Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-88
A Nemzetgyűlés 88. ülése 1920. évi augusztus hó 17-én, kedden. 497 sen, hanem tizenötszörösen lesz megróva ez az adózó. De itt is különbséget kell tenni az épületek, illetőleg azok tulajdonosai közt. Mert lebet valakinek egy egy szobából álló, kőből épült, zsindelyes, cserepes háza, ott áll az udvaron egy istálló és hozzá lehet 50 hold földje, és lehet egy tisztviselőnek vagy egy más fixjövedelmü egyénnek egyszobás lakóháza, ez megfizetheti a 15 koronát, de az a szegény földmives, napszámos, vagy ipari munkás, aki csak a napszámából napról-napra él, nem fizethet annyit. Tehát ezeknél a régi adót kell meghagyni. Tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. Amennyiben a földadónál a módosításokat "a t. Nemzetgyűlés elfogadná, akkor — szerintem — a föld- és házadó után járó általános jövedelmi pótadót egészen cl kell ejteni. Ez mindig igazságtalan adókivetés volt. Sohasem tudtuk megmagyarázni az adózóknak, hogy ezt miért fizetik. Ennek az adózásnak adótárgya, adóalapja nincs. A javaslatnak a többi adónemekre vonatkozó részével nem foglalkozom, azt változatlanul elfogadom, mert én is azt tartom, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. Legyen tehát mielőbb törvény ebből a javaslatból, hogy a kormány beszedhesse az adókat és teljesíthesse fizetési kötelezettségeit. Még csak a vagyonadóról kivánok röviden pár szót szólni és előre is figyelmeztetni a kormányt arra, hogy ennek a vagyonadónak kivetésétől függ az ország boldogulása. (Ugy van! jobbfelől.) Nem akarok elébe vágni a pénzügyi kormány javaslatainak. En csak a nép, a legszegényebb osztály kivánságát tolmácsolom itt, mint amelynek bizalmából az én sokak által gyűlölt és lekicsinyelt jegyzői állásomból kerültem fel ide, és amely velem együtt meg van Győződve arról, hogy az ország anyagi helyzetén más nem segithet, csak az egyszeri, természetben kivetendő fokozatos vagyonadó, (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és baloldalon.) amely elejét veszi minden elégedetlenségnek, elejét veszi a bolsevizmusnak és meghozza a munkakedvet. (Ugy van ! Taps a jobboldalon.) "Ezzel az országot akarjuk mi naggyá és hatalmassá tenni, hogy jutalmazhassa az ő áldozatkész és hű fiait, szüntesse meg a nyomort, enyhítse a szükséget, mert soha annyi nyomor és szükség, amelyen segíteni, és soha több érdem, amit jutalmazni kell, nem volt még ebben az országban, mint ma van. Hogy a kormány ennek a krisztusi és szociális kötelezettségének eleget tehessen, oda kell nyúlnia és onnan kell vennie, ahol van s oda kell juttatni ebből, ahol nincs. (Igaz ! Ugy van ! Taps a jobboldalon.) Csak egy példát hozok fel. Itt vannak a hadirokkantak, özvegyek és árvák ; a hadirokkantak, akik azzal a nyugodt hittel indultak el a harctérre, hogy a nemzet hálája kiséri őket és gondoskodik özvegyeikről, akik azonban most nagyrészben már utcai koldusok. (Igaz ! Ugy van ! jóbbfélől.) Eáj a lelkem, ha látom őket és még jobban fáj, hogy nem tudok rajtuk ugy segíteni, mint szeretnék. Kétszeresen fáj ez nekem, mert NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. én nemcsak szemtanúja, hanem részese is voltam szenvedéseiknek. Hát lehetséges az, hogy ebben az országban minden italmérési jog, minden trafikengedély és egyéb kedvezmény ne ezeknek a szerencsétlen hősöknek jusson ? (Igaz! Ugy van! a jobb- és baloldalon. Felkiáltások balfelöl : El kell venni a zsidóktól !) Hát szabad-e ezeknek, akiknek aranybetűs márványtáblát igért a nemzet, tovább kilincselniük és koldulniuk ? Nem és nem ! Csak akarjunk, t. uraim és cselekedjünk. (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.) Vagy az a teljesen munkaképtelen hadirokkant és az a másik, mindkét szeme világát vesztett hős, aki azt a földet olyan jó kedvvel, nótaszóval munkálta valamikor és most nem is láthatja, nem érdemel-e meg egy kis házhelyet, két-három hold földet, vitézi jogon, hősi birtok gyanánt, hogy legalább amit védett, abból kapja meg a maga jutalmát ? Ennyit megérdemelnek. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Nagyon diága lesz ez úgyis nekik, de van rá fedezet, ott van a hadimilliomosok vagyona. (Igaz ! Ugy van ! Taps a jobb- és baloldalon.) Ha Karcag és Szeged városok példáját és Bánó István hazafias példáját nem követi senki, akkor ennek a Nemzetgyűlésnek kötelessége, hogy találja meg a módját ennek és szoritson rá mindenkit arra, hogy hazafias kötelességét ebben az irányban is teljesítse. (Igaz ! Ugy van ! Helyeslés balfelol.) Mindezekből t. Nemzetgyűlés, azt akarom kimutatni és ezekkel azt akarom igazolni, hogy mi belátjuk az ország szorult anyagi helyzetét és az igen t. pénzügyminister urnák segítségére leszünk minden olyan javaslat támogatásával, mely ennek az országnak pénzügyi helyzetét megjavítja, az ország boldogulását és sorsát előbbre viszi. Itt, a rokkantak ügyével kapcsolatban már ez alkalommal vagyok bátor bejelenteni, hogy a részletes tárgyalásnál, az I. osztályú kereseti adónál egy módosítást fogok beterjeszteni, amely azokat az önálló, segéd nélküli iparos hadirokkantakat, akik legalább 40%-ban keresetképtelenek, az I. osztályú kereseti adó alól mentesiti. (Általános helyeslés.) Ezzel végeztem az egyenesadók módosítására vonatkozó javaslattal s most röviden még csak a közadók kezelésének egyszerűsítéséről kivánok pár szót szólni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Itt, t. Nemzetgyűlés, leszögezem azt a tényt, hogy az adók helyes kivetése kizárólag a községi jegyzők és a városi adóhivatalok kezén van. Az adótárgyak felkutatásában, nyilvántartásában, Összeírásában, megadóztatásában, az adók kivetésében és behajtásában ők az állam fullajtárosai, ők szenvedtek és fognak ezután is szenvedni a kormány helytelen pénzügyi intézkedései miatt. Epen ezért több jóindulatot, több segítséget kérek részükre a pénzügyi kormánytól. Ma már lehetetlen, hogy egy községi jegyző meg tudjon felelni a reá zúduló feladatoknak, amiért szükségesnek tartom, hogy a vármegyéktől függetlenül, elsősorban is a községek államosittassanak. A vármegyékben ugyanis az a magát 63
