Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

À Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. é megerősíteni nem akart, ezen csatlakozás révén egészen a Rába-vonalig fog terjedni. Ez a része a dolognak nem tartozik ide, ha­1 nem interpellációm keretébe csak az tartozik, hogy igenis tegyünk valamit és a kormány figyelmét felhívjam arra, hogy Sopronban mindenféle igaz és nem igaz érvek használásával próbálnak amel­lett agitálni, hogy a népességet a Magyarországtól való elszakadásra birják és hogy, mivel ez a terü­let a magyar államnak most .is teljesen integer, kiegészítő része, á magyar kormány ezt az agitációt meg ne tűrje. (Helyeslés.) t A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök ". Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést.: tudomásulveszi-e a t. Nemzetgyűlés a miniszterelnök urnák, gróf Sigray Antal képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem 1 (Igen !) Ilyen értelemben mon­dom ki a határozatot. Következik ? Bródy Ernő jegyző : Szücs Dezső Î Szücs Dezső: T. Nemzetgyűlés ! (Hátijuk!) Pápa, rendezett tanácsú városban levő, a Perutz­testvérek tulajdonát képező szövőgyár keresztény­szocialista munkásságának a panaszáról óhajtok itt, a Nemzetgyűlés szine előtt néhány megjegyzést tenni. Előre kell bocsátanom azt, hogy én e gyár munkásságának a panaszát nem hoztam volna ide, a Nemzetgyűlés elé, mindaddig, amig a fennforgó ellentétek elintézésének a lehetősége megvolt. T. Nemzetgyűlés ! A békés elintézésnek a lehetősége ma nincs meg. Én kénytelen vagyok a gvár keresztényszocialista munkásságának a pa­naszát, ide, a Nemzetgyűlés elé hozni, azért, hogy e munkásság jogos panaszai és sérelmei orvoslást nyerjenek. T. Nemzetgyűlés 1 Az Emiltett gyár mintegy 20 év óta áll fenn Pápa városában. A magyar kor­mány ezt a gyárat meglehetősen bőkezűen látta el sztibvenciónális összeggel. Amikor ez a gyár teljes üzemben van, 600 munkást tud foglalkoztatni. A háború alatt a gyár a hadsereg részére dolgozott. Dolgozott a gyár a kommunizmus alatt is ; a kommunizmus bukása után a gyár üzeme hirtelen megszünb, annak ellenére, hogy magának a gyár­nak volt kellő mennyiségű nyersanyaga, amelynek feldolgozása révén az akkor munkanélkül álló szövőgyári munkások munkához jutottak volna. A gyár azonban nem helyeztetett üzembe, nem helyeztetett üzembe pedig elsősorban azért, mert a gyárnak zsidó vezetősége mindent elköve­tett abban az irányban, hogy a gyár ne induljon meg. Az igazság kedvéért kénytelen vagyok meg­jegyezni azt is, hogy magukban a gyártulajdono­sokban, a Perutz-testvérekben megvolt a jóindulat, a jóakarat. A Perutz-testvérek, mint gyártulaj­donosok s mint idegen állampolgárok, cseh alatt­valók, Prágában tartózkodtak és mivel az Össze­köttetés nehéz volt, dacára annak, hogy"tulaj dono-, sok voltak, nem tudtak kellő eréllyel fellépni abban NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — TV. KÖTET. n augusztus hó 7-én, szombaton. "05 az irányban, hogy a gyár üzembe helyeztessék. Ezt itt az igazság kedvéért kénytelen vagyok meg­jegyezni. De a gyártulajdonosok, a Perutz-testvérek, nem jöttek Magyarországra azért sem, mert a kül­földön elterjesztett hazug hirek következtében abban a megGyőződésben éltek, hogy itt, ebben az országban, sem a személy-, sem a vagyonbiztonság nincs meg, hogy itt, ebben az országban a jogrend­ről egyáltalában szó sem lehet. T. Nemzetgyűlés ! Nekem alkalmam volt szemlélni az egyik testvér-gyártulajdonosnak kel­lemes meglepetését akkor, amikor a tavasz folya­mán eljött Magyarországra azért, hogy a gyárnak üzembehelyezését megindítsa és a gyártulajdonos ekkor kellemesen tapasztalta azt, hogy egyáltalá­ban nem igazak azok a hazug hirek, amelyeket erről az országról külföldön terjesztenek el. T. Nemzetgyűlés ! A tavasz folyamán, április hóban, a gyártulajdonosnak a jelenlétében, a ke­reskedelemügyi ministerium megbízottjának, a honvédelmi ministerium iparügyi megbízottjának, azután a Textilgyárosok Országos Szövetségének a közben jötté vei, az én jelenlétemben, egy értekez­let ült össze, amely értekezleten, —- ahol a pápai szövőgyári munkások kiküldöttei is jelenvoltak, sikerült békés megegyezésre jutniok. Április végén a gyár megindult s redukált üzemmel dolgozott ugyan a gyár, de mégis körülbelül 80 munkást foglalkoztatott. Ezek a munkások mind keresztény­szocialista munkások, akik igaz keresztény érzé­süknek s hazafias magatartásuknak fényes tanú­bizonyságát szolgáltatták már a kommunizmus alatt is és épen keresztény hazafias megGyőződé­sük miatt ezen keresztényszocialista munkások közül többen igen sok súlyos támadásnak voltak kitéve a "kommunizmus alatt. Ez a 80 munkás, aki abban a szövőgyárban dolgozik, hazafiságáról és példás munkásszereteté­ről ismeretes. Ezek a munkások — azt lehet mon­dani elsők voltak abban is, hogy felajánlották egy órai ingyen munkájukat a nemzeti hadsereg javára. Ami megállapodások létesültek április hóban, amely megállapodások szigorú megtartására köte­lezte a gyártulajdonos a gyár vezetőségét, a gyár tisztviselőit, ezeket a 'megállapodásokat a gyár vezetősége, a gyár tisztviselői nem tartják be. A munkások már több izben fordultak panasz­szal hozzám. Én a szükséges intervenciót mindig megtettem. A munkások jelenlétében kértem a gyár vezetőségét arra, hogy a megállapodásokat tartsa be ; kértem a gyár tisztviselőit arra, hogy ne gúnyolják, ne sértegessék a keresztényszocialista munkásságot. Az én jelenlétemben letagadták még azt is, hogy egyáltalában ezek a dolgok meg­történtek. Szemembe megígértek mindent, amikor azonban kihúztam a lábamat, újra kezdődött a régi nóta, az időközben kötött ujabb megállapodásokkal egyáltalában nem törődtek s a gyár keresztény­szocialista munkásságát tovább is sértegették, tovább is gúnyolták. 39

Next

/
Thumbnails
Contents