Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-95

A Nemzetgyűlés 95. ülése 1920. < Most a minister ur módositása következik. Méltóztatnak-e a minister ur által beterjesztett azon módosítást, hogy az első bekezdésben az »orvosnak jelenlétében« szavak elébe a »ható­sági« szó beszurassék, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés az első bekezdést az igazság­ügyminister ur által tett módositással elfogadta. Következik K. Pethes László képviselő ur­nák különvéleményében foglalt módositása a második bekezdéshez. Somogyi István előadó : Visszavonta. Elnök : Miután visszavonta, felteszem a kér­dést, méltóztatnak-e a második bekezdést válto­zatlanul elfogadni? (Igen!) A második bekez­dést változatlanul fogadta el a Nemzetgyűlés. Következik Sziráki Pál képviselő ur által a harmadik bekezdéshez beterjesztett azon módo­sitás, hogy a bótbüntetés hajtassák végre, de ruhában. Méltóztatnak ezt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfo­gadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak állva maradni. Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek megszámlálni a szavaza­tokat. (Szabóky Jenő és Kontra Aladár jegyző megszámlálj áh a szavazó képviselőket.) Méltóz­tassanak helyet foglalni, képviselő urak! Most méltóztassanak felállani azok, akik a módositást nem fogadják el. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazó képviselőket.) Sziráki Pál képviselő ur indítványa mellett 22, ellene 28 képviselő ur szavazott", tehát Szi­ráki Pál képviselő ur módositása mellőztetik. (Felkiáltások jobbfélöl: Ötven!) Rupert Rezső : Kétszer huszonöt ! (Derültség jobbfélöl.) Elnök; Következik az 5-ik §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa az 5-ik §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? Pető Sándor: Szabad? Elnök : Pető képviselő ur kivan szólni. Pető Sándor: Tisztelt Ház! Az ötödik szakasz azt rendeli el,, hogy botbüntetés végre­hajtása előtt háromnapi magánelzárásba kell helyezni az elitéltet. Erre nézve a törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy ezen magánelzárást azért tartja szükségesnek, hogy a botbüntetés hatását fo­kozza GS £LZ elitéltet ennek a büntetésnek a jelentőségére nyomatékosan figyelmeztesse s őt megbánásra, késztesse. Hát ez nagyon szép in­dokolás, de praktikus értéke csak akkor volna, ha az elitélt egyén részéről tanúsított megbá­násnak reá nézve aztán valami kedvező hatása volna. De azért háromnapi magánelzárásnak kitenni, valósággal a siralomházba betenni az illetőt, hogy még nagyobb mértékben fokozód­jék a büntetése, erre — azt hiszem — semmi szükség nincs. Somogyi István előadó: De van! Pető Sándor: Én, mint aki a botbün­tetésnek elvi ellensége vagyok és ezt szava­zatommal ,is kifejeztem, — hogyha már álta­évi szeptember hó 1-én, szerdán. Ili lánosságban a botbüntetés elfogadtatott, a rész­leteknél magam is szeretném lehetőség szerint a botbüntetéssel járó durvaságot s ennek erkölcs­rontó hatását enyhiteni. Maga a botbüntetés az elképzelhető legszigorúbb fenyíték. Tehát figye­lemmel különösen hogy ez a büntetés a szigorral és a botbüntetés erkölcsi és egész­ségre káros súlyával arányban nem álló bün­tetendő cselekményekre is ki lesz mérve a törvény szerint; s mert különben is ezt a siralomházi paródiát én egyáltalában nem tar­tom szükségesnek a botbüntetés végrehajtása előtt ; (Ugy van ! jobbfélöl.) és ha már bele­mentünk a botbüntetés nem épen ebbe a korba és nem az erkölcsök megjavítására való nemé­nek behozatalába és a parlament többsége jó­nak és célszerűnek találta a botbüntetés be­hozatalát: én ugyanezt a többséget arra kérem, hogy ne kapcsoljuk a botbüntetésnek — mond­juk — kényszerűségét, szomorú szükségét és a botbüntetés végrehajtását siralomházi cerimó­niákhöz. (Ugy van! jobbfélöl.) Ennek a három napig tartó magánelzárás­nak más célja nincs, mint annak a szerencsét­lennek, — mert nemcsak gonosz az, akit bün­tetnek, de legtöbbször nyomorult és szerencsét­len is . . . (Ellenmondások a középen.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Mégis csak többször gazember az illető ! Pető Sándor : ... ember az is, akit csak javítani kell és akit nem kell a végtelenségig üldözni. Eövid akarok lenni, hiszen ezt mindenki hosszabb magyarázat nélkül* is megérti. Én tehát ezt a háromnapi elzárási pótbüntetést nem tartom szükségesnek és célszerűnek s tel­jesen feleslegesnek tartom ; miért is tisztelettel javaslom, hogy méltóztassék ezen 5. §-t egész­ben kihagyni. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ennek a szakasznak egészen egyszerű a gyakorlati célja és a jelentősége. Semmiféle súlyosbitó büntetésnek, vagy siralomházi rendelkezésnek nem lehet ezt mondani. A dolog t. i. ugy áll, hogy ha az illető jelentkezik a büntetés kiállása végett, akkor, mint tetszik látni, a törvényben bizonyos garanciális rendelkezések vannak; itt ügyésznek kell lenni, orvosnak stb. Momentán nem lehet ezt a bizottságot összeállítani. Az sem mutatkozik célszerűnek, hogy az ilyen bot­büntetésre itélt ott nyilvánosan mintegy pellen­gérre álljon és várja, mig rákerül a sor, mig összejön az a bizottság. Ép azért, hogy bizonyos komolysága legyen a dolognak, azért gondoltuk, hogy az illetőt addig magánzárkába zárják, ahol megvárja, amig az egész bizottság összejön, hogy azután momentán végre lehesen hajtani rajta a büntetést. Előfordulhatna esetleg az is, hogy időközben meggondolja magát és elmegy,

Next

/
Thumbnails
Contents