Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-96

A Nemzetgyűlés 96. ülése 1920. évi szeptember hó 2-án, csütörtökön. 155 győződve, hogy számukra minden felfordulás csak eíőnyt jelenthet, mert ugy is bizonytalanok abban, hogy a rendes élet keretében el tudnak-e helyezkedni vagy sem. ( Ugy van ! balfelől.) Most Magyarországon minden tíz termelőre egy állami alkalmazott, vagy ahhoz tartozó családtag esik. Ha ehhez hozzászámítjuk még azokat, akik a termelésben nem vesznek közvetlenül részt, tehát a diplomásosztály jókora részét, akkor kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a magyar termelő osztályok olyan megterhelés alatt vannak, amely megterhelést nem fogja tudni tartósan elviselni. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Azért igenis a termelő osztályok érdekében, a társadalmi rend érdekében, a szellemi és fizikai munka között megállapitandó helyes arány érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy az a szellemi proletariátus, amely már megvan, amely a megszállás következtében hatalmasan megduzzadt, és duzzadna még tovább, ha az egyetemen gátat nem vetnénk eléje, de fejlődjék tovább. Nemzeti, közbiztonsági, állami érdek és a termelés érdeke, hogy ezt a iúlfejlődést megakadályozzuk. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ezt a túlprodukciót egyébként nemcsak a tanárok konstatálják. Konstatálják ezt azok is, akik már kint vannak a pályákon. Konstatálják az ügyvédek, konstatálják az orvosok is — Budapesten. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Mert én nem állitom azt, t. Nemzetgyűlés, hogy Magyarországon már elértük azt a pereentszerü arányt, amelynek pl. a lakosság száma és az orvosok száma között lennie kellene. De az is egészen bizonyos, hogy amikor Budapesten 10.000 lakosra lß'3 orvos esik, akkor ez abszolút egészségtelen állapot, mert 800 ember nem tud egy orvost eltartani (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) és azért az orvosok egy jókora része teljesen mint mellékfoglalkozást üzi az orvosi prax'.st, ellenben emellett mindenre a világon kapható. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A vidéken 10.000 lakásra 1*9 orvos esik. Ez viszont kevés. De nem azért kevés, mintha nem volna elég képzett orvos Magyarországon, hanem kevés azért, mert az orvosok egy jókora percentje olyan gondolkozású, hogy nem szereti az orvosi tudományt, nem az orvosi tudomány kedvéért folytatja mesterségét, nem a gyógyítás kedvéért foglalkozik azzal, nem az embereken akar segíteni, hanem teljesen önös érdekeket, csak önmagát tekinti (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Csak a zsebét nézi !) és nem megy ki a falura, nem vállalja a magyar nép gyógyításával járó kellemetlenségeket és a kisebb jövedelmeket, — sőt az utóbbi időben talán már nem is kisebb jövedelmet — mert őneki Budapestnek a kultúrája kell, ő itt akar maradni, mert.nagyon jól tudja, hogy ha itt van, mint orvos, vagy esetleg más, meg fog tudni élni ugy, ahogyan az ő igényei követelek. (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások a szélsőbahldalon : Budapest héber levegője kell neki !) Nem azért nincs tehát a falun orvos, mert nem volna orvos, hanem mert az az egészségtelen helyzet van, hogy minden orvos itt akar Lenm Budapesten. És sajnos, az ügyvédek legnagyobb része is arra törekedd, hogy Ht Budapesten nyithasson 4

rodát. (Igaz ! Ugy van ! balfelől és a közéfen.) Barla-Szabó József: Adjanak megélhetést a v'déb' orvosoknak ! Akkor elmennek I Húsz kilométert kocsiznak egy koronáért ! (Zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Hogy ez a tűlprodukció hogyan fejlődött, arra nézve talán bizonyos statisztikai adatok betekintése ad nekünk igen érdekes szempontokat. (Ralijuk ! Halljuk ! balfelől.) 1867—68-ban az összes egyetemeken és jogi akadémiákon a hallgatók száma 3353 volt. Ebből a zsidó hallgatók száma 396, vagyis összesen 11'8% volt. (Felkiáltások balfelől : Ez elég tűrhető !) 1913—14-ben a zsidó hallgatók száma volt 3879, tehát több mint 1000%-a annak, ami 1867—68-ban volt. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon és jobbfeiőt.) Sióval : tízszerese volt. (Zaj és felkiáltások balfelől : Borzasztó !) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ha igy fejlődött volna a mi egyetemi hallgatóink száma, akkor ma 33.700 egyetemi hallgatónknak kellene lenni, de nem ennyi van, hanem mindössze — a teológusokat is, számítva — 16.700 egyetemi hallgatónk van, a körülbelül 2000 teológus leszámitásával pedig, akik között mindössze 21 zsidó van, 14700 az egyetemi hallgatók száma. Megjegyzem, hogy a teológusokat annál inkább leszámithatjuk, mert 1867-ben sem voltak beszámitva. Ebből a 14.700 egyetemi hallgatóból zsidó hallgató van 3879. (Zaj és felkiáltások balfelől : Borzasztó !) T. Nemzetgyűlés S A tűlprodukció legerősebb coefficiense tehát tényleg a magyarországi zsidóság* ami kitűnik abból is, hogy 5%-os népesedési számaránya ellenére a zsidó egyetemi hallgatók percentszerű száma volt az 1906—1910-ig terjedő ciklusban a jogi karon 264, az orvosin 46'9, a gyógyszerészetin 33, a műegyetemen 38%. Barla-Szabó József : ök soroztak a háborúban ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : 1913—14-ben pedig a jogi karon 18"6, az orvosin 467, a gyógyszerészetin 30"2, a műegyetemen 33'2% volt a zsidó. (Zaj balfelől.) Hogy abszolút számokban ez mit jelent, azt mmutatja az az egy adat, hogy egyedül az orvosi fakultáson 1600 és egynéhány zsidó egyetemi hallgató volt, tehát ötször annyi, mint volt 1867-ben az összes zsidó egyetemi hallgatók száma. (Zaj.) Ennyi volt most egyetlen fakultáson. T. Nemzetgyűlés 1 Ha tehát itt visszaszori- \ tásról van szó, ha nemzeti, tanulmányi és nevelési szempont indokolja, hogy mi korlátozzuk az egyetemre beiratkozhatok számát, akkor nagyon természetes dolog, hogy ez igen erősen fogja érinteni a tűlprodukció legerősebb coeffíciensét : a zsidóságot is. (Élénk helyeslés balfelől.) De nem azért fogja érinteni, mert mi épen a zsidóságot akarjuk kizárni, hanem érinteni fogja azért, mert ő volt az, amely a legnagyobb túlprodukciót szolgáltatta, 20*