Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

192 A Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. fejlődést. (Nagy zaj a baloldalon. Élénk felkiáltások : Faj !) Meskó Zoltán: A vallását senkinek sem bántjuk! Pető Sándor: Mielőtt tehát áttérnék az előttünk fekvő javaslat részleteinek megvitatására, engedjék meg kijelentenem, — és nemcsak a magam nevében, természetesen, mert ebben azt hiszem, velem érez sok százezer zsidó polgára ennek az országnak — engedjék meg, hogy arra kérjem önöket, hogy keressék az utat és a módot a békés megértéshez, nemcsak a békésen dolgozni akaró zsidó polgárok, hanem az ország érdekében is. Kovács József: Miért nem keresik önök? Nem mi vétkeztünk ! Pető Sándor : Én nem vétkeztem és velem együtt sok százezer zsidó sem vétkezett ! (Nagy zaj és élénk ellenmondások a baloldalon.) Taszler Béla: Az egész faj már sok száz év óta vétkezik a talmudban lefektetett tanok alapján. Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassanak parallel szónoklatokat tartani! Pető Sándor : Keressük már egyszer ebben az országban a békés munka megkezdésének útját. Ne legyen itt minden téma, minden vita és a napirend minden tárg Váj Hí zsidókérdés... (Nagy zaj a baloldalon.) Taszler Béla : Amig meg nem oldják, mindig az lesz ! Pető Sándor : ... és ne akarjanak rendeletekkel, szabályokkal és törvényekkel mindig arra törekedni, hogy a zsidó becsületes munkát, a magyar zsidó becsületes ambícióját és törekvését mesterségesen elnyomják. (Zaj a baloldalon.) Ereky Károly: Menjenek kubikosnak! Nem muszáj mérnöknek, orvosnak, fiskálisnak lenni ! Van fizikai munka is, menjenek napszámosnak! Pető Sándor : Méltóztassék megengedni, hogy ezek után röviden kifejtsem, hogy ezt a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadhatom el. A minister ur avval indokolta a javaslatot, hogy evvel kívánja az igaz magyar kultúrát és az igaz magyar tudományosságot szolgálni és olyan diplomás embereket nevelni, akik pályájukra kellő alapossággal kiképezve lesznek. Az én szerény nézetem szerint erre a célra minden eszköz alkalmas, csak a numerus clausus nem. A numerus clausus jó arra, hogy azok a beati possidentes, azok a szerencsés emberek, akik bejutnak az egyetemi tanfolyamra, már azzal, hogy oda bejutottak, félig-meddig ellátva legyenek. Mert ha olyan ridegen méltóztatnak a numerus clausust alkalmazni, mint az a törvényjavaslat általános indokolásában foglaltatik, akkor körülbelül az, aki az egyetemre kerül, már egy dominiumot kapott. Egy dominiumot, amelyből konkurrencia, verseny és az élet nagyobb küzdelmei nélkül igen könnyen megélhet. évi szeptember hó 3-án, pénteken. A numerus clausus semmi másra nem jó, mint arra, hogy csökkentse a tanulási kedvet, csökkentse a tudományok iránt érdeklődő kutató szellem élénkségét, mert hiszen nem lehet tagadni, hogy az önfentartás vágya mindig egyik hajtóereje volt a tanulásnak és a törekvésnek. Ha valaki oly kényelmesen rendezkedik be, ha a numerus clausust olyan ridegen alkalmazzák, hogy akik az egyetemre beiratkoztak, azoknak az exisztenciája már körülbelül biztosítva van, ez mindenre lehet jó, csak arra nem, hogy evvel a kultúra, a tudomány, a tanulás vágya és kényszere erősödjék. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: A jó és jobb pozícióért meglesz a harc! Pető Sándor: Azt mondja a törvényjavaslat indokolása, hogy alapfeltétele annak, hogy valakit az egyetemre felvegyenek, a nemzethűség és az erkölcsi tekintetben való megbízhatóság. ( Ugy van! a baloldalon.) A legteljesebb mértékben helyeslem ezt az álláspontot. Nagyon fogok örülni, ha módja lesz annak a bizottságnak, módja lesz az egyetemi tanárok nevelő hatásának arra, hogy ott tisztán nemzeti és erkölcsi tekintetben megbízható emberek legyenek és ilyen • irányban neveljék az ifjúságot az élet nagy munkájára. Erre nézve azonban nekem bizonyos aggályaim vannak, hogy milyen módon viszik majd ezt a tiszteletreméltó elvet keresztül. Dinich Vidor: Becsületes módon! Pető Sándor : Kívánatos, hogy becsületes módon vigyék keresztül. De ha elgondolom azt, amiről itt szólni kívánok, hogy mi történt az elmúlt 1919/1920. tanévben az egyetemen,... Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Azért kell szabályozni ! Erre való a javaslat ! Pető Sándor : . . . akkor nagyon félek attól, hogy ott más tényezők és más szempontok fogják eldönteni azt a kérdést, hogy ki kerül be az egyetemre. (Felkiáltások bal/elől : Gyanúsítás !) mint azok a szempontok, amelyek a papíron állanak. Nem mulaszthatom el, hogy röviden el ne mondjam, miként bántak el a múlt évben, 1919. és 1920. évben a zsidó egyetemi hallgatókkal. Budaváry László: Ez a külföldnek szól ugyebár ? Pető Sándor : Nem, önnek szól ! Budaváry László: Nagyon jói tudom. Kovács József: Zsidó egyetemi hallgatók revolveresen mentek és ugy terrorizáltak. (Folytonos zaj.) Pető Sándor : Természetesen semmi kifogásom sem lehet az ellen, ha erkölcsileg megbízhatatlan, olyan egyének, akik vétkeztek az elmúlt korszakokban, akár gonoszlelküségből, akár könnyelműségből, meg legyenek büntetve. Természetesen semmi kifogásom sincs az ellen sem, hogy a legridegebb mértékkel mér-