Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-85

484 A Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. évi augusztus hó 13-án, pénteken. Elnök : Ugyanaz a szavazás, mert kivánták, hogy megszámláljuk a szavazatokat. (Bródy Ernő, Kontra Aladár és Szabóky Jenő jegyzők megszámlálják a szavazatokat. Zaj. Felkiáltások a szélsobaloldalon : Szavazás közben nem szabad beszélni !) Elnök : Kérem most azokat, akik el nem fogadják, szíveskedjenek felkelni. (A jegyzők megszámlálják a szavazókat.) A Nemzetgyűlés 43 szavazattal 13 szavazattal szemben elfogadta a 2. §-t változatlanul; igy Hornyánszky képviselő urnák a módosítása elesik. Következik a 3. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 3—4. §-t, mély észrevétel nélkül elfogadtatik. OlVassa az 5. §-t). Rupert Rezső: Szót kérek! Elnök : Tessék ! Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Bár itt is azzal az ide is átplántált principiummal, hogy annak, aki a kormány javaslata ellen szavaz, a párt kötelékéből ki kell lépnie, ellenkezésbe fogok jönni, mégis — mert a lelkiismeretem azt mondja, hogy itt módosítást nyújtsak be — módosítást fogok benyújtani. (Élénk,helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Én egyetlen egy regulát ismerek, amit annak idején gróf Széchenyi István fejezett ki, gondolom : a 36-iki országgyűlésen. Azt mondotta, hogy minden képviselő mindenkor egy kérdés mellett tartozik szavazni, ha a lelkiismerete odaállítja mellé ; minden képviselő azzal a párttal szavaz, amelynek szerinte igaza van. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Nem lehet terrorizálni !) En azt látom, hogy azoknak van igazuk, akik a magyar bíróságot hatalommá akarják tenni, akik mindenképen meg akarják akadályozni, hogy az akármennyire is függőségi viszonyba kerüljön. Én azt látom, hogy a bíróságot függetleníteni csak akkor lehet, ha kellő anyagi helyzetet biztosítunk számára. Mert méltóztassék nézni, — igen rövid leszek — minden forradalomban felburjánzanak a hatalomjogászok, felburjánzanak a bérelt jogászok és bérelt tudósok, akik az ő hatalmi elméleteiket mindenkor a köz rendelkezésére bocsájtják egy képzelt árjegyzék mellett, mert mindig azt képzelik hogy az a hatalom őket jutalmazni fogja. Akkor az ilyen elméletekkel, felfogásokkal szemben kell lennie egy magas fórumnak, amely azoknak az elméleteknek a romboló munkáját megakasztja és nem engedi meg, hogy azok az elméletek kivessék a törvényeket az ő eredeti értelmükből. Épen azért, mert semmi sem hat át engem ebben a pillanatban és az országgyűlés működése alatt jobban, mint hogy egy anyagilag, független, erős biróságot mint hogy ennek az országnak egyik leghatalmasabb gránitpillérjét megalkossuk, én ehhez hozzá akarok járulni, s mert itt az 5. § utján nem látom ezt eléggé elérhetőnek, indítványozom, hogy az 5. §-ban Emiltett rengeteg sok fizetési fokozat helyett kevesebb fizetési fokozat állapittassék meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert a dolog ugy áll, hogy ott, abban az első fizetési csoportban kilenc fokozat van és kilencszer három, vagyis 27 esztendeig kell annak a 35—40 esztendős korában odakerült bírónak bukdácsolnia, mire eléri a tűrhető magasságot. (Igaz! Ugy van!) Nem osztom az igazságügyminister urnák azt a felfogását, hogy hiszen elő lehet őket léptetni. Ezt akarom épen kizárni, azért, hogy ez a bíróság a hatalomtól független legyen, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy automatikusan is ugy tudjon előlépni, hogy soha a kormányhatalom felé kacsintania ne legyen kénytelen. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a rengeteg fizetési fokozat valóságos kis mocsár ebben a szakaszban s ha ezt meghagyjuk, akkor sokáig kell fuldokolnia, bukdácsolnia annak a szegény bírónak, mig végre a maga érdemes nagy fáradságos munkájával eljut egy tűrhető magasságig. Én igenis azt akarom, hogy a magyar birói kar független legyen, hogy automatikusan is, tisztán a maga munkájával erérhesse azt a fokot, amelyet neki elérnie kell. Ezért indítványozom, hogy ahelyett a rengeteg sok fizetési fokozat helyett az I. fizetési csoportban 5, a II. fizetési csoportban 4, a III. fizetési csoportban 2 fizetési fokozat legyen, a IV., V. és VI. fizetési csoportban pedig fizetési fokozatok ne legyenek. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) A IV. fizetési csoportba tartoznak, t. Nemzetgyűlés — méltóztassanak csak idehallgatni — a Curia tanácselnökei, — csak egynehányan vannak — az ítélőtáblák elnökei, a budapesti ítélőtábla alelnöke, összeszámlálhatom az egyik kezemen, hogy hányan vannak. Szabad ezekkel a hatalmas, nagy, magas állású emberekkel szemben olyan szükkehlüeknek lennünk, hogy 2000 koronás kis fizetési differenciák legyenek? És szabad-e akkor, amikor ennek az államnak leghatalmasabb erejéről, a békehadseregről van szó, amely állandóan védelmezi ezt az országot, szabad-e akkor azt mondani, hogy sok kezdő fizetésnek 10.000 korona egy királyi bírónak? Én azt akarom elérni, hogy a biró legalább 10.000 korona fizetéssel kezdhesse. Ezt ugy lehet elérni, ha leszállítjuk a fizetési fokozatokat és ha ezeket mindjárt ott kezdjük a 10.000 koronás fizetésnél, vagyis a mostani ötödik fizetési fokozatnál. Hogy ez érvényre jusson, ebben a törvényben, a 6. §-nál is kénytelen leszek módosítást benyújtani, mert ez az 5. §. mindenesetre máris anticipálja azt, hogy a 6. §-nál is módosítás következzék. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ne legyen szűkmarkú, amikor ennek az országnak a legféltettebb, legdrágább kincséről, ennek az országnak igazán legerősebb pilléréről, a magyar független bíróságról van szó. Mutassa meg ez a Nemzetgyűlés, hogy a helyzet magaslatán áll és kényszerítse ezzel a lépésével a kormányzatot arra,