Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-81

A Nemzetgyűlés 81. ülése 1920, £vi augus&tus h.á 9~£n, hitfőn. 331 a nyolcórai munkaidő, akkor nyugalomra térek vagy szórakozásnak szentelem a többi időt. Falun a • munkásság egyik hajnaltól a másik hajnalig dolgozik minden időben. Nemcsak nyáron, mint mondják, mert állitólag télen pihen. Télen pihen, igen, a napszámososztály, de a kisgazda sem télen, sem nyáron, soha, mert annak ott van a jószágja, azzal le van kötve minden időben, úgyhogy azt otthagyni egyáltalában semmi időre nem lehet. Felhozták azt is, hogy állattal eteti meg na­gyon sok gazda a gabonáját. Tudok rá esetet, hogy tényleg etettek gabonát állattal. Méltóztassék elhinni, hogy láttam egy kis helyen, hogy meg­etette a gazda állatjával a gabonáját, de azt a gabonát, amely neki volt odaadva kenyérnek, csak­hogy megmenthesse az ő exisztenciáját biztosit ó egyetlen darab kocáját. Nem volt neki mivel tar­tani azt a sertésállatot és ezért saját szájából el­vette a táplálékot és odaadta gabonáját annak. Tudom, hogy zsidó bérlők igazán megetették az árpát és a búza egy részét a jószággal, mert ugy jobban találták meg számitásukat. Ez igaz, ez áll. (Egy hang a jobboldalon : Förtelmes !) A mostani dologra nézve csak annyit kívánok nagyon röviden felhozni, hogy a közellátás tekin­tetében a községeket én teljesen magukra hagynám és nem kívánnék a községek ügyével foglalkozni. Különben pedig egyenesen utasításul adnám a jegyzőnek, birónak, szóval a községi elöljáróság­nak, hogy a község részére szükséges mennyisé­get szerezze be ott bent, helyben, legközelebb. Én ezt csináltam két és féléven keresztül odahaza, ki­derült, hogy ez a legolcsóbb megoldás. A járási főszolgabíró betiltotta a beszerzést, a betiltás el­lenére én beszereztem. Az volt kimondva, hogy a vármegye szerzi be a gabonát, de én tudtam már az azelőtti időből, hogy a biztatás megvolt jobbról, megvolt balról, megvolt felülről és alulról, hogy a gabona ekkor meg ekkor érkezik, de ebből állt elő azután az a panasz, hogy a gyerek felfordult éhen, mert kellő időre a gabona meg nem érkeze t, Mig még volt otthon gabona, addig nem volt nagy baj, ha 4—5—6—7—8 napig kellett várnia, de mikor már nem volt, akkor állt elő az, hogy elájult a gyerek éhen. Tapasztalva ezeket a szomorú dolgokat, én beszereztem azt a mennyiséget, amely a község igénylőinek szükségletére elég volt. A szomszéd falvak lakói, ahol nem szerezték be a búzát, a lisztet, megrohantak, hogy mit csinál­tunk, mit csinált ez a község, hiszen hófehér ke­nyérrel él, mi pedig sárt eszünk, nem kenyeret és amellett is meg kell érnünk azt, hogy a lisztkülde­ménynek kedden kellene megérkeznie, és eljön következő héten szombaton. Nálunk történt • meg az az eset, még akkor, amikor a búza nem volt beszerezve, hogy jött egy húsvét ünnepnapja, amikor azon a héten kel­lett volna a gabonának megérkeznie. Húsvét szom­batján érkezett meg és kedden kellett volna jönnie. De a liszt helyett rothadt málé érkezett. A kény­szerűség belevitte az embereket mind, — mert kimondhatatlanul éhesek voltak — hogy elvitték a szövetkezettől a rájuk eső mennyiséget. Meg­próbálták megsütni a maguk kis lisztjét, de az a rothadt málé nem állt össze, nem sült meg, ugy hogy a gyerekek sirva seperték össze. Aki pedig evett belőle, a'zt egytől-egyig mind megmérgezte, ugy hogy százötvenen fordultak fel nálunk a mérge­zett kukoricaliszttől húsvét szombatján. Telefonál­tam a szolgabírónak, de húsvét szombatja volt, nem volt otthon, telefonáltam az orvosnak, húsvét szombatja volt, elment ünnepelni és azalatt száz­ötvenen fetrengtek nálunk megmérgezve az utcán, községházán, mindenfelé. Ilyen dolgok állottak elő és ezért én igen melegen ajánlom az igen t. kormánynak, hogy faluról ne vitessék el az a meny­nyiség, amely annak az ellátására szükséges. Ott van az a községi elöljáróság, arra rá kell bízni. Ha nem becsületes, ugy kell büntetni, olyan szigorúan, ahogy még embert nem büntettek, (Elénk helyeslés) de különben rá kell bízni fegye­lem súlya alatt, a legterhesebb büntetés terhe mel­lett, hogy a község lakóit lássa el tisztességesen, becsülettel. Én akként csináltam, hogy minden hónapban kiadtam annyit, amennyi járt. Egyszerre kiadni nem lehet, mert bizonyos része ezeknek az embe­reknek megbízhatatlan és ha egyszerre kiadták a lisztet, akkor három hónap múlva előáll, hogy már nincs neki. Ezért egy hónapra valót kell kiadni és azt, ha becsületesen és takarékosan bánik vele, nagyon szépen beoszthatja arra az időre. Egy meg­bízott kiadja a lisztet, ez elszámol vele, nem kell finánc sem, mert a községi elöljáróság el tud in­tézni, meg tud tenni mindent Ezeket ajánlom megszívlelésre. (Élénk helyes­lés.) Elnök : Szólásra senki sem jelentkezvén, a vitát berekesztem. A szólás joga megilleti még az indítványozót, továbbá két olyan indítvány beadóját, amely indítványok tiz aláírással el vannak látva, ezek t. i. őrgróf Pallavicini György képviselő ur indít­ványa, amely kilencesbizottság kiküldését támo­gatja és Huszár Elemér képviselő ur indítványa, amely arról szól, hogy miként akarja a kérdést megoldani. Az indítványozó nincs itt. őrgróf Pallavicini képviselő ur nincs itt. Huszár Elemér képviselő ur nincs itt. A minister ur jelentkezett szólásra. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Csak pár szóval akarok még bizonyos felvilágosí­tást nyújtani. T. Nemzetgyűlés ! Szombaton felkértem a nemzetgyűlési képviselő urakat, hogy a vitát lehe­tőleg fejezzük be, mert ez az ügy nagyon sürgős. Miután ez akkor nem történhetett meg s miután a házszabályok úgyis akként rendelkeznek, hogy ma a vita bezárásánál is ki lehet mondani a hatá­razatot, hogy a Nemzetgyűlés a bizottságot meg­választja, de a megválasztást a következő ülésre elhalasztja, — ma délelőtt arra kértem a képviselő 42*

Next

/
Thumbnails
Contents