Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-95

A'Nemzetgyűlés 95, ülése 1920. polgári iskolába, már oda sem mehetnek, mert némelyik polgári iskolai igazgató nagyzási mániába esett, a polgári iskolát is kinevezi önmaga középiskolának, már ott is felvételi vizsgát tartanak, pedig ez nincs is benne a ministeri rendeletben, de ugy okoskodnak, hogy ha a ministernek joga van törvénytelenséget elkövetni, akkor talán nekik is szabad. Yidéken pedig ugy áll a helyzet, hogy ezen növendékek, akiket most már nem vesznek fel a középiskolába, kénytelenek bemenni az elemi iskola Y. osztályába. Igen ám, csakhogy nagyon sok vidéki városban egyáltalában nincs is ötödik osztály, mert a népoktatási törvényeket/ az 1868 : XXXVIII. tcikket egyáltalában nem hajtotta végre még egy kormány sem. Xagyon sok olyan vidéki város van, ahol nincs is V. és VI. osztály. Budapesten is olyan a helyzet, hogy habár van is egyik-másik iskolánál V. és VI. osztály, most erre a váratlan tumultusra nem számítottak, egyáltalában nem tudnak osztályokat nyitni, némelyikben pedig olyan nagy a túlzsúfoltság, hogy amitől félt a minister ur a középiskolákban, ugyanaz az eset állt be most a polgári iskolákban és az elemi iskola V. és VI. osztályában. Erről a rendeletről, illetőleg nem is erről, hanem hasonlóról, esetleg talán intelligenciavizsgálatok alapján való felvételekről szó lehetne akkor, ha gondoskodott volna a minister ur először a nyolcosztályu elemi népiskola megalapitásáról. Mert ha az a gyermek folytathatja a tanulmányát az elemi iskolában és nem kényszeritik őt arra, hogy egy olyan iskolába járjon, amelynek semmi reális célja nincs, amely az életre semmi képesitéssel nem szolgál, akkor értettem volna ezt a rendeletet; de ilyen körülmények között megmagyarázni nem tudom. Szociális szempontból is óriási baklövésnek nevezhetem ezt a rendeletet. Mit látunk ugyanis ? Azt, hogy a gazdag szülő gyermeke ezeken a vizsgákon átmegy, mert a gazdag szülőnek módjában állott évközben is, de meg a vakáció alatt is előkészíttetni a gyermekét erre a felvételi vizsgálatra, annak volt pénze arra, hogy instruktort tartson a fia mellett. A szegény gyermek azonban bizony gyakran édesapjának kenyérkereső foglalkozása mellett foglalatoskodik. így, amikor vizsgára kerül ez a szegény gyérek, elesik a küzdelemben, inig a gazdag gyerek leteszi a felvételi vizsgát. De a szociális szempont alá tartozik az is, ami a legjobban fáj nekem és ami minket kisgazda-képviselőket a legjobban érint és a lelkünk mélyéig sújt, hogy a falusi gyermeket sújtja leginkább ez a rendelet, a falusi gyermek előtt csapja be először is az iskola ajtaját. Mit látunk ? A városi gyerek a városi iskolában nevelkedve, talán szélesebb ismeretekre fog szert tenni, azután a formális képzésben is jobban része van a városi iskolákban, mint annak a falusi gyereknek, így tehát a felvételi vizsgára kerülvén évi szeptember hő 1-én, szerdán. 143 a sor, kell, hogy előnyben is legyen a falusi gyerekkel szemben, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a háború alatt a népoktatás hogyan lezüllött különösen faluhelyen, mert sok helyütt esztendőkön keresztül nem tette be a tanitó a lábát az iskolába, mert kivitték a harctérre szolgálatot teljesíteni. Akkor ilyen viszo; nyok közt a minister urnák nincs joga egyik napról a másikra rendeletet hozni az iránt, hogy csak annak van joga iskoláinak f oly tataaki felvételi vizsgát tesz le. De gyermektanulmányi szempontból is felettébb kárhozatos ez a rendelet. Tudományosan megállapították azt, hogy a keresztény magyar gyereknek a fejlődése sokkal lassúbb tempójú, mint a magyar zsidó gyereknek a fejlődése. Ez tudományos megállapítás. Tessék megnézni a Xagy László-féle fejlődési görbéket, amelyek tudományos szaklapokban megjelentek és amelyekről mi, pedagógusok éveken keresztül vitatkoztunk és elismertük azoknak a helyességét, tessék megnézni azokat a fejlődési görbéket, hogy fejlődése lassú, lassan bontakozik ki minden tehetsége, ugy mint a sziklarózsának ; ellenben a magyar zsidó gyerek hirtelen fejlődik, 10 éves korában majdnem egy esztendővel áll előtte a magyar keresztény fiúnak, húsz éves koráig pedig előtte is áll az összes iskolákban és, — ezt a gyakorlatból is tudhatjuk — csupán 20 éves korában izmosodik meg a keresztény gyerek s ekkor sok esetben túl is szárnyalja kultúrában a. zsidót. Mi történik itt % Azt a titkos célzatot, amelylyel vádolják ezt a rendeletet, magam ugyan nem vagyok hajlandó elhinni, mert nem hiszem, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister urnák ilyen alacsony eszközei lennének csak a zsidóknak az iskolákból való visszaszorítására, tehát a magam részéről nem hiszem, hogy a minister ur ezzel a tendenciával bocsátotta ki ezt a rendeletet. De akik azt hiszik, hogy ez a rendelet arra való, hogy a szelekciót a valálsok és a fajok között már az elemi iskolában végrehajtsuk, azok nagyon csalódnak, mert ennek a rendeletnek a következtében a magyar falusi gyerekek és a keresztény gyerekek maradnak el a tudományos alapon is bebizonyított gyorsabb fejlődésü zsidó gyerekekkel szemben, akiknek a szülei rendesen johbmóduak is és igy jobban tudják őket taníttatni. Az ősmagyar szellemet ennyire meggyalázni nem illik. Szárnyait szegni 'kicsiny embereknek, alak még egyáltalában nem fejthették ki lelkűknek nagyobb kvalitásait, bűn a nemzet ellen, mert azok az apró emberek, akiket ma visszataszitunk az iskolából, azok az eljövendő Magyarország lelke. A pályaválasztás szempontjából pedig egyáltalában nem helyes ez a korai szelekció. Hogyan akarjuk mi egy tízesztendős gyereknél megállapítani, hogy milyen pályára alkalmas '? Kerekes Mihály : De már ambiciói vannak ! Drozdy Győző : Igaz, hogy ambiciói vannak, de komolyan erről a kérdésről az a kicsiny gyerek