Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-72

76 A Nemzetgyűlés 72. ülése 1920. szervezkedést is, amely pedig vallásos és hazafias alapon áll. (Mozgás.) Nagy János (egri) : Igenis, azt mondják, hogy egy kutya, csak a nyakra valója más ! Griger Miklós: Miért? Mert a munkaadók nagy része már szinte az anyatejjel szivta magába azt a véleményt, hogy az Úristen is a munkást, az iparit ugy, mint a mezőgazdaságit, igavonó baromnak, teherhordó tevének teremtette, (Ugy van ! Ez a baj ! Taps a jobboldalon.) amely munkája fejében épen csak a létminimumot követeli. Innen van azután, hogy a munkások legjogosabb bérmozgalmát is mindjárt lázadásnak és forradalomnak minősitik, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) ök maguk milliókat vágnak zsebre, de a munkástól megkövetelik, hogy a létminimummal megelégedjék, ök maguk a fogyasztóközönséggel szemben trösztökbe és szindikátusokba tömörülnek, ( Ugy van ! balfelől) de hogy a munkások is szervezkedjenek gazdasági.érdekeik védelmére, azt már nem szivelhebik. S ebbeli eljárásukat mindig a rizikóval igazolják, mintha a munkás semmit sem reszkírozna, pedig az ő rizikója nagyobb, mert az ' egészségét, az életét teszi kockára. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) Igazán legfőbb ideje annak, hogy a kapitalista munkaadók az államhatalom ököl csapásainak súlya alatt ráeszméljenek arra az evangéliumi igazságra, hogy »a munkás méltó az ő bérére« s arra, hogy a munkásnak joga van a kollektiv bérszerződéshez, a tisztességes bánásmódhoz, az egészséghez, az élethez, a tiszta lakáshoz, a jó levegőhöz, kultúrához, a gépek veszedelme elleni megvédéshez, (Ugy van ! Ugy van!) azután a vasárnapi munkaszünethez s ahhoz, hogy keresztényhez és emberhez méltó életet élhessen. (Ugy van ! Ugy van !) A nemzet keresztény értelmiségéhez is bátorkodom innen fordulni és felkérni, hogy a szociális békét a maga részéről is elősegítse. Sokfélekép teheti ezt, de ezúttal csak arra figyelmeztetem, hogy vallásosság, istenfélelem dolgában adjon jó példát a munkásosztálynak. (Ugy van !) Ne keltse magaviseletével azt a látszatot, mintha a vallás csak az alsóbb néprétegnek volna való, (Ugy van !) és ne eszeljen ki a maga számára külön »uri morált«, hanem maga is helyezkedjék a keresztény erkölcs alapjára. (Elénk helyeslés, tetszés és taps.) Az ateizmus nem szociáldemokrata találmány, ezt kénytelen vagyok leszegezni. Ez a polgári osztálynak, a XVIII. század enciklopédistáinak,. a liberalizmus egyetemi tanárainak találmánya. A szociáldemokraták csak adoptálták. S ha most az u. n. öntudatos elvtársakra akadunk, akik kérkednek az istentagadással, ugy kénytelen vagyok elismerni, hogy ők következetesek, mert joggal gondolhatják, hogy ha az ateizmus a milliomosok és az egyetemi tanárok vallása lehet, miért ne lehetne ez vallása a kérgeskezü munkásnak is ? (Ugy van I) A gazdasági materializmus a középosztály tagjaiból proletárokat nevelt, a szellemi mateévi július hó 29-én, csütörtökön. rializmus a proletárokból szociáldemokratákat s igy a szociáldemokrácia gyümölcse és egyúttal büntetése is az anyagelvü világnézetnek, amelynek a múltban, sajnos, az intelligencia volt a zászlóvivője. ( Ugy van !) Azonban nemcsak az államnak, nemcsak a Nemzetgyűlésnek, nemcsak az egyháznak, nemcsak a munkaadóknak, nemcsak az intelligenciának kell a szociális kérdés. megoldásában résztvenni, hanem minden egyes embernek, még pedig kétféle módon : a szociális kötelességek gyakorlásával a felebaráttal szemben és a szociális kötelességek teljesítésével önmagával szemben. Minden ember kell hogy felebarátjának szomszédja, barátja, testvére legyen. Hivatásomból kifolyólag nem egyszer látogatok meg betegeket, és mikor kérdezősködöm, hogy ki hozta ezt a virágot, ezt a friss vagy befőtt gyümölcsöt, azt a feleletet kaptam, hogy egy szegény asszony, vagy egy szegény munkás, aki ugyanabban a házban lakik. Világos, hogy ezen a téren különösen a tehetőseknek kell jó példát adniok. (Ugy van!) Ha a lipótvárosi pénzemberek és a Józsefváros meg budai arisztokraták azt az álláspontot foglalnák el pl. a lakáskérdésben, amelyet gróf Apponyi Albert elfoglalt, (Elénk helyeslés és taps.) akkor jórészt még lenne oldva a vagonlakók most felszínen levő szociális kérdése. önmagával szemben is kell, hogy mindenki teljesítse szociális kötelességét. Mert ha a munkások, a zsellérek, a kisiparosok, a magántisztviselők, az államtisztviselők panaszkodnak, de nem szervezkednek, nem dolgoznak, a politikai és szociális mozgalmakban nem vesznek részt, akkor nincs kormány és nincs politikai kurzus, amely rajtuk segíthetne, (Ugy van!) És még valamit, t. Nemzetgyűlés: fel kell világosítani a népet. Nevezetesen a munkásosztállyal meg kell értetni, hogy a szociáldemokrácia tulaj donképen munkásellenes mozgalom, már csak azért is, mert vallásellenes és hazaellenes. (Ugy van!) A munkásosztály ugyanis követelésekkel lép fel a munkaadóval, áz állammal és a társadalommal szemben. Azt akarja, hogy élete, egészsége, erkölcse védelemben részesüljön mindenféle veszedelemmel szemben. A túlhosszú munkaidő megrövidítését, a sztrájkjog elismerését követeli, s mindezt az igazság nevében. Ám ha igaz az, amit a szociáldemokrata irók és agitátorok mondanak, hogy t. i. lélek nincs, halhatatlanság nincs, minden csak anyag, minden csak matéria, akkor miért tekintse a munkaadó a munkást testvérének, miért nem csak anyagnak, matériának, akinek, vagy inkább amelynek csak az a rendeltetése, hogy értéktöbbletet termeljen és a vagyonosok millióit szaporítsa ? Arról is fel kell világosítani a munkásságot, hogy hova vezet a szociáldemokráciának forradalmi, a »mindent vagy semmit« elve. (Ugy van ! Ugy van !) Milyen kitűnő szolgálatot tettünk volna, ha Haller Istvánnak »Szocialista-kommunista csőd« című kis röpiratát száz és százezer példány-