Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-98
204 A Nemzetgyűlés 98. ülése 1920. évi szeptember hó 4-én, szombaton. Méltóztatik napirendi indifcványomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a vallás- és közoktatásügyi minister urnák válasza Drozdy Győző képviselő ur interpellációjára. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Drozdy t. képviselőtársam a múlt ülések valamelyikén interpellációt intézett hozzám a középiskolai felvételi vizsgák tárgyában s azt mondta mindiárt a bevezetésben, hogy ezen rendelet következményei borzalmasak voltak ; az iskolák megtartották a felvételi vizsgálatokat és azokat a növendékeket, akik csak elégséges bizonyítványt matattak fel a negyedik osztályból, egyszerűen vizsgálat alá sem vették, hanem kiutasították. (Mozgás.) Nem tudom, miből állapította meg az igen t. képviselő ur azt, hogy a felvételi vizsgák eredményei borzalmasak voltak. Usetty Ferenc: Nem is volt borzalmas! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Beszéde folyamán arra alludál, mintha ez a borzalom főképen a falusi gyermekekkel szemben érvényesült volna, mert beszédének javarészében oda konkludál, hogy a szegény falusi, aki nem járhatott városi iskolába és akit nem lehetett a vakáción keresztül taníttatni, szenvedett ezen rendelet következtében. Drozdy t. képviselőtársamnak nem lehetett tudomása interpellációja előterjesztése alkalmával arról, hogy hogyan érvényesültek a felvételi vizsgák a falusi gyermekekkel szemben, mert a felvételi vizsgák augusztus utolsó napjaiban történtek és én még ma sem vagyok abban a helyzetben, hogy kimutatással tudnék szolgálni arról, — pedig szívesen megtenném — hogy a vidéki gimnáziumokban milyen eredményeket értek el a felvételi vizsgák. Már pedig a falusi gyermekek nagyobbára mégis csak nem a budapesti gimnáziumokban jelentkeztek felvételre, hanem a vidéki városok gimnáziumaiban. Azt hiszem tehát, hogy ő csak a budapesti eredményekre támaszkodhatott javarészt, vagy legalább is hiteles adatokat csak onnan kaphatott, ha kapott, — nem valószínű, hogy kapott — tehát a falusi gyermekek érdekét a budapesti iskolák által kívánja megvédelmeztetni. Ezek az eredmények egyáltalában nem voltak borzalmasak senkire sem, sem a keresztény ifjúságra, sem pedig a zsidó ifjúságra, sem általában véve senkire, aki a vizsgára jelentkezett. A hivatalos allatok alapján t. i. a budapesti középiskolákban a statisztikai adatok után a felvétel gimnáziumi és reáliskola I. osztályába következőképen alakult. Felvétetett az állami iskolák I. osztályába az idén 1301 tanuló, az elmúlt évben 1664, csökkenés tehát 363. Keresztény volt ezek közül a múlt tanévben ezekben az iskolákban 970, vagyis a tanulók 58 °/ 0-a, zsidó vallású volt 694, vagyis az összes tanulók 41.2 %-a. Az idén a felvétel után keresztény van 884, tehát 68 %, az emelkedés itt 10 %, csökkenés pedig volt a zsidóság részéről, a 694-gyel szemben 417-re, tehát a 41 %-kal szemben 32 °/d-ra, vagyis a csökkenés körülbelül 10 °/o- De még mindig 32 °/o, jóllehet a népszámlálás szerint Budapesten a zsidó lakosság száma. . . . Drozdy Győző: Nem erről van szó. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: ... a lakosság percentszerü megoszlásában 24 %. A gimnáziumokban tehát a fölvételi vizsga és állítólagos zsidóüldözés dacára még mindig 32 % a zsidó tanulók száma. Azt gondolom, ebből nagyon bajos kimagyarázni először is azt, hogy a vizsgákat a vizsgáztató tanárok antiszemita tendenciával végezték volna. Drozdy Győző: Nem is állítottam. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Nem mondom, hogy a képviselő ur állította, de általában ezt állítják. Én pedig ezt tagadom és tagadom az eredmények alapján, a pozitív számok alapján, amelyek azt bizonyítják, hogy a zsidók percentszerü aránya a középiskolában még ma is nagyobb, mint a népesség százaléka. (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Sokkal nagyobb!) A községi iskolákban a múlt tanévben fel volt véve 569 tanuló, a jelenben 408, a csökkenés tehát 161 tanuló. Keresztény volt a múlt tanévben 339, tehát 60%, most van 291, vagyis 71%. Zsidó volt 230, vagyis 40°/o, zsidó van most 117, tehát 29%, a csökkenés 11%. Tehát a községi iskoláknál is még mindig felül van a zsidóság az arányszámon. Ismétlem tehát, hogy a felvételi vizsgának azt a célzatát, amely bele lett magyarázva, hogy t. i. ezek célja az, hogy a zsidó tanulóifjúságot egyszerűen kizárja a középiskolából — ismétlem, nem a képviselő ur ellen hozom azt fel, hanem általában véve több helyről történt ilyen beállítás, — a számadatok megcáfolják. Nemcsak, hogy céloztatott ez az eredmény, de nem is lett elérve nyilván azért, mert nem is céloztatott sohasem. T. Nemzetgyűlés ! Általában véve nagyon csekély az elutasitottak száma és általában az a tapasztalás, hogy a mostani tanévben sokkal kevesebben jelentkeztek a középiskolákra, mint máskor. De ez is volt egyik célja a felvételi vizsgának, hogy azok a szülők, akiknek gyermekei nagyon nehezen tudták az eíemi iskolákat is valahogyan sikerrel megúszni, ne erőltessék gyermekeiket a középiskolákba, ahol ezek csak hátráltatói a tanításnak, mert a jobbtehetségü gyermekeket nem lehetett kellőképen tanítani azért, mert a tanárnak természetszerűleg mindig a leggyengébb tanulót kell a szeme előtt tartani, és igy nem haladhat a tanításban azzal a tempóval, amelyei haladhatna, ha a növendékanyag meg volna válogatva, és ha a felvétel alapján csak olyan elem kerül oda.
