Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-83

A Nemzetgyűlés 83. ülése 1920. dájára is hivatkozhatnék, mint olyanokra, melyekből okulhatunk, de teljesen elegendőnek tartom, ha egyszerűen leszögezem azt, hogy Angliában, a sportok őshazájában is szükségesnek tartották e kérdés állami szervezését'. A testnevelési törvényjavaslat 6. §-ának elfogadásával ez az indítványom is tökéletes és megnyugtató megoldást nyerne. Második indítványom az ifjúsági játszóterek kötelező létesítését 'célozza, mely kérdéssel a testnevelési törvényjavaslat 8., 9., 10. és 11. §-ai foglalkoznak. Elnök: Ha a képviselő ur végzett első indítványának indokolásával, akkor határozatot hozunk és a Nemzetgyűlést meg kell kérdeznem a házszabályok 199. §-a értelmében, hogy kívánja-e, hogy az indítványt tárgyalásra tűzzük ki. Méltóztatott bevégezni az első indítvány indokolását ? Karafiáth Jenő: Igen. Elnök : Akkor következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elhatározza-e a Nemzetgyűlés, hogy az indítvány tárgyalás alá vétessék, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés elhatározta, hogy Karafiáth Jenő indítványát a testnevelési főiskola létesítése tárgyában tárgyalásra kitűzi. Következik Karafiáth Jenő képviselő ur második indítványának indokolása az ifjúsági játszóterek kötelező létesítése tárgyában. Karafiáth Jenő: T. Nemzetgyűlés! Erre azért van szükség, mert a természet törvényeinek ismerete, a tudomány vizsgálódásai és általában véve a legújabb gyermektanulmányi eredmények szerint Basedow, Rousseau, az angol Spencer, a francia Lagrange, az olasz Mosso, a svájci Pestalozzi és a svéd Lind egyértelműen a modern testnevelési rendszer alappillérévé teszik a játékot, melyet Jean Paul az ember első költészetének nevez. Nekünk tehát elülről kell kezdeni a munkát ; nekünk a szabad levegőre, a napsugaras természet ölébe kell vezetnünk a. fiatalságot, mert csak ott tudja elsajátítani azokat a felbecsülhetetlen lelki és testi értékeket, melyekre minden' alkotni és cselekedni vágyó embernek feltétlenül szüksége van. Nekünk feltétlenül meg kell hajolnunk az előtt a nagy mondás előtt, melyre ugy Pestalozzi, mint Rousseau annyiszor hivatkoznak munkáikban : vissza kell térni a természethez ! De szükség van a játékra, annak kitűnő jellemfejlesztő hatásánál fogva is. A pedagógia ugyanis beigazolta, hogy a játéktér van olyan fontos terrénuma a pedagógiának, mint akár az iskola, mert míg az iskolában a diák el tudja titkolni, el tudja palástolni rossz tulajdonságait, addig a játéktéren ez nem fordulhat elő. Es itt méltóztassék megengedni, hogy ismét a nagy Amerika játéktérszövetségnek működésével foglalkozhassál», mert a játéktér-mozgalom voltaképen, e nagy világhatalomtól indult ki, ott ringott a bölcsője. Az amerikai Playground Association ezernyi érvet szolgáltathatna azon állitásom mellett, hogy a játék a nevelés legértékesebb eszköze s a legNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi augusztus hó 11-én•, szerdán. 361 értékesebb szérum mindenféle népbetegséggel szemben, de egyszersmind — s.ezt érdekes leszögezni — leghatáíyosabb preventív ellenszere a gyermekek bűaözésének. Épen ez utóbbi jelentőségénél fogva jutott Amerika abba a kedvező helyzetbe, hogy először ismerte fel a szabadtéri játékban rejlő hatalmas nevelőeszköz értékét. Chikagóban ugyanis kb. egy negyedszázaddal ezelőtt nagyon elszaporodtak a gyermekbűnök és ekkor összeültek a pedagógusok, tanácskoztak és megállapították, hogy ezeknek leghathatósabb ellenszere, a népegészségügynek egyik leghathatósabb eszköze a nyilvános játszóterek szaporítása. így keletkezett azután, t. Nemzetgyűlés, a civilizációnak ez az uj formáj pedagógiának és a testnevelésnek egyaránt megbecsülhetetlen eszköze, a játszótérmozgalom és az amerikai városok szinte vetekedtek egymással az áldozatkészség tekintetében, mert belátták, hogy az egymás hátára épült bérkaszárnyák, a rengeteg kőpaloták között felnövekvő ifjúság szinte ugy elfelejti a játékot, mint ahogy a kalitkába zárt madár előtt idegenszerűvé válik a repülés. És a praktikus amerikaiak, miután adatszerűen megGyőződtek arról is, hogy a lakosságra nézve a játszótér intézménye sokkal gazdaságosabb eszköz, mint a börtön, a kórház, a rendőrség vagy az orvosok, ha kellett a mulasztásokat pótolni, nem sajnálkoztak milliókat is áldozni és felhőkarcoló bérpalotákat tömegével bontottak le csak azért, hogy tökéletesítsék ezt az intézményt, a nemzetvédelemnek legcélravezetőbb formáját. Az amerikai játszótér-szövetség működése folytán mig 1908 elején Amerikában csak 90 városban volt játszótér, még 1908. év nyarán ujabb 95 létesült és alig múlt el egy esztendő, a játszótereknek a száma már 265-re szökött fel. Angiiában szintén nagy súlyt helyeznek e kérdésre, ott is ugyanezt a példát látjuk és előljár ebben az angol kulturális életnek a középpontja, London. Londonban, amelynek belső területén 200 park és square van mintegy 752 hektárnyi területtel, minden park, minden sétahely telve van modernül berendezett játszóterekkel. És itt van szerencsém megjegyezni, hogy London képviseli Európában egyedül azt az irányt, amit Stübben tanár állított fel, hogy minden város területe egy tizedrészének feltétlenül zöld területnek kell lenni, hogy minden lélekre — és ez népegészségügyi követelmény — négy, de legalább három négyszögméter zöld terület essék. A londoni parkokban körülbelül, 15 tó van és a népegészségügyi követelményeket hatalmasan elősegíti ' az, hogy az angol hatóságok megengedik ezekben a nyilvános fürdést, úszást, úszóversenyeket, természetesen gondoskodnak öltözőkről és megfelelő felügyeletről is. De azt hiszem, erről nem kell hosszasabban beszélnem, nem kell e kérdésnél hosszabban időznöm, hiszen a Hyde-park nyári délutánjai világszerte ismeretesek. Dublinban, a világ legnagyobb városi parkjában, a Phönixparkban, hasonló magas kultúrával találkozunk 46