Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-88
A Nemzetgyűlés 88: ülése 1920. Nem látom a javaslatban a kamatmegtéritéseket. Régebben szokásban volt, bogy azok, akik korábban fizették meg az adójukat, kamatmegtéritésben részesültek. Ezt nem látom megvalósítva a törvényjavaslatban. Igen jó batással volna ezt törvónyesiteni ma, amikor arra van szükség, bogy mindenki minél nagyobb összeget szolgáltasson be az állampénztárba. Az adóügyi jegyzők, akikre nagy teher fog hárulni az adóbehajtás körül, akiknek munkásságától függ, hogy milliókat és milliókat szerezzünk meg az államnak, nem egészen függetlenek, hanem függnek a képviselőtestülettől és a helyi emberektől. Azokat teljesen függetlenné, állami alkalmazottakká kellene tenni, állami kinevezést kellene nekik adni, hogy bátran képviseljék az állam érdekeit. Feltótlenül óriási hatással van arra a tisztviselőre az, ha ő csak a felettesének felelős, nem pedig minden kicsinyes dologért másoknak van lekötelezve, mert a választás tőlük függ és a kedvükben kell járni. Különösen a III. osztályú kereseti adó az, amelytől óriási eredményeket várhatunk, ha az adójegyzőket függetlenítjük és állami tisztviselőkké tesszük. A pénzügyminister ur nagyon helyesen törekszik arra, hogy az államháztartást rendbe hozza; azonban nekünk nem szabad elfeledkezni a községek háztartásáról sem. Vezéreink folyton azt hangsúlyozzák, hogy nekünk a falut kell megmenteni és a nemzeti kultúra központjává kell tenni, — ami helyes — de észre kell vennünk, hogy a községek óriási deficitekkel dolgoznak, 60—70 °/o-os deficitekkel. Gaal Gaszton: 200°/ /0-kal. Frühwirth Mátyás : Óriási kiadásaik vannak, és a minister ur nem adja meg a módokat, hogy azokat az adónemeket is megterheljék, a melyek leginkább kibírják és leginkább alkalmasak, hogy a községi pótadót szolgálják. így pl. ki van vonva a vagyonadó, a jövedelmi adó, a hadinyereségadó. Ezek meglehetősen progressive vannak megterhelve, de ezekét nem volna szabad kivonni, mert leginkább teherbírók. Szeretném még a minister ur figyelmét feliiivni azokra az administrációs nehézségekre, amelyek a pénzügyi közigazgatásban megvannak. Vannak községek, amelyek még ma sem kapták meg az 1917. évi mérlegüket az állampénztáraktól, pedig ez a kiindulási pont. Nem kapták meg a III. osztályú kereseti adójóváhagyást 1919-ről. Ugy hogy teljesen lehetetlenné válik a községi elöljáróság és jegyző működése. Óriási munkatorlódás van a pénzügyigazgatóságoknál és állampénztáraknál. Aki tisztában van azzal, hogy mit tesz az : törvényt hozni és hogy milyen utat kell bejárni addig, amig az adót beszedhetik, — az fogalmat "alkothat magának arról, hogy mig '. ez a javaslat kikerül a faluba és annak alapján megkezdik az adó beszedését, tavasz lesz. Egy hónap múlva fogja a minister ur a végrehajtási utasítást kiadni, a pénzügyigazgatóságok^ továbbNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET, évi augusztus hó 17-én, Icedden. 489 adják egy hónap múlva a községeknek, akkor következik az uj törvény alapján az adókivetés, ez legalább két hónapot fog igénybe venni. TaVasszal, amikor a falunak leginkább van szüksége pénzre, és amikor a legkevesebb pénz van a falun, akkor fogják megkezdeni az adóbehajtást. Attól tartok, hogy az az idő, amelyet mi ez administrációs nehézségekkel elveszünk a pénzügyi közegektől, lehetetlenné fogja tenni ez adótörvény becsületes végrehajtását. Azt tartanám szükségesnek, hogy a minister ur egy generális rendelettel utasítsa a községeket, hogy most már kezdjék beszedni az adót. A javaslatban a földadót tízszeresére emelik, igy a jegyző már most meg tudja állapítani azt, hogy ki mennyi adót fog fizetni, úgyhogy neki már korábban, mielőtt még a törvény megérkezik, módjában van megállapítani, hogy kinek mennyi adót kell majd fizetni. Módot kell tehát nyújtani arra, hogy a hosszadalmas eljárásoknak elejét vegyük. Itt figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy borzasztó árcsökkenés is lehet, hiszen látjuk, hogy akárhány mezőgazdasági termék óriási árcsökkenést mutat már most. Méltóztassanak elgondolni, hogy taVasszal vagy a jövő évben, akkor, amikor a gazdának ezt a magas adót kell fizetnie, milyen óriási nehézségekkel kell majd küzdenie a horribilis áresés következtében és milyen nehezére fog esni, ha azt a magas adót kell fizetnie, amelyet a konjunktúra főidején be tudna fizetni, de ha félév múlva, vagy egy év múlva jövünk ezzel, akkor lehetetlenné válik a helyzete. Szeretném továbbá felhívni a pénzügyminister ur szives figyelmét az aprőpénzhiányra, amely szinte katasztrofális mindenütt. Lehetetlen állapot az, amellyel küzdünk, hiszen nem minden embernek legkisebb pénzegysége a korona. A tisztviselőnek, a munkásnak minden fillérre vigyáznia kell a drágaság idején s rendkívül fontos, hogy amikor 20 fillérrel ki lehetne egyezni a piacon vagy vendéglőben, ne kelljen a 20 fillér helyett egy koronát adnia. Ennek rendkívül nagy fontossága van s az aprópénzt bélyegekkel nem lehet helyettesíteni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az igen t. pénzügyminister urnák micsoda tervei vannak az aprópénzhiány leküzdésére. Németországban pl. annyira kezére járnak a közvéleménynek s a közönségnek, hogy az állam minden héten kimutatja, hogy mennyi aprópénz van forgalomban. Ezt itt teljesen nélkülözzük s az igen t. pénzügyi kormány szinte megfeledkezik annak fontosságáról, hogy elegendő aprópénzzel rendelkezzünk. Budaváry László : Aprópénz-bankjegyeket kell nyomatni ! Frühwirth Mátyás: Szakemberek állapították meg, hogy a zsemlye előállításának minden költsége benne van 1 korona 40 filléres árban, mégis, — nagyon jól tudjuk, — kénytelenek voltak 2 koronában megállapítani a zsemlye árát 62
