Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

158 A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön. hetőt, és pedig szakadatlan, évekre, évtizedekre terjedő munka nyomán elkövet mindent, bogy a magyart az egész területen érvényesüléshez juttassa. A törvény ebben csak segítheti a nemzetet, de a munkát magának a nemzetnek kell elvégezni s a munkára azoknak kell a nemzetet serkenteni, akik a nemzetnek egyébként hivatott vezérei s akik most itt ülnek a Nemzetgyűlés padjai között. (Élénk helyeslés és taps balfelöl.) T, Nemzetgyűlés i Szükség van arra is, hogy helyreállítsuk a fegyelmet az összes iskolákban. Helyreállítsuk a fegyelmet azért, mert az egész iskolai ifjúságnak, ideszámítva az egyetemet is, első és legfőbb kötelessége a tanulás, (Ugy van! Elénk taps jobbfelől.) Nem a politizálás a kötelessége, hanem a tanulás, mert a politikára a legjobban ugy készül el az iskolai növendék, — az egyetemi is és a többi is — ha addig, amig módjában van az iskola padjai között ülni, minél keményebben és minél komolyabban tanul s minél kevesebb időt szentel egyéb dologra. (Általános, élénk helyeslés és taps.) Kell, hogy az egyetem, a középiskola, a tanítóképző és minden egyéb tanintézet a mostani szeptember elsejétől kezdve minden egyéb szempontot félre tegyen s a tanári kar egyesegyedül a tanításnak és a nevelésnek, maga az ifjúság pedig a tanulásnak és az önképzésnek éljen. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az iskolai növendék idejének meg kell oszolnia az iskola padja, a tanulószoba, a játszótér és a templom között, másutt nincs keresni valója sehol. (Általános élénk helyeslés és taps.) Csak az legyen egyetemi hallgató vagy középiskolai tanuló, vagy le egészen a legalsóbb fokig, aki igy fogja fel a maga feladatát, aki a komoly életre komoly munkával akar készülni, hogy akkor, amikor joga, sót kötelessége lesz a közügyekbe beleszólni, azt olyan komolysággal és olyan tudással tehesse, amily tudást biztosit most neki a komoly készülés az életre. (Élénk helyeslés.) Drozdy Győző : A politizáló diákokat ki kell zárni ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Engedtessék meg nekem, hogy most ennek a javaslatnak a kapcsán, minthogy máskor talán alkalmam nem kínálkozik, reámutassak még egynéhány dologra, amellyel — azt hiszem — sikerült előmozdítani azt a komolyabb képzést és tanulást, amely mindannyiunk szeme előtt lebeg. Az igen t. előadó ur azt mondotta, hogy a világosság felülről árad. Valóban igy van. Nem a földről árad a világosság az ég felé és nem a völgyekből a hegyek felé, hanem megfordítva történik. Ha tehát mi azt akarjuk, hogy a legalsóbb fokon is más szellemű és más gyakorlati jelentőségű és eredményű oktatás folyjék, akkor nekünk felülről kell a munkát megkezdenünk. Megkezdjük tehát az egyetemen azzal, hogy az egyetemet képesítjük jobb oktatásra és nevelésre, hogy jobb tanárokat kapjunk a középiskolákba. Megreformáltam a pedagógiumnak tantervét is azért, hogy jobb polgáriskolai tanárokat kapjunk, (Helyeslés -a baloldalon.) megreformáltam a tanítóképzőknek a tantervét . . . Drozdy Győző: Elég rosszul ! (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : . . . hogy rosszul-e vagy jól, azt nem Drozdy képviselőtársam fogja bebizonyítani . . . (Helyeslés balfelől.) Taszler Béla : Legkevésbé ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: . . .hanem be fogja bizonyítani az élet és azok, akik ennek a reformnak keresztülvitelét éveken keresztül sürgették s akik valószínűleg vannak pedagógiailag annyira gyakorlott és kép zett emberek, mint a t. képviselő ur. akinek nem tudom, nem lett volna-e jó szintén négy év helyett hat esztendeig járni a tanítóképzőbe. (Ugy van ! Ugy van ! Taps a baloldalon.) Azok az emberek és az élet fogják megállapítani, hogy vájjon helyes volt-e az a pedagógiai reform, amely azt akarja, hogy a tanítójelölt ne 18 éves korában kerüljön ki a faluba és legyen a falunak vezére, hanem legalább 20 esztendős legyen és ne négyesztendei összezsúfolt tanterv szerint üttessék agyon benne minden szorgalom és tehetség, hanem hat esztendőre osztassék fel az az anyag, amelyet meg kell tanulnia, (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) hogy necsak az iskolában, hanem az életben, a felnőttek oktatásában is meg tudjon felelni és azt hiszem, hogy ekként nem rosszul, mint ahogy Drozdy képviselő ur mondja, hanem nagyon is • jól lesz ez a kérdés megoldva. (Helyeslés és taps balfelol.) Nyéky József: Megfelelő fizetést adjanak nekik ! (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Sajnos, a mai pénzügyi helyzetben a közoktatásügyi kormányzat csak olyan reformokra szoritkozhatik itt, amelyek pénzbe nem kerülnek, mert hiszen a legkönnyebb volna nagyon szép iskolai reformokat keresztülvinni, ha megfelelő pénzösszeg állana rendelkezésre, amelyekkel a reformokat meg lehetne valósítani, de miután ez nincs, kénytelen vagyok csak tantervi javításokkal dolgozni, s kénytelen vagyok azon igyekezni, hogy a tanári és tanítói karba uj szellemet öntsek és fokozzam fel a buzgalmukat. Én kénytelen vagyok a legfelső oktatás reformjánál kezdeni, mert ez az, ami most ez időszerint pénzbe alig kerül. Tudom, hogy talán gyorsabban, szebb külső sikerrel lehetne nagy reformokat életbeléptetni, sajnos azonban, egy szegény Magyarország kultuszministere kénytelen addig nyújtózkodni, amig az államkassza takarója ér. (Helyeslés.) Végezetül kénytelen vagyok még rámutatni egy erős ellenvetésre, amelyet vezércikk formájában legutóbb az Egyenlőség cimü újságban olvastam. (Halljuk ! Halljuk !) Éz a lap »5%« cím alatt azt irja, hogy »A numerus claususról szóló I törvényjavaslattal uj fejezet kezdődik a magyar ! törvényalkotás történetében«. •— Ezt aláírjuk. •— »Ezt a történelmet eddig a liberalizmus szelleme í hatotta át. A liberalizmus szelleme a numerus