Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-91

A Nemzetgyűlés 91. ülése 1920. tisztelet semmi, az enyim-tied-övé közötti diffe­rencia nem sok, egymás megbecsülése szintén semmi, akkor mi elkezdünk vitatkozni problé­mákról és azt mondjuk, bogy mert ezt a libe­ralizmus szentsége nem engedi meg, tehát nem is fogjuk használni? T. Nemzetgyűlés ! Kekünk nem liberalizmus kell, nekünk nem felvilágosodottság kell, nekünk egy nyugodtabb, dolgozni akaró, egy nyugodtan élni akaró, bőségben, megelégedettségben mun­kálkodni akaró nemzet kell, és hogy ez a nemzet is megszülessék, erre /nekünk minden megenge­dett eszközzel törekednünk kell. Tisztelettel aján­lom, méltóztassék a törvényjavaslatot általános- * ságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyes­lés és éljenzés a hal- és a szélsöbaloídalon. Taps balfelöl.) Elnök : Szólásra következik a különvélemény előadója. K. Pethes László : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügyi bizottságban a szőnyegen lévő tör­vényjavaslathoz néhány módositást voltam bátor beterjeszteni. Minthogy azonban javaslataim ott kisebbségben maradtak, azokat különvélemény alakjában voltam bátor ide a Nemzetgyűlés plé­néma elé hozni. Különvéleményeim a törvényjavaslat 4. és 10. §-aihoz szólnak és pedig : hogy a 4. §. első bekezdésébe a »nyilvánosság« szó után iktattas­sák be : »nyilvánosan vagy annak kizárásával kell végrehajtani. Azt, hogy a botbüntetós nyilvános­ság mellett, vagy a nyilvánosság kizárásával kaj­tassék végre, a biróság saját belátása szerint az ítéletben állapítja meg.« Továbbá a 4. §. második bekezdésében a »mogyoró« szó után »vagy somfa« -szavak be­szúrását kívántam volna. Rupert Rezső : Ez mutatja, milyen komoly ez a dolog. K. Pethes László: Végül a 10. §-ban az »egy év« helyett »három év« szavak beiktatá­sát kívántam. A három különvéleményem közül a máso­dikat, amely a mogyoró illetőleg a somfára vo­natkozik, az igazságügyminister urnák részemre tett megnyugtató kijelentése után ezennel vissza­vonom. Másik két különvéleményemet azonban továbbra is fentartom és ezekre nézve legyen szabad röviden előadnom a következőket: A botbüntetést én is ugyanazokból az okokból tartom szükségesnek behozni, mint ahogy ^ azt az előadó képviselő ur már kifejtette. Az ötödféléves hosszú háború alatt és az azóta lefolyt két forradalom és az ellenséges megszál­lás időszakában az erkölcsök annyira eldurvul­tak, hogy ma már ott állunk, hogy a régi bün­tetésnemek a pénzbüntetés, elzárás büntetése, sokakra nézve igazán nem jelentenek elrettentő akadályt. Az erkölcsöknek ez az eldurvulása hozta létre azokat a különféle bűnözéseket, bűn­tényeket, amelyekkel ma napról-napra találko­zunk. Itt, ebben az országban, végre vissza kell évi augusztus hó 25-én, szerdán. '< állítanunk a jogrendet, vissza kell vezetnünk népünket oda, ahol a háború előtt a tisztesség, a becsület és az erkölcsiség szempontjából állott, illetőleg azokat, akik — sajnos, ma sokan van­nak — olyan könnyen letérnek ezekről az utakról. Ezekkel az egyénekkel szemben, szerény nézetem szerint, a pénzbüntetés vagy az elzárás büntetése nem jelent kellő akadályt ; épen azért szükséges szigorú retorziókhoz folyamodni. Ahogy a t. előadó ur ismertette, a meg­szégyenitést látjuk mi a botbüntetésben olyan­nak, amely az illetőket a bűnözéstől távol­tarthatja. Nem az a fizikai fájdalom, amelyet annak a 25 vagy 10 botnak elszenvedése okoz, hanem igenis az a megszégyenítés, amelyben ő ezáltal részesül. Épen ezért tartom én szüksé­gesnek azt, hogy ennek a büntetésnek végre­hajtása esetleg a nyilvánosság mellett történjék Ha a nyilvánosságot mi teljesen ki akarnók zárni, akkor ez nem megszégyenítés, mert hiszen különösen a falun, —- faluról beszélek — ha ez zárt ajtók mögött fog történni egy teremben, azt fogják mondani sokan, hogy talán nem is kapta meg az illető azt a 25 botot. Olyan eset­ben azonban, amikor ez a nyilvánosság előtt történik, ez ténylegesen megszégyenítő. Ezt én fakultative kívánom a törvényben biztosítani, rábízva mindenütt az Ítéletet hozó bíróságra ... Rupert Rezső : Belépődíj mellett. K. Pethes László : ... hogy különösen vissza­esők eseteiben a nyilvánosság mellett hajtsák végre a botbüntetést. A másik kérdés tekintetében azt óhajtanám, hogy a törvényjavaslatot egy év helyett három évig tartsuk érvényben. Ugyanazok az indokok késztetnek erre, amelyeket az előbb voltam bá­tor előadni; különösen az, hogy az az egy év olyan rövid idő, hogy az alatt az én nézetem szerint az erkölcsök nem fognak még annyira megjavulni és igy mindenesetre szükséges, hogy hosszabb időre kontemplálhassák ez a törvény, hogy az illető bűnözőket igy jobban fékentart­hassuk. Mindezek alapján kérem, hogy külön­véleményemet a tárgyalás alapjául elfogadni, illetve annakidején majd véglegesen elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Bródy Ernő ! Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Nem me­gyek bele annak a mélyreható különbségnek a bírálatába, ami a mogyoró- és a somfa között van. K. Pethes László : Visszavontam ! Bródy Ernő : Nem vagyok fa-szakértő, nem értek ezekhez a dolgokhoz. Inkább megpróbálok azon a területen mozogni, amelyet tanultam, a büntetőjognak területén. (Helyeslés a jobboldalon.) A bűn büntetésének módja és mértéke, en­nek a módnak és mértéknek megállapítása ősi probléma. Primitiv korszakokban, a feudális időkben kezdetben magánbosszu volt a büntetés alapja, amit büntetőjogi szaknyelven tálió-nak

Next

/
Thumbnails
Contents