Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

-•> A Nemzetgyűlés 80, ülése 1920. évi augusztus hó 7-én, szombaton. rekesztem és akkor van hatá rozathozatal helye. (Helyeslés.) Nekem nem szabad a házszabályoktól eltérnem. Az idő előrehaladván, tárgyalásunkat most félbeszakítjuk. Mielőtt az interpellációkra adandó válaszokra és az interpellációkra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a Nemzetgyűlés legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk !) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn, augusztus hó 9-én, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendje lenne : 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, 2. Frühwirth Mátyás 5. szám alatt beterjesztett indítványának megokolása, 3. Huszár Elemér indítványának folytatólagos tárgyalása, 4. a királyi itélőbirák és ügyészek illetményeiről az igazságügyminister törvényjavaslata és amennyiben ezzel végeznénk, 5. a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről az igazságügyminister törvényj ava slata. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomat elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik a honvédelmi minister ur válasza Gunda Jenő képviselő ur interpellációjára. A honvédelmi minister urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Sréter István honvédelmi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Gunda Jenő képviselő ur június 30-án hivatalbeli elődömhöz interpellációt intézett a hadiárvák, a rokkantak és az özvegyek ellátása tárgyában. Mielőtt magára az érdemleges válaszra rátérnék, kötelességem a késedelemért elnézést kérni. A késedelemnek az volt az oka, hogy a hivatalt át kellett vennem és a jelenlegi meglehetősen kellemetlen és komplikált külpolitikai helyzetből kifolyólag bizonyos intézkedéseket kellett tennem, amelyek halasztást nem tűrtek." Gunda képviselő ur interpellációjában a következőket mondja (olVassa): »Tud-e az igen t. honvédelmi minister ur arról, hogy rokkantjainknak, a hadiözvegyeknek és hadiárváknak segélyeit és járulékait hónapokon, sőt éveken át visszatartják ?« Én nem birorn elhinni, hogy az interpelláló képviselő ur felteheti valamely közegről, legyen az közigazgatási vagy katonai közeg, hogy olyan ügyben, mely a nemzet becsületügye, ezeket a járulékokat vissza merné tartani. Kétségtelennek tartom, hogy ezt ő nem is igy kívánta mondani. A rokkantak, hadiárvák és özvegyek ügye országos kérdés. Itt minden embernek kötelességszerűen és becsülettel kell eljárnia. En itt nyíltan kijelentem, hogy ha bárhol és bármely közeg részéről ez irányban oly mulasztást találok, amelyet talán visszatartásnak lehet minősíteni, azon közeg ellen a legszigorúbb és legkíméletlenebb eljárást fogom megindítani. (Helyeslés.) Kerekes Mihály: A közigazgatásnál van a hiba, nem a katonaságnál !Sréter István honvédelmi minister: Hogy miért nem kapják meg a hadiárvák

3 az özvegyek és talán a rokkantak illetményeiket, annak különböző okai vannak. A Nemzetgyűlés, ugy látszik, a dolog felől nincsen egészen tájékozva. Fel akarom itt nagyjában említeni ezeket az okokat. Az egyik oka annak, hogy miért nem fizettettek ki ezen illetékek, az, hogy az oláh betörés vagy mondjuk az oláh megszállás után a központi hivatalnak majdnem összes okmányai felpörköltettek. ( Ugy van

! balfelől.) Ennek következtében a honvédelmi minister ur annak idején, még a múlt év szeptember havában, valamint most, már májusban, akként intézkedett, hogy újból szerkesztessenek meg ezek az okmányok. Hogy ez tényleg igy van, azt mindjárt a Bozsik-féle esettel is kívánom bizonyítani. A Bozsik-féle esetben, amelyet a képviselő ur felpanaszolt, ez áll, a vizsgálat a következőt derítette ki (olVassa.)-. »1919. év júniusától szeptemberig járó illetékeit a postaközlekedés teljes megszakadása miatt nem kapta meg, a románok az-iratait elpusztították s igy létezése teljesen ismeretlen volt. Az özvegyéről az ellátási beadványt csak 1920. évi március hó 12-én terjesztette elő a községi elöljáróság.« Ebből látni lehet, hogy ép ez okból kifolyólag milyen késedelmesen intéztettek el ezek a dolgok annak idején. Egy másik oka annak, hogy az özvegyek és árvák, illetve a rokkantak miért nem kapják meg rendesen és normálisan az ő illetékeiket, az, hogy a községi elöljáróságok nem járnak el kellő szigorúsággal és kellő alapossággal, (Felkiáltások jobhfelől: Egyszerűen elküldik őket!) talán nincsenek is eléggé kioktatva a községi jegyzők arra nézve, hogy mi a teendőjük és miután nincsenek kioktatva a községi jegyzők, az a szegény árva, rokkant vagy pedig özvegy, ugyebár még kevésbé tudhatja. (Ugy van!) Ebből kifolyólag egy kis tájékoztató fog szerkesztetni, illetőleg már munkában is van és legközelebb ki fog adatni. Ezt a tájékoztatót kiosztják a rokkantak, hadiözvegyek és árvák között és igy aztán tudni fogják az eljárást. Különben is a Budapesti Közlönyben öt napon keresztül ki volt hirdetve, hogy milyen eljárást kövessenek a rokkantak, a hadiözvegyek és árvák valamint a jegyzők. A késedelemnek egy másik oka az, hogy mindazon rokkantak, özvegyek és árvák dolgai, akik, illetőleg akiknek férje vagy hozzátartozói a közös hadseregben szolgáltak és a közös hadseregben rokkantak meg, még a mai napig is Bécsben kezeltetnek. Ennek következtében nehéz megkapni az okmányokat és mig ezek az okmányok itt fel fognak dolgoztatni, természetesen múlik az idő. Egy további ok, amely itt nagyon kellemetlenül közrejátszik, hogy e hivatalok mindenféle bürokratikus dologgal túl vannak halmozva. En magam megGyőződtem a rokkantellátási hivatal állapotairól, ott, mondhatni, kocsiszámra találtam az elintézetlen aktákat.