Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-91
A Nemzetgyűlés 91. ülése 1920. tisztelet semmi, az enyim-tied-övé közötti differencia nem sok, egymás megbecsülése szintén semmi, akkor mi elkezdünk vitatkozni problémákról és azt mondjuk, bogy mert ezt a liberalizmus szentsége nem engedi meg, tehát nem is fogjuk használni? T. Nemzetgyűlés ! Kekünk nem liberalizmus kell, nekünk nem felvilágosodottság kell, nekünk egy nyugodtabb, dolgozni akaró, egy nyugodtan élni akaró, bőségben, megelégedettségben munkálkodni akaró nemzet kell, és hogy ez a nemzet is megszülessék, erre /nekünk minden megengedett eszközzel törekednünk kell. Tisztelettel ajánlom, méltóztassék a törvényjavaslatot általános- * ságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés és éljenzés a hal- és a szélsöbaloídalon. Taps balfelöl.) Elnök : Szólásra következik a különvélemény előadója. K. Pethes László : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyi bizottságban a szőnyegen lévő törvényjavaslathoz néhány módositást voltam bátor beterjeszteni. Minthogy azonban javaslataim ott kisebbségben maradtak, azokat különvélemény alakjában voltam bátor ide a Nemzetgyűlés plénéma elé hozni. Különvéleményeim a törvényjavaslat 4. és 10. §-aihoz szólnak és pedig : hogy a 4. §. első bekezdésébe a »nyilvánosság« szó után iktattassák be : »nyilvánosan vagy annak kizárásával kell végrehajtani. Azt, hogy a botbüntetós nyilvánosság mellett, vagy a nyilvánosság kizárásával kajtassék végre, a biróság saját belátása szerint az ítéletben állapítja meg.« Továbbá a 4. §. második bekezdésében a »mogyoró« szó után »vagy somfa« -szavak beszúrását kívántam volna. Rupert Rezső : Ez mutatja, milyen komoly ez a dolog. K. Pethes László: Végül a 10. §-ban az »egy év« helyett »három év« szavak beiktatását kívántam. A három különvéleményem közül a másodikat, amely a mogyoró illetőleg a somfára vonatkozik, az igazságügyminister urnák részemre tett megnyugtató kijelentése után ezennel visszavonom. Másik két különvéleményemet azonban továbbra is fentartom és ezekre nézve legyen szabad röviden előadnom a következőket: A botbüntetést én is ugyanazokból az okokból tartom szükségesnek behozni, mint ahogy ^ azt az előadó képviselő ur már kifejtette. Az ötödféléves hosszú háború alatt és az azóta lefolyt két forradalom és az ellenséges megszállás időszakában az erkölcsök annyira eldurvultak, hogy ma már ott állunk, hogy a régi büntetésnemek a pénzbüntetés, elzárás büntetése, sokakra nézve igazán nem jelentenek elrettentő akadályt. Az erkölcsöknek ez az eldurvulása hozta létre azokat a különféle bűnözéseket, bűntényeket, amelyekkel ma napról-napra találkozunk. Itt, ebben az országban, végre vissza kell évi augusztus hó 25-én, szerdán. '< állítanunk a jogrendet, vissza kell vezetnünk népünket oda, ahol a háború előtt a tisztesség, a becsület és az erkölcsiség szempontjából állott, illetőleg azokat, akik — sajnos, ma sokan vannak — olyan könnyen letérnek ezekről az utakról. Ezekkel az egyénekkel szemben, szerény nézetem szerint, a pénzbüntetés vagy az elzárás büntetése nem jelent kellő akadályt ; épen azért szükséges szigorú retorziókhoz folyamodni. Ahogy a t. előadó ur ismertette, a megszégyenitést látjuk mi a botbüntetésben olyannak, amely az illetőket a bűnözéstől távoltarthatja. Nem az a fizikai fájdalom, amelyet annak a 25 vagy 10 botnak elszenvedése okoz, hanem igenis az a megszégyenítés, amelyben ő ezáltal részesül. Épen ezért tartom én szükségesnek azt, hogy ennek a büntetésnek végrehajtása esetleg a nyilvánosság mellett történjék Ha a nyilvánosságot mi teljesen ki akarnók zárni, akkor ez nem megszégyenítés, mert hiszen különösen a falun, —- faluról beszélek — ha ez zárt ajtók mögött fog történni egy teremben, azt fogják mondani sokan, hogy talán nem is kapta meg az illető azt a 25 botot. Olyan esetben azonban, amikor ez a nyilvánosság előtt történik, ez ténylegesen megszégyenítő. Ezt én fakultative kívánom a törvényben biztosítani, rábízva mindenütt az Ítéletet hozó bíróságra ... Rupert Rezső : Belépődíj mellett. K. Pethes László : ... hogy különösen visszaesők eseteiben a nyilvánosság mellett hajtsák végre a botbüntetést. A másik kérdés tekintetében azt óhajtanám, hogy a törvényjavaslatot egy év helyett három évig tartsuk érvényben. Ugyanazok az indokok késztetnek erre, amelyeket az előbb voltam bátor előadni; különösen az, hogy az az egy év olyan rövid idő, hogy az alatt az én nézetem szerint az erkölcsök nem fognak még annyira megjavulni és igy mindenesetre szükséges, hogy hosszabb időre kontemplálhassák ez a törvény, hogy az illető bűnözőket igy jobban fékentarthassuk. Mindezek alapján kérem, hogy különvéleményemet a tárgyalás alapjául elfogadni, illetve annakidején majd véglegesen elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Bródy Ernő ! Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Nem megyek bele annak a mélyreható különbségnek a bírálatába, ami a mogyoró- és a somfa között van. K. Pethes László : Visszavontam ! Bródy Ernő : Nem vagyok fa-szakértő, nem értek ezekhez a dolgokhoz. Inkább megpróbálok azon a területen mozogni, amelyet tanultam, a büntetőjognak területén. (Helyeslés a jobboldalon.) A bűn büntetésének módja és mértéke, ennek a módnak és mértéknek megállapítása ősi probléma. Primitiv korszakokban, a feudális időkben kezdetben magánbosszu volt a büntetés alapja, amit büntetőjogi szaknyelven tálió-nak
