Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-95

A Nemzetgyűlés 95. ülése 1920. Dinich Vidor: Amnesztiával keverve. Kovács József: Ha sikerül az üzlet. Hornyánszky Zoltán: Azt mondja továbbá vallomásában (olvassa). »En örültem, hogy egy komoly, derék munkatársat kapok, aki munkájáért pénzt sem hajlandó elfogadni. Legyen szabad megjegyeznem, hogy én díjazás nélkül dolgozom, tizhónapi munkámért egy lillért sem fogadtam el«. Dinich Vidor: Aviatikus! Hornyánszky Zoltán: Nyilvánvaló, hogy itt egy csodálatos szereplés történik, amely ha önzetlenül is történik, de törvényellenes, s amely okvetlenül szemet szúr annak, aki akár mint gyakorlati jogász, akár mint az igazságot kereső, igyekszik elbírálni azt, hogy vájjon miféle okból, milyen jogon avatkozik be ez az Ulain Ferenc doktor a nyomozásba. De van itt még több is. Tovább megyek, mélyen t. Nemzetgyűlés. Itt van Ulain vallomásának egy másik passzusa, amelyben azt mondja (olvassa) : »Valahogy a politikára került a sor, — amikor Kovács vizsgálóbíró t. i. a szembesítést rendelte el, akkoriban kormányválság volt, Friedrich távozásáról volt szó — Kovács kijelentette : »Pedig kár volna Friedrichért, Magyarországnak ez a legnagyobb állam féríia.« Ez a dolog engem — mondja Ulain — kellemetlenül érintett, mert én ebben politikai praeoccupatiót kellett, hogy lássak az én helyzetemben.« Miféle praeoccupatiót próbált vagy akart itt látni Ulain Ferenc dr. ? Mi volt az a praeoccupatió, amelyről ő azt vélte, hogy reá nézve kellemetlen. Azt mondja továbbá (olvassa) : A » politikai praeoccupatió körülbelül olyan, mint a szerelmi praeoccupatoi. Aki praeoccupálva van, az nem lát.« Ezt Ulain Ferenc eskü alatti vallomásában mondja, ennek tehát igaznak kell lennie. (Derültség a szélsöbahldalon.) Ha ez igaz, akkor az, aki politikailag praeoccupálva van, nem lát. Ez tehát igazság. Nézzük tovább, hogy vájjon Ulain Ferenc dr., aki politikailag talán szintén praeoccupálva volt,... Kovács József: Nagyon is! Hornyánszky Zoltán : ... látott-e tisztán, vagy pedig ő is épen abba a vakságba esett bele, amelyet mint szerelmi lázat ostromol Kovács vizsgálóbirónál. Miben van igaza? Igaza van abban, hogy ha itt valaki praeoccupálva van, nem lát tisztán. Azt mondja továbbá (olvassa) •' Harmincadikán hallgatta ki Paksyt. Akkor történt az a bizonyos jelenet, amelyet Paksy ugy adott elő, hogy az ő kihallgatása közben a letartóztatási parancs már ott feküdt Kovács előtt s el volt készülve, hogyha Hüttner azt mondja, hogy Paksy nem mond igazat, .Paksyt letartóztatják. Azonban Hüttner azt mondotta, hogy: igaz az, amit Paksy mond, mire Kovács az iratokat az asztal fiókjába tette.« Tehát igenis, dolgoztak egyének valamely irányban és megévi szeptember hó 1-én, szerdán. 139 állapitható, hogy itt igenis volt praeoccupatió, hiszen Ulain mondja az eskü alatti vallomásában, tehát ez igaz, A detektívek munkájáról is megemlékezik és azt mondja a vallomásában (olvassa) : »Dobót először a katonai ügyészségnél láttam. A lehető leghatározottabban és igen energikusan tagadott. Első kihallgatásakor voltam csak jelen, azután ismételten kihallgatták, de máskor nem voltam ott, ellenben jelen voltam egy kihallgatáson, amely körülbelül májusban vagy júniusban lehetett. Ez már ebben az épületben történt, — t. i. a Margit-körúti fogházban — az ügyész ur utasítást adott a detektiveknek, hogy hallgassák ki Dobót részletesebben.« Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Itt kénytelen vagyok megállni. Utasítást adtak a detektiveknek, hogy hallgassák ki Dobót részletesebben. A honvédperrendtartásnak 141. §-a azt mondja : »A nyomozó eljárást rendszerint a honvédügyész vagy az ügyészi tiszt viszi keresztül, még pedig személyesen és szükség esetében illetékes parancsnokának állomáshelyén kívül is.« Tehát a nyomozó eljárást a honvédügyész vagy az ügyészi tiszt viszi keresztül és nem detektívek. Joga van azonban a honvéd ügyésznek és ügyészi tisztnek — amint a szakasz második bekezdése mondja — a terheltet, továbbá a honvéd büntetőbíráskodás alatt álló egyéneket, az utóbbiakat eskü kivétele nélkül, a katonai parancsnokságokkal kihallgattatni, vagy személyesen kihallgatni, vagy ily kihallgatások végett a rendőri vagy más közbiztonsági hatóságokat és közegeket megkeresni.« Tehát jogában áll másokkal kihallgattatni, de meg kell keresnie a rendőri vagy más közbiztonsági hatóságot, de nincs joga a detektívet beküldeni oda és ott a fogházban kihallgattatni vele a terheltet. Meg kell keresni a rendőri vagy vagy más közbiztonsági hatóságot, de a detektív mint egyén nem hatóság, csak hatósági közeg, tehát az a hatósági közeg a honvédügyész utasítására sem járhat el, annál kevésbé teheti azt meg Ulain Ferenc dr. urnák az utasítására. Csodálatos dolog, hogy Ulain Ferenc doktor ur kisajátítva magának a törvényes kisajátítási eljárás nélkül bizonyos jogokat, egyszerűen odatolja magát és utasítja a detektiveket, hogy hallgassák ki a katonai bíróság fogházában levő terheltet. Mélyen t. Nemzetgyűlés, ez komolyan megdöbbentő adata annak, hogy a jogrend nálunk mennyire jogrend. Azt mondja továbbá Ulain (olvassa) : »Én kértem a detektiveket, hogy miután nagy nyomozati adatom van és irataimat nem szeretem kiadni a kezeim közül, én is jelen lehessek a kihallgatáson. Ez egy szombati napon délután volt. Én este 11—12 óráig voltam jelen, Dobó az egész idő alatt egyetlen beismerő szót nem beszélt. Én akkor eltávoztam s a detektívek folytatták munkájukat, egész éjjel kihallgatták Dobót.« Quo jure hallgatták ki Dobót, hiszen az előbb emiitettem és idéztem a 141. §-t, amely 18*