Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön. 169 tervet a Nemzetgyűlés elé terjeszteni. De már most , ki akarom belőle szakitani azt, hogy igenis, nem : érünk semmit, ha akár az egyetemi proletariátus : megakadályozására, akár az egyéni intenzív okta- l tás érdekében, a nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság szempontjából ezt a numerus clausust megcsináljuk az egyetemen. Nem érünk semmit, ha nem teremtjük meg egvuttal a keresztény nemzeti intelligencia kitermelésének a feltételeit. ( Ugy van !) Itt vádat emelek a keresztény nemzeti intelligencia lezüllesztéséért és hátramaradottságáért felelős magyar tényezők ellen, az arisztokrácia és a főpapi osztály ellen. Koldus-stipendiumokkal jöttek csak támogatásunkra, amikor már nem volt lehetőség a pénzt tezaurálni, pedig keresztény nemzeti intelligenciát stipendiumokkal kitermelni nem lehet. Itt volt az a gyönyörű keresztény nemzeti ingatlan és ingó birtok és az nem tudta megadni a lehetőségét annak, hogy az utolsó évek destruktiv, nemzet- és keresztényellenes liberalizmusával szemben felébredt volna az arisztokrácia és a magyar főpapi osztály annak tudatára, hogy csak a Wertheimszekrénybe való erősebb belenyúlással lehet a keresztény nemzeti államot kiépíteni, megmenteni. A zsidóság vádlottságával szemben ideállítom a másik mérlegbe ezt a másik vádlottságot. Okosan tette az a minoritásban lévő felekezet, vagy nemzetiség, vagy faj, hogy amikor látta ezt a tunyaságot, látta a fajtám lethargiáját, a szellemi hege- ; móniáról való szándékos és vétkes lecsúszását, akkor ő, aki kulturailag az európai szempontok szerinti értékelés szerint sokkal versenyképesebb, amellett minden materiális feltétele is megvan hozzá, canterben megfutotta a mezőnyt. Ugron Gábor : A magyar faj van olyan, mint a zsidó ! Zákány Gyula : Ép azért akarom, hogy a magyar fajból is kigyúrjuk a hegemónia visszaszerzésére szükséges konstruktiv erőket. Ugron Gábor : Dolgozni kell és tanulni ! Zákány Gyula : " Ugy van ! Teljesen aláírom ! Kávéházozással, monokli viseléssel, agarászással, kártyázással nem lehet keresztény hegemóniát csinálni. Azért állapítom meg a magyarságnak is a vétkességét. Amikor ezeket voltam bátor előadni, a törvényjavaslathoz, amely nem céloz mást, mint az elveszett keresztény nemzeti hegemóniának minél gyorsabb és minél intenzivebb tempóban való visszaszerzését, némi módosításokat kívánok tenni. Ezeket a részletes tárgyalás során terjesztem majd elő, de most is érintem. Mielőtt ezt tenném, kötelességem a legközvetlenebbül érdekelteknek, magának az egyetemi ifjúságnak, mely pajtási szövetségek alakjában a Turul szövetségben, a Hungáriában van tömörítve, felfogását és igényét érinteni. Azt hiszem, hogy eléggé indokolt és a Nemzetgyűlés plénuma elé tartozik, hogy mi a felfogásuk a legközvetlenebbül érdekelteknek, az egyetemi törvényjavaslat kapcsán. Nagyon jól tudom azt, hogy az egyetemi autonóNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — V* KÖTET. mia . . . (Zaj a középen.) Megengedem, hogy önöket nem érdekli az egyetemi ügyek tárgyalása, de annyira mégis legyenek tekintettel reám, hogy ne zavarjanak. Elnök : Csendet kérek S Tessék a beszédet folytatni. Zákány Gyula : Az 1891. évi 28.458. számú ministen rendelet, amely az egyebem tanulmányi, tanügyi és fegyelmi szabályzatát foglalja magában, 65. §-ában kimondja, hogy az egyetemi tanári karnak, az egyetemi hatóságoknak kötelessége és feladata az egyetem szabadságát összhangzólfg az egyetem céljából megóvni. A 66. § pedig azt mondja, hogy az egyetemhez tartozó, tehát nem az egyetemi hatóságok, hanem az egyetemhez tartozók, vagyis a diákság, minden különösebb felszólítás nélkül magától értetődőleg szintén köteles közreműködni az egyetem szabadságának, az egyetem céljának megóvásában. Ezt. csak azért vagyok bátor megemlíteni, mert azt mondják, hogy az egyetemi ifjúság e tekintetben nem illetékes közreműködni, mert hiszen az autonómiát sérti, hogy az egyetem ügyeibe beleszóljon, mert hiszen a felvételi eljárás mégis csak az egyetem ügye. Erre nézve ideállítom a 65. §-t, mely igenis felhatalmazza az egyetemi ifjúságot, minden autonómiasértési vád nélkül arra, hogy az egyetem szabadságának és céljának megóvását minden különösebb felhatalmazás nélkül teíjesitse. Pető Sándor : A jövőben is ? Zákány Gyula : Nagyon jól tudjuk, hogy az egyetem szabadságát és célját hogy sértették meg a múltban bizonyos destruktív körök, a galileisták és nagyon jól tudjuk, hogy az egyetemi tanári kar, az egyetemi hatóságok, mint ilyenek, ezen destruktív rohammal szemben eléggé tehetetlenek voltak. Ugy a tanári tekintély, mint az egyetemi tanszabadság visszaállítása révén az egész egyetemi ügymenetet fenekestül fel tudták forgatni, ahogy nekik tetszett. Ha tehát az egyetemi ifjúság azt kéri és abbeli igényét jelenti be, hogy az egyetem igenis fotográfiája legyen, képe leg}^en az ország nemzetiségi és felekezeti megoszlásának, ez eléggé indokolt és egy olyan államban, anol többféle nemzetiség és felekezet van, magától értetődő, hogy a predomináns felekezet, illetőleg faj a magyar legyen

}J mi legyünk, a keresztény nemzeti magyarság és hogy ennek predominánsságát mindénáron biztositanunk kell, ha máskép nem, akkor ugy, hogy ha ezzel szemben elém akar jönni, elém akar tülekedni egy bizonyos kisebbségben lévő felekezet, vagy faj, akkor preventivákat alkalmazzak, tilalmakat állítsak fel. Ezt megtehetem a tanszabadság akárhányszor védett és akárhányszor respektált elvének korlátozó módosításával. Nem csatlakozhatom kívánságukhoz abban az értelemben, hogy az egyetemre bekerülő ifjúság bizonyos igazoló bizottsági eljárás utján vétessék fel, amint eddig volt, de Kát ez az ő kívánságuk, ez az ő igényük, amelyet bátor vagyok előadni. Ez a bizottság két tanárból és a bi-