajtsuk, nagyon csalódnak, mert ennek a rendeletnek következtében a magyar falusi gyerekek és a keresztény gyerekek maradnak el a tudományos alapon is bebizonyított gyorsabb fejlődésü zsidógyerekekkel szemben, akiknek a szülei rendesen jobbmóduak is, és így jobban tudják őket taníttatni.« Egy másik helyen pedig azt mondja (olvassa) : »Tudományosan megállapították azt, hogy a keresztény magyar gyermeknek a fejlődése sokkal lassúbb tempójú, mint a magyar zsidógyereknek a fejlődése.« (Egy hang balról : Ezt a Dob-utcában állapították meg!) T. Nemzetgyűlés ) Tiltakozom az ilyen pedagógiai megállapítások ellen. E pedagógiai megállapításokhoz mi hozzá voltunk szokva, általában igyekeztek az elmúlt évtizedekben ugy beállítani a kérdést egyes szakférfiak és pedagógusok, mintha a magyar f faj értelmileg alacsonyabb volna, mint más. Én ezt kereken tagadom. A magyar gyermek értelmi képessége gyermekkorában sincs semmivel sem a zsidógyermek és más gyermek értelmi képességének. A magyar gyermek képes mindazon fogalmak megemésztésére és felfogására, amelyekre neki az elemiben, vagy a gimnázium megfelelő osztályaiban szüksége van. Usetty Ferenc : Nem spekulál annyit ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Sőt ezzel szemben tapasztalatból állíthatom, — azt hiszem, mindannyian tudjuk — hogy azokban az osztályokban, még a legalsóbbakban is, ahol négy-öt gyermek volt tiszta jeles, nem volt közöttük okvetlenül zsidó, sőt a magam osztályában, ahova én jártam, nyolcantizen voltak jelesek s köztük nem volt egyetlen zsidó sem, pedig a tanulók között volt zsidó. Hol van tehát a zsidóknál az a bizonyos gyorsabb felfogási képesség a 10 éves korban? Gunda Jenő: Több pénzük van! (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Azt elhiszem, hogy az a gyermek, aki olyan környezetben nő fel, ahol bizonyos fogalmakat igen gyakran hall, pl. üzleti fogalmakat, számításokat, üzletkötéseknek terminológiáját, ezt talán jobban fogja tudni, mint az a magyar gyerek, aki faluról kerül be, aki ilyet soha nem hallott, s az is lehet, hogy jobban fog tudni beszélni és azt, amit tud, jobban fogja tudni kifejteni. Ezt mind elhiszem, ez azonban nem jelenti a nagyobb értelmi képességet. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Drozdy Gyözö: Én is ezt mondtam! Haller fstván vallás- és közoktatásügyi minister: Nem ezt mondta, hanem azt méltóztatott mondani, hogy tudományosan megállapították, hogy a keresztény magyar gyermekeknek a fejlődése sokkal lassúbb tempójú, mint a magyar zsidógyerekek fejlődése. Drozdy Győző : Tovább méltóztassék olvasni ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Hát kérem, ez nem áll. Ha tovább olva" som, akkor is csak ezt tudom . belőle kiolvasni. Drozdy Gyözö : A formális képzésben van a különbség. (Zaj.)
