Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-95

M'> A Nemzetgyűlés 95. ülése 1920. expressis verbis kimondja, hogy kinek van ehhez joga. De tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. A honvédperrendtartás 143. §-a kimondja, hogy »Ha valamely bűnvádi ügyben az eset homályossága vagy a bűncselekmény súlyossága, vagy nyomós ok miatt birói nyomozás mutatkoznék szükségesnek, az illetékes parancsnok bármikor utasíthatja a honvédügyészt, vagy az ügyészi tisztet, hogy a nyomozati eljárást az illetékes bíróságnak engedje át.« Sehol egy szó sincs arról, hogy detektiveket vezessenek be, olyanokat, akiket elcsaptak a közhivatali funkciójukból, és akiket felfogadott gróf Károlyi Imre vagy ITlain Ferenc dr. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ezek csodálatos dolgok. De van ennek még egy további része is. A 145. § expressis verbis kimondja, hogy a vizsgálóbíró a nyomozást rendszerint személyesen és közvetlenül vezeti, ha azonban szükséges vagy célszerű, a vizsgálóbiró más katonai bíróságokat és polgári büntetőbíróságokat is megkereshet bírósági hivatalos cselekmények teljesítése végett. Tehát nincs több joga, mint amennyit neki a törvény ad, s itt mégis tovább mentek, mert detektívek, akik fel voltak fogadva, végezték ezt a nyomozást s a vizsgálati adatok összegezését. Már most esetleg arról lehetne szó, hogy ezek a detektívek bírósági tanuként szerepelhettek volna. De ezt a reményt is teljesen tönkreteszi a honvédperrendtartásnak 150. §-a, amely azt mondja, hogy »szemle foganatosításánál, személymotozásnál, házkutatásnál, lefoglalásnál és iratok átkutatásánál egy bírósági tanúnak kell jelen, lennie«. Egyik sem volt a felsorolt esetek közül, tehát még bírósági tanuként sem lehettek jelen a detektívek, de nem is lehettek jelen annyival inkább, mert a törvény ennek a szakasznak második és harmadik bekezdésében kimondja, hogy tanú csak akkor hívandó meg, ha a terhelt kifejezetten kívánja s ha a kihallgatást foganatosító közeg szükségesnek tartja, vagy a kihallgatás alkalmával a honvédügyész ezt indítványozza, A harmadik bekezdés pedig azt mondja (olvassa) : »A bírósági tanúnak tényleges tisztnek és rendfokozatban magasabbnak, vagy legalább rangban idősebbnek kell lennie annál, akivel szemben a nyomozati cselekményt foganatosítják.« Dobóval szemben foganatosították ezt, és detektiveket, tehát nem tiszteket, nem olyan egyéneket vittek oda be, mint aminőket a 150. § rendel, akik esetleg mint tanuk szerepelhettek volna, ha a tanuzás lehetősége adva lett volna, de ez sem volt meg, mert ezt a 150. § expressis verbis kizárja. Weiss Konrád : Sherlok Holmesek voltak. Hornyánszky Zoltán : Igen. Ilyen módon eljárni, a nyomozatnak, a vizsgálatnak tényeit igy összekeverni, ilyen illegitim módon folytatni az eljárást, nézetem szerint feltétlenül óriási évi szeptember hó 1-én, szerdán. sérelme a jogrendnek, mert a törvény a jogrendet biztosítja, a jogrendet szolgálja, aki a törvényt tiporja, jogrendet sért és törvénytiprónak nincs joga arra, hogy akár tiszteletet, akár mást vindikálhasson magának akkor, ha egy nyomozati, vizsgálati cselekménybe jogtalanul belefolyik. De van ez még tovább is, mélyen t. Nemzetgyűlés ! Nem csak az történt itt, hogy Dobót egész éjjel illetéktelenül kihallgatták, hanem azt is mondja Ulain Ferenc az ő vallomásában, — tehát igaznak kell lennie, mert ő maga állapítja meg — hogy (olvassa); »Másnap 10 óra tájban újra felmentem. Kérdeztem tőlük, hogy vallott-e valamit Dobó. Paksi, aki szintén jelen volt, azt mondotta, hogy ezzel az emberrel nem lehet semmire menni, nem ismer be semmit. Csak egy metódussal lehetne kivenni belőle a vallomást, azzal, hogy becsületesen megverik.« (Zaj balfelöl. ) Hát ez csodálatos. Most egyszerre a nyomozati és vizsgálati cselekménynél a megverés mint bizonyitóeszköz szerepel. Azt hiszem, a jogrend ezt sem ismeri. De azt mondja ITlain Ferenc (olvassa) : »Akkor bennem az a gondolat támadt, hogy szeretném ha ez megtörténnék, de mivel a perrend ezt nem engedi meg és miután Sztupka őrnagy-hadbíró ezt határozottan megtiltotta a detektiveknek, ez nem is következett be.« Mélyen t. Nemzetgyűlés ! 0 szerinte tehát nem verték meg Dobót. Azonban azt mondja tovább ITlain Ferenc az ő vallomásában (olvassa) : »Dobóval szemben rögeszmém volt, hogy másként nem lehet vallomásra birni, mintha mentalitását más sínpárra visszük.« Dobónak tehát rögeszméje volt, politikai praeoccupatioból támadt rögeszméje, amely praeoccupatio Kovács vizsgálóbírónál ITlain vallomása szerint olybá tűnik, mint egy szerelmi láz, amely vakká teszi az embert, aki nem lát. Ha tehát valaki politikailag praeoccupálva van és vak, akkor amikor valakinek rögeszméje támad, vájjon nem praeoccupálás-e ez valamelyes formában, és akkor — kérdezem — lát-e az az ember ? Minthogy pedig ITlain Ferenc ezt megállapítja eskü alatti vallomásában, tehát igaz az, hogy akinek politikai praeoccupatioja van, olyan mint a szerelmi lázba esett, tehát vak, vagyis akinek rögeszméje van, az szintén ilyen praeoccupatioba esett, lázban levő és mint ilyen szintén vak. És akkor azt mondja, hogy Dobó mentalitását más sínpárra kell vinni és ezzel megtörténik nem a Sztupka őrnagy érintette váltóállítás, hanem egy másik váltóállítás, amely helytelen sínpárra irányítja Dobó mentalitását és kisiklatja azt a Dobót saját magával szemben, mert akkor aztán Dobó beismerő vallomást tett. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Azt mondja továbbá ITlain Ferenc (olvassa): »0 ugyanis abban a felfogásban volt, hogy. ha tagad, — és állítólag voltak alibi-tanui — még esetleg meg-