Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-85

412 A Nemzetgyűlés 85. ülése 1920. évi augusztus hó 13-án, pénteken. tárgyalta a vita anyagát és augusztus 12-én külön ülésében elhatározta, hogy a Nemzetgyűlés elé ebben az ügyben a következő javaslatokat terjeszti: (Halljuk! Halljuk!) ' 1. A 9-es bizottság nem tartja ugyan a gabonarendelet alapját alkotó kivetési rendszert kifogástalannak, az ország ellátása ügyének sürgősségére való tekintettel azonban annak megtartását javasolja. Erre vonatkozólag tisztelettel van szerencsém megjegyezni, hogy a bizottság nagyon súlyosan mérlegelés alá vette azt a körülményt, hogy amenynyiben esetleg akár a gabonarendelet alapját alkotó kivetési rendszert behelyettesitendőnek javasolná egy másik rendszerrel, akár esetleg pótolni, tehát kombinálni akarná egy másik rendszerrel, mindenesetre ez a rendkivül sürgős ügy halasztást szenvedne. Ez a momentum késztette a bizottságot arra, hogy ezt az álláspontot foglalja el. A javaslat második pontja a következő : Az ellátásra okvetlenül szükséges 3,100.000 métermázsa búza és rozs teljes biztositása abszolút közérdek. A bizottság javasolja e cél elérésére az egész búza- és rozstermés zár alá helyezését. (Helyeslés balfelől.) Javos Antal : Ez nem helyes ! Vass József előadó : A harmadik pont : MindeD eshetőséggel szemben biztosítani kell a lakosságegész évi lisztellátását. (Helyeslés.) A bizottság javasolja tehát a kenyérlisztnek keverését, olyan módon azonban, hogy a kenyérliszt jósága, élvezhetősége emiatt semmiképen kárt ne szenvedjen (Helyeslés.) és az erre a célra szükséges árpának és kukoricának biztosítását. A gabonával való ellátás ügyét a bizottság a kormány figyelmébe ajánlja ; természetesen a gabona 80—82%-os megállapított ki őrléséhez viszonyítva volna csak a gabonában való kontingens kiadható. A fejadagokra vonatkozólag a bizottság a nehéz helyzetre való tekintettel, javasolja a következő havi lisztkvótákat. (Halljuk ! Halljuk !) Általános kvóta 7'2 kg. liszt. Tisztviselőkvóta 8'4 kg. A nehéz testi munkások kvótája 105 kg. Az éjjeli munkások és a külszínen dolgozó bányamunkások, valamint a kohómunkások kvótája 12 kg. Mozdonyvezetők és fűtők kvótája 15 kg. A tárnákban dolgozó bánva munkások kvótája 16-5 kg. Végül, nehogy illegitim utón az ország termése kiszivárogjon, vagy pedig egyesek ezen a téren jogtalan haszonhoz juthassanak, javasolja a bizottság a csempészésnek és a gabonával, liszttel kapcsolatos árfelhajtás minden nemének szigorú büntetésekkel való üldözését. (Helyeslés a baloldalon.) Javasolja a bizottság, hog}

r a búza és rozs térítési ára métermázsánként 500, illetve 400 koronában változatlanul meghagyassék. A gyűjtési, feldolgozási költségeket a bizottság a következő megállapításban javasolja : Bizományosi jutalék változatlanul az eredeti összegben 13 korona. Az Áruforgalmi Részvénytársaság költségátalánya 15 helyett 10 korona. A községi elöljáróság díjazása 3 helyett 2 korona. Közélelmezési kirendeltségek, malomellenőrök költségei s egyéb közigazgatási költségek 15 helyett' 10 korona. A vasúti fuvardíj átlag 100 kilométer távolságig az érvényben levő tarifaemelést is beleszámítva és métermázsákba átszámítva 25 heyett 12 korona. A tengelyfuvar 10 kilométeren felül az eredeti 5 korona, tárolási költség a termelőnél fizetendő termény után az eredeti 3 korona, zsák-költség 11 korona helyett 9 korona, szállítási hiány, beszáradás és egyéb károk 30 korona helyett 5 korona, a malomban tároló gabona és liszt biztosítására 9 "60 korona, az eredeti ár, a pénzbeszerzés költsége kamat 18 korona, pénzkezelés és expediálás költsége változatlanul T25 korona, őrlési dj 65 korona és a legutolsó tételt a bizottság törlendőnek javasolta. Ilyen módon, ebben a felállításban a begyűjtés és feldolgozás költsége az eredeti összegről, 240 koronáról 162'85 koronára mérsékeltetik le. A legutolsó tétel, tudniillik a biztosítás, valamint a pénzbeszerzés és a malmok tételét a bizottság egyelőre érintetlenül hagyta, de tisztelettel kéri az illetékes minister urakat, hogy szíveskedjenek ezeket a tételeket újból szakszerű rekonszideráció tárgyává tenni, hogy esetleg nem lehetne-e itt is mérsékelni valamit, figyelemmel arra, hogyha 4 millió métermázsa átlagos forgalmat számítunk, akkor minden egyes korona tulaj donképen 4 millió koronát jelent és ha ennél magasabb, bár még mindig elég alacsonynak látszó összegekkel mérsékelhetők az egyes tételek, ez mindjárt 40—80, 100—200 millió korona különbséget jelent. Méltóztassék -még azt figyelembe venni t. Nemzetgyűlés, hogy az a mérséklés, ami eszerint a felállítás szerint mutatkozik a 162 és 240 korona között, tehát mondjuk kerekszámban 80 korona, ez a 4 millió métermázsára átszámítva több mint 320 millió koronát jelent, 320 millió koronával könnyebbül meg tehát tulaj donképen a fogyasztó, aminek minden egyes kilogrammra átszámítva a hatása valamiképen már kétségkívül érezhető lesz. Ez tehát az első sarkpontja annak a tervnek, amellyel a bizottság a rögtön előadandó legutolsó pontban a középfokú és alsóbbfoku liszt árát jelentékenyen lemérséklendőnek javasolja. A 8. pontnál a kiőrlési arányokat és az őrlemények árait a bizottság igen beható vizsgálat alá vette és a következő eredményekre jutott : Javasolja a bizottság a gabonarendeletben megállapított kiőrlési aránynak megtartását, vagyis a búzánál őröltessék 2% dara, 13% nullás liszt, 25% főzőliszt, 40% kenyérliszt és 18% korpa, 2% számíttatik póriasra. A rozsnál 82% kenyérliszt, 15% korpakiőrlés és 3% számíttatik póriasra. Ezzel kapcsolatban javasolja a bizottság, hogy a kenyérliszt ára métermázsánként, tehát nagyban számítva 200 koronánál, a főzőliszt ára pedig métermázsánként 1000 koronánál magasabb ne legyen. A különbözet fedezetét, mert jelentékeny mankó fog mutatkozni, részint a finom tészta-