Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

304 A Nemzetgyűlés 80. ülése 19.20. évi augusztus hó 7-én, szombaton. részesülnek a keresztények rovására. 2. Van-e tudomása az igen t. földművelésügyi minister urnák arról, hogy a benzin késedelmes kiosztása miatt Szabolcsban nagy és káros mulasztás történik a cséplés körül ? Ha igen, hajlandó-e az. igen t. minister ur a fenti anomáliákon segíteni, a keresztény kisgazdák érdekeit megvédeni és a benzin kiosztását keresztény kézbe juttatni? Tisztelt Nemzetgyűlés Î Nem fajgyűlölet, nem antiszemitizmus vezetett engem e kérdés taglalásánál, hanem a keresztény gazdaközönség érdeke, amely, ugy látszik, hogy még az úgynevezett zsidóüldözés napjaiban is háttérbe van szorítva. Én keresztyén pap vagyok, az én életelvem, felfogásom a keresztény felebaráti szeretet magasztos tanán épül fel, amely erősebb mint a talmud, »Leben und leben lassen« elve. Én szívesen hagyom élni minden felebarátomat, de engedelmet kérek, ha azt mondom, hogy az Emiltett eseteknek mégse volna szabad előfordulni a keresztény kurzus idején.« Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Szólásra következik ? Bródy Ernő jegyző: Gróf Sigray Antal! Gr. Sigray Antal : T. Nemzetgyűlés ! Egy kérdést akarok intézni a ministerelnök úrhoz, úgyis mint külügyministerhez, a következő, dologban (olVassa) : »Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy egész Nyugatmagyarországon, de főleg Sopron vármegyében, osztrák részről céltudatos, állandó agitáció folyik, melynek középpontjában a Sopronban székelő entente-ko mmisszióhoz az osztrák kormány által delegál!: megbízottak állanak, akik ujabban azzal igyekeznek a lakosságot a Magyarországtól való elszakadás gondolatának megnyerni, hogy azt hirdetik, hogy az osztrák köztársaságnak a német birodalomhoz való csatlakozása már elhatározott dolog, és hogy igy Nyugat magyar or szag németajkú vidéke nem egy életképtelen Ausztriához, de egy, a jövőben újra hatalmas, nagy és területében meggyarapodott Németországhoz fog az Anschluss révén tartozni. Minő lépéseket szándékozik a ministerelnök ur tenni, hogy a nyugati vármegyék rendjét és nyugalmát veszélyeztető, nyílt magyarellenes propaganda, mely a jelenlegi osztrák körök mű vének bizonyul, mellyel azonban Ausztria józan és érett politikai belátásu lakosságának rétegei, amelyek a Magyarországgal való jó viszony helyreállítását gazdasági szükségességnek tartják, magukat egyáltalában azonosítani nem akadják, mielőbb véget érjen. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák. Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy rövid pár szóval válaszoljak az interpellációra. Nekem arról, hogy a német-osztrák köztársaságnak NyugatMagyarországon lévő s az entente-bizottsághoz beosztott hivatalos kiküldöttei azzal agitálnának, hogy az a terület, melyről a saint-germaini békében szó volt, és amelyet ez Ausztriának itélt, nem Ausztriához, hanem tulaj donképen Németországhoz csatoltatnék, közvetlen és hivatalos "tudomásom nincs. De hozzá kell hogy fűzzem azt, hogy, amint általában értesülve vagyok, nem tartok tökéletesen kizártnak egy ilyen agitációt. Mindenesetre vizsgálat tárgyává fogom a dolgot tenni, igyekezni fogok megtudni, hogy tényleg fennáll-e ez és hálás leszek az interpelláló .képviselő urnák, ha engem ebben a kutatásban támogatni fog. Amennyiben ilyen agitáció van, azt mindenesetre az osztrák kormány előtt is szóvá kell tennem, mert a német-osztrák köztársaságnak ottlévő képviselői nem agitacionális célból, hanem egyéb célokból vannak a bizottság mellé beosztva. Egyébként a kérdés maga, amivel agitálnak, talán nem is annyira bennünket, mint az entente-ot érdekelheti, amely a saint-germaini békében ezt a területet, amelyet Ausztria maga is csak népszavazás tárgyává kivan tétetni, Ausztriának adta. Azt hiszem, őket egy ilyen természetű agitáció azon szándékuk szempontjából, amellyel annak idején voltak, felette érdekelheti. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezen rövid választ tudomásul venni. Ma nem tudok többet mondani, de majd utálna fogok járni és intézkedni fogok, ha a szükség ugy kívánná. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Sigray Antal: T. Nemzetgyűlés ! Én a t. ministerelnök ur válaszát természetszerűleg tudomásul veszem és magam is azon leszek, hogy minél több adatot szolgáltassak a t. ministerelnök urnák azon működésről, amelyet az osztrák delegátusok Sopron vármegyében kifejtettek. Az az egy máris bizonyos, hogy ezek visszaélnek azzal a helyzettel, amelyet nekik az biztosított, hogy az entente-missziókhoz be lettek osztva, és hogy az entente-misszió és a magyar kormány hozzájárult, hogy ott lehessenek. Az bizonyos, hogy visszaélnek a helyzettel és agitációt fejtenek ki..Sőt be fogjuk bizonyítani azt is, hogy ők ott quasi egy egész irodát tartanak, amelyben az összes elégedetleneket fogadják és egyeseknek ott állásokat, pozíciókat osztogatnak, egy szóval, ugy diszponálnak, mint hogyha ez a terület nem volna már a magyar szuverenitás alá tartozó. (Felkiáltások: Hallatlan!) Túltéve magukat az osztrák kormány által aláirt békén és figyelembe sem véve azokat a békekötéseket, amelyekről az igen t. miniszterelnök ur most beszélt, úgymint a versaillesi békének, ha jól emlékszem, függelékbeli 80. pontját és a saint-germani békének 88. pontját, amely direkte megtiltja Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, ők ezzel igitálnak. Ez tulajdonképerí nem a mi dolgunk, hanem — amint az igen t. miniszterelnök ur mondotta — az entente dolga, mert hiszen azt fogja legjobban érdekelni, hogy vájjon az a Németország, amelyet bizonyára