Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-85
À Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. évi augusztus hó 13-án, pénteken. 413 liszt árának emelésében, részint pedig a begyűjtési és feldolgozási költségek jelzett mérséklésében jelöli ki a bizottság. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék figyelembe venni, hogy a bizottság nagyon élénken foglalkozott egy felvetődő ideával, amelyet azonban elkellett vetnie a pénzügyminister ur szakszerű magyarázatai alapján, hogy t. i. nem lehetne-e a középfokú gazdasági néprétegek ellátására szükséges lisztmennyiséget lemérsékelni azon a réven, hogy az egész ország adóalanyaira egy bizonyos élelmezési pótadó volna kivetendő. Ezt a gondolatot el kellett vetnie a bizottságnak és pedig azért, mert a pénzügyminister ur szakszerű magyarázatai alapján belátta, hogy egyéb rendes és rendkívüli adótételek terhével ugy is annyira megterheltetnek az adózók, az adózásra képesek, hogy azon túl a siker reményével még ujabb adóterhet, egy kb. 600 millió koronás adóterhet az adózókra reáháritani nem lehet. Következőleg a bizottságnak — magyarázatképen vagyok bátor ezt megemliteni — ennél a felállításnál az volt a vezető gondolata, hogy lemérsékeli a begyűjtési és feldolgozási költségeket ott, ahol az állam terhe nélkül lemérsékelni lehet, ott is, ahol esetleg az állam terhével jár ez a*lemérsékiés, mert hiszen az adózók egyetemessége fogja azt viselni. Elnök : Figyelmeztetem az előadó urat, hogy ez csak egyszerű bejelentés és az előadó urnák nincs most joga ezt indokolni. Erre joga akkor lesz, ha a jelentés tárgyalásra lesz kitűzve. (Felkiáltások : Halljuk ! Érdekli az egész közönséget !) Ennek előadására meg van a mód, ha a t. képviselő ur a 207. §. értelmében engedélyt kér erre a Nemzetgyűléstől. (Felkiáltások: Megengedjük!) Ha a képviselő ur kéri és ha a Nemzetgyűlés az engedélyt megadja, akkor előadhatja ezt az indokolást. Vass József előadó : Tisztelettel köszönöm az elnök ur figyelmeztetését, amivel engem visszaszorít a megfelelő vágányokba, de legyen szabad megjegyeznem, hogy a bizottság ezek előadásával engem megbízott. Én nem előadni óhajtottam, mert ehhez sokkal szélesebbkörü előadás lett volna szükséges, hanem csak azt óhajtottam közölni | a Nemzetgyűléssel, amivel a bizottság engem, mint előadót megbízott. Azonban vagyok bátor ' tisztelettel bejelenteni, hogy előadmányommal \ tulaj donképen máris végeztem. Kérem, méltóztassék a kilencesbizottságnak ezt a javaslatát \ tudomásul venni és amennyiben a Nemzetgyűlés- : nek az lesz a véleménye, hogy a kilencesbizottság ; a mandátumát ezzel befejezte, kérem, méltóztas- \ sék'ezt nekünk tudomásunkra hozni. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását ; és amennyiben ugy méltóztatnak határozni, annak ! tárgyalását. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog ", osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. ! : (Felkiáltások : Kérjük a sürgősség kimondását I) Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Annyira sürgős ez a dolog, hogy ezzel várni nem lehet. Kérném a t. elnök urat és a t. Nemzetgyűlést, hogy ennek a jelentésnek tárgyalását, ha lehet, még a mai napra kitűzni szíveskedjék. Elnök : T. Nemzetgyűlés l Ennek a kérelemnek eleget tenni nem lehet. En nem tehetek egyebet, mint amit a házszabályok előírnak, hogy tudniillik ha a Nemzetgyűlés a 24 óra alatti sürgős tárgyalást kimondja, akkor annak tárgyalását a legközelebbi ülés napirendjére tűzöm ki. Méltóztatnak ahhoz hozzájárulni, hogy a mostani tárgyalásokat félbeszakítva, a holnapi napirend 3. pontjául vétessék fel ennek a jelentésnek tárgyalása 1 (Igen !) Akkor a holnapi ülésnek a 3., illetve az első érdemleges tárgyalás alá kerülő pontja lesz ez a jelentés, minthogy a napirend 2. tárgya az interpellációs- és indítvány könyv felolvasása lesz. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt a napirendi indítványnál figyelembe fogjuk venni. Most folytatjuk az itélőbirák és ügyészek illetményeiről szóló igazságügyministeri törvényjavaslat tárgyalását. Kószó István képviselő urat illeti a szó. Kószó István : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az ideiglenesen megcsonkított Magyarországnak egész területén élő tisztviselők a lehető legnagyobb nyomorral, a lehető legnagyobb szenvedésekkel küzdenek. Ezen javítani s általában a tisztviselők helyzetén segíteni egyik első és legfőbb kötelessége a Nemzetgyűlésnek, egyik első és a megfelelő javaslatoknak beterjesztésével legfőbb kötelessége a kormánynak. Nemcsak a bíróságok személyzete, de azonkivül a többi közigazgatási és állami tisztviselő. különösen pedig azok, akik a háború idején, illetve a háború utolsó fázisában bekövetkezett szomorú helyzet folytán kiutasításban részesültek, akik kénytelenek voltak elhagyni régi hivatali helyiségüket, elhagyni otthonukat, kizarándokolni az ország azon területére, mely a megszállástól meg lett kiméivé, azok a tisztviselők, mindannyian ügyszólván ugy, mint az ujjam, egészen megfosztva mindenüktől hagyták el otthonukat, alig hoztak magukkal annyi ruhát, hogy egyszer fel tudjanak öltözködni, alig hoztak magukkal annyi élelmiszert, amennyiből csak rövid időre is magukat fenn tudják tartani. Különösen a határ város ok érzik ezt és különösen érzi -Szeged városa, ahol a torontáli, bácskai, krassó-szörénymegyei és a többi szomszédos vármegyékből kiutasított tisztviselők nagy száma jelenik meg nap-nap után és akiknek legalább ideiglenes ellátásáról humanitárius szempontból és hazafias kötelességből is Szeged város vezetősége, hatósága kénytelen gondoskodni. Közvetlen tapasztalatom van abban a tekintetben, hogy a szomszéd vármegyékből kiutasított és Szegedre beköltözködött egyéneknek, különösen pedig hivatalnokoknak az ellátására Szeged városa több mint 3 millió koronát költött el már ebben az esztendőben és Szeged városa kénytelen népkonyhát, hogy ugy mondjam, szegénykonyhát fentartani, ahol bizony, fájdalom,
