Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-86

154 A Nemzetgyűlés 86. ülése 1920. évi augusztus hó 14-én, szombaton. vitatja az illetékességet, az ügyész is vitatja az illetékességet. Ha tehát beáll az illetékességi összeütközés, akkor a törvény értelmében tartozik a katonai hatóság a kir. Curiával érintkezést keresni és igy megállapitani azt, hogy ki az illetékes s mikor ez már megállapítást nyert, akkor tessék kitűzni a fő tárgyalást ott, ahová tartozik, de nem az illetékes fórum megkerülésével olyan módon, hogy illetéktelenül, contra legem tűzi ki a főtárgyalást a katonai biróság. Beniczky Ödön: Ez igy van! Hornyánszky Zoltán: Ezen lehetne még meditálni talán akkor, ha a kivételes hatáskörről is lehetne beszélni, azonban nem lehet, hiszen a 16. § expressis verbis kimondja, hogy mit kell tenni, mikor igy szól: »Honvéd büntetőbíráskodás az ezt megállapító viszony megszűntével közönséges bűncselekményre nézve véget ér, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság, vagy a helyi hatóság, az illetékes parancsnok vagy az illetékes biróság e viszony megszűnte előtt nem tett a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést.« Igen t. Nemzetgyűlés! A katonai hatóság ilyen intézkedést nem tett. Tény az, hogy a honvédelmi minister urnák ebben a kérdésben megjelent egy rendelete, a 100.101/1920. számú rendelet, amely expressis verbis kimondja, hogy mindazok a nem hivatásos katonák, akik katonák voltak 1919. március 21-ikén, leszerelteknek tekintendők. Tehát nem voltak már katonák, nem lehettek katonák. Nem lehettek katonák azért, mert leszerelteknek tekintették őket és ha nem tekintették őket katonáknak, akkor a törvény 16. §-a értelmében nem volt joga a katonai hatóságnak illetékessége alá vonni őket, mert az a kivételes hatáskör, amelyet a 16. § megállapít, erre az esetre fenn nem forog, mert nem tartoztak akkor már a katonai hatósághoz, mert az az intézkedéseket, amelyeket a 16. § követel, nem tette meg. Az igazságügyminister ur is megállapította tényállásként, hogy hiba történt, és igy ezen nem kell vitáznunk, de ha hiba történt, akkor ugy lehet ezt a hibát legelsősorban reparálni, ha azokat, akiket ott vádlottakként hallgatnak ki, rögtön átkísérik oda, ahol az illetékes polgári hatóság itélkezhetik velük szemben, nein pedig ugy, hogy a katonai bíróságnál hallgatják ki őket mint vádlottakat, holott már az igazságügyminister ur szerint is ott már nem vádlottak. Ennyiben kívántam válaszolni. Elnök: A minister urat illeti meg a szó. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk!) Csak három apró megjegyzést akarok tenni. Azt mondja a képviselő ur, hogy hiba történt s hogy bevallom, hogy hiba történt. f Epen azt nem mondtam, hogy hiba történt. Én azt mondottam, hogy az eljárás a törvényeknek teljesen megfelelő, és pedig azért, mert igenis vannak olyan vádlottak, akik kétséget kizárólag katonai bíráskodás alá tartoznak, (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Csak Hüttner !) Hát Hüttner, akikre nézve nem merült fel semmiféle hatásköri összeütközés, tehát Hüttnerre. nézve az eljárást a hadbiróságon is le lehet folytatni. Kovács József : De a többire is lefolytatják. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt méltóztatik mondani, hogy vádlottak elvonattak a polgári büntető eljárástól. Minthogy az egész eljárásnak a tárgya ugyanaz s ugyanazon személyeknek kell részint mint vádlottaknak, részint mint tanuknak szerepelni mindkét helyen, nem lehet azt mondani, hogy amikor a katonai biróság a Hüttner-üggyel kapcsolatban kihallgatott mindenkit, aki egyébként a polgári büntetőeljárás alá tartoznék, őket elvonta onnan. Kovács József: Vádlottként kezelik őket. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt méltóztatott mondani, hogy interpellálni kell, hogy észrevegyék a hatóságok, hogy van-e hatásköri összeütközés vagy nincs. Ez egy kis tévedés, mert az illető hatóságok előtt a hatásköri összeütközés felmerült és az ügy folyamatban volt már akkor is, amikor méltóztatott interpellálni, és ez folyamatban van ma is. (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon: Annál kevésbé volt szabad kitűzni a tárgyalást!) Az a törvény vagy szabály, amelyet felolvasni méltóztatott, olyan dolog, hogy a képviselő urnák lehet ez a véleménye. Nekem igenis, szintén az a véleményem, hogy hatásköri összeütközés van, hiszen a polgári büntető hatóságoknak is az a véleményük, hogy az ügy hozzájuk tartozik. Ezt nem tudjuk eldönteni, hagyjuk a törvényes fórumra, hogy az döntse el. Hornyánszky Zoltán : Ezt akarjuk ! De akkor a főtárgyalást miért tűzték ki? (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ez be is fog következni, de ez nem kívánja meg, hogy az eljárás tovább ne folyjék a katonai biróság előtt arra nézve, akire nézve vita egyáltalán nem lehet. Elnök: Kivan valaki szólni? Hornyánszky Zoltán: Most még kevésbé vehetem tudomásul a választ, mert az igazságügyminister ur in peius reformálta a nyilatkozatát. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem : Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés az igazságügymini ster urnák az interpellációra » adott válaszát ; igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A többség a választ tudomásul vette. Következik ? Bródy Ernő jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Súlyos kormánymulasztásról és vastag hálátlanságról beszélek most ; emberekről beszélek, akik lobogó lelkesedéssel fogtak fegyvert a király hivó szavára, akik hősiesen harcoltak kint a fronton s akik