Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

372 A Nemzetgyűlés 83. ülése 1920. odáig ment nyilatkozatában. . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek. Beryiolák Nándor : . . . hogy ha igy folyta­tódnak a dolgok, akkor holnapután egy börtönőr jön ide, megüzeni az elnöknek vagy nem tudom valaki másnak, hogy adják ki X-et vagy Y-t és azt mindjárt viszi is. Világos dolog, ha ilyes­féle vagy távolról ehhez hasonló veszedelem fenyeget, mint egy embernek kellene talpra állania ennek a Nemzetgyűlésnek és visszauta­sítania a támadást az ő törvényhozói szabad­sága ellen. De ebben az esetben nem ez történt. Ebben az esetben teljesen formaszerüen, a biró végzé­sével és a főügyész átírásával jött meg e Nem­zetgyűlés elnökéhez az az átirat, amely kérte Friedrich képviselő ur mentelmi jogának fel­függesztését. (Felkiáltások a baloldalon: Milyen alapon?) Azon az alapon, amelyet a végzés négy vagy hat oldalon kifejt. A döntő bizonyí­tékok, amelyekre a vizsgálóbíró végzése hivat­kozik, a katonai bíróság nyilvánosan tartott főtárgyalásán produkáltattak ; hiszen ez a fő­tárgyalás volt az, amely az ügyészt álláspontjá­nak megváltoztatására birta, s amely a men­telmi jog felfüggesztésének kérésére alapul szol­gált. (Mozgás a baloldalon.) Ennek aktáit nem lehetett becsatolni, mert nagyon jól tudja a t. Nemzetgyűlés, de különö­sen a Nemzetgyűlés jogásztagjai, hogy a főtár­gyalási jegyzőkönyv a főtárgyalás lezárásával készül el, tehát hetek multán. Ellenben a val­lomásokról felvett gyorsírói feljegyzések amelyek az utolsó betűig visszaadják ezeket az ott elhang­zott vallomásokat, ezek a kormány kiadásában közkézen forognak, köztudomású tények, és igy bizonyítékul elfogadhatók. A Nemzetgyűlés olyan magas testület, hogy előtte a bizonyítás módja nem lehet szoros szabályokkal rendezve. Egé­szen természetes, hogy a Nemzetgyűlés maga állapithatja meg, hogy egyes bizonyítékok olya­nok-e, hogy valókul elfogadhatók. En nem hiszem, hogy volna csak egyetlen tagja is a Nemzetgyűlésnek, aki feltenné vagy feltehetné, hogy ezek a gyorsírói feljegyzések, amelyek közzé vannak téve, hamisítottak. Miután pedig e tekintetben egyetértünk, hogy ezek hitelt érdemlő kiadványok . . . (Zaj.) Rupert Rezső: Lehetetlenség. (Egy hang balfelöl : Nincs egyeztetve ! Mindenki egy koro­náért az utcasarkon megveheti!) Bernolák Nándor: Én elhiszem, hogy lehet­nek ebben sajtóhibák, hanem azt bizonyíthatom most már én magam, — ha méltóztatnak ezt bizonyítékul elfogadni, — hogy azokon a napo­kon, amelyeken ezt a nagyjelentőségű tárgyalást személyesen, közvetlenül hallgattam, minden szót ugy adtak le, ahogy ezekben a kinyoma­tott jegyzetekben van. (Mozgás.) Az kétségte­len, hogy a lényegben — azt hiszem, hogy Somogyi t. képviselőtársam ezt már mégsem évi augusztus hó 11-én, szerdán. I fogja kétségbe vonni, — azok a vallomások ugy vannak kiadva, ahogy megtétettek. Ilyen körülmények között, ha egyszer nincse­nek írásba foglalt vallomások, — de ha volnának is, én voltam éveken át törvényszéki jegyző és tudom, hogy a legnagyobb jóakarattal, a leg­nagyobb buzgalommal ós a legnagyobb meg­figyelőképesség mellett sem tudja senki híven visszaadni azt a vallomást, aki nem szó szerint jegyzi le — a jegyzőkönyvek, amelyek a főtár­gyaláson készülnek, soha nem lehetnek olyan hitelesek, amilyen hitelesek ezek az, mint méltóz­tatott mondani, utcasarkon árult, de mégis meg­hitelt gyorsírók feljegyzése alapján készített ki­adványok. Ezzel, az én meggyőződésem szerint, elő is terjesztettem mindazt, ami a felvetett három kérdésre vonatkozik. Gondolom, bizonyítva van, hogy súlyos bűntett forog fenn ; gondolom, bizonyítottam azt, hogy komoly gyanu-okok forognak fenn, amelyeknek mérlegelése természe­tesen nem reánk tartozik és, gondolom, bizo­nyítottam, hogy a kérelem előterjesztése a Nem­zetgyűléshez olyan formák között történt, ame­lyeket ennek az esetnek körülményei lehetővé tettek. Egy kérdés van most még hátra, amely elől szintén nem zárkózhatom el és ez a men­telmi bizottság javaslatának az a vonatkozása, hogy a mentelmi jog felfüggesztése tekinteté­ben kettős megoldást javasol. A mentelmi bizott­ság t. i. azt proponálja, hogy Friedrich István mentelmi joga az eljárás lefolytatása céljából függesztessék fel, de azzal a határozott meg­jegyzéssel, hogy amennyiben a bűnvádi eljárás során Friedrich személyes szabadságának kor­látozására vonatkozó intézkedés válnék szük­ségessé, azok megtörténte előtt intézzen a bíró­ság ujabb megkeresést a Nemzetgyűléshez. Hát, t. Nemzetgyűlés, én megtudom érteni, ha Friedrich István mentelmi jogát nem füg­gesztjük fel; megtudom érteni azt, hogy ha felfüggesztjük : de azt — méltóztassék elhinni — nem tudom megérteni, hogy egy ilyen súlyos bűnügyben, mint amilyen a gyilkosságra való felbujtás vádja, a mentelmi jogot felfüggesztjük, de a személyes szabadság korlátozására vonat- * kozó minden intézkedés megtételéhez a Nemzet­gyűlés ujabb határozatát kívánjuk. En nem tudom, hogy a Nemzetgyűlés t. tagjai tisztában méltóztatnak-e lenni azzal, hogy a személyes szabadságot korlátozó intézkedés többféle lehet. Házkutatás, levelek lefoglalása, esetleg személymotozás válik szükségessé, ha megidézték a vádlottat ós az nem engedelmes­kedik és nem jelenik meg a biró előtt, elő kell vezetni, oda kell kényszeríteni, szükség esetén a lakásán kell őt őrizni, esetleg akár kolluzió megakadályozására vagy más okból, le kell tar­tóztatni. Ha mindezen dolgokban a biró kezét megkötjük, akkor tekintélye ki van szolgáltatva I a vádlott önkényének és a biró egész eljárása

Next

/
Thumbnails
Contents