Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-80
286 A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus hó 7-én, szombaton. emberileg tesz e törvény különbséget zsidó és nem zsidó közt. Világosan látható, hogy ezen régi zsidó államtörvényeknek semmi köze sincs az eszményi hit- és erkölcstanhoz, de mivel a zsidó vallás és állam szorosan egybe volt forrva, — ezen egykori zsidó államtörvényeket befoglalták a vallásba, azdkat a zsidók mindenüvé magukkal vitték és szigorúan betartják. Ez ugyan magában véve nem látszik nagy bajnak, azonban, ha valamely államban a zsidók túlszaporodnak, akkor másokra nézve nagy bajjá válik azáltal, hogy épen ezek a hithez lényegileg nem tartozó zsidó államtörvények különítik el társadalmilag, sőt kifejezetten emberileg a zsidókat a keresztényektől, mert nem állanak az emberi egyenlőség, a felebaráti szeretet alapján. A zsidók ezen törvényeik értelmében a keresztényeket, mint velük szemben tisztátalan lényeket lenézik, ép ugy mint a mohamedán is megveti a hitetlen gyaurt, akit legyilkolni se nagy vétek és mig a zsidók egymást mindenben támogatják, addig a gojt ugy csalják és uzsorázzák, ahogy tudják, mert az nem nagy bűn, azért a tisztátalan gojért nem kár. Hogyan lehetett tehát ezen u. n. vallást, a zsidóvallást törvényesen befogadni — recipiálni — az országunkban megengedett többi ideális vallások közé, hogyan fogadhatjuk be és ruházhatjuk fel összes polgári jogainkkal a zsidóságot, mely viszont nem fogad be bennünket maga közé, nem ismer el egyenrangú embertársának, hanem tisztátalan, alávaló lényeknek tart, akikkel kizár minden vegyülést, minden bensőbb érintkezést. Hol van itt a kölcsönösség? Mi mindent adjunk meg a zsidóknak, ők pedig csak követelnek tőlünk, de viszont semmit sem adnak! Mindent a maguk előnyére használnak ki államunktól és népünktől, de irgalmatlanul elkülönitik magukat és az ő egykori zsidó államtörvényeikkel körülbástyázva államot* alkotnak az államban, mely sohase vegyülhet, sohase asszimilálódhat. Ezek után mindenki könnyen átértheti a helyzet logikai fonalát a zsidókérdésben. A bevándorolt zsidók faji tulajdonaik és erkölcseik révén egyénenként anyagilag gyarapodnak, és jólétbe ratva, erősen elszaporodnak, ami elég könnyen megy a kereskedelmileg gyámoltalan és könnyelmű magyarok közt. Minél jobban szaporodnak, annál inkább előtérbe lép az őket másoktól elkülönitő vallásuk befolyása, mert az ő ősi zsidó államtörvényeikkel védve, egymást mindenben buzgón segítve, a mások rovására gyarapodva, egy összetartó, szilárd blokkot, mondhatjuk, államot képeznek az államban, amely intranzigens, vegyiüésre képtelen és miutáju hihetetlen élelmességükkel és szívós kitartásukkal mindenüvé befurakodtak, a legmagasabb hivatalokig mindent elözönlötték és ily viszonyok közt tartós, állandó szaporodásban vannak, matematikai pontossággal be kell következnie azon időpontnak, midőn olyan túlsúlyra jutnak, hogy az államhatalom is szipte észrevétlenül az ő kezükbe siklik át, Magyarországon ők lesznek az urak, a magyarok pedig lenézett szolgáik! Ezen állapot — ha eleintén burkoltan is — de idővel nyíltan és kérlelhetetlenül bekövetkezik! Ki meri ezek után azt állítani, hogy a magyarságnak nincs joga a megrontói ellen védekezni ? Nemcsak joga, de szent kötelessége ezt tenni és ugy kell azt tennie, amint a szükség és a speciális viszonyai ezt megkívánják.« Kerekes Mihály: Igyekezzünk a termésrendeletre ! Igen fontos kérdés ! Budaváry László: Amit ez az iró a zsidókérdésben elmond, megjósol, az — sajnos — már nagyon közel áll a megvalósuláshoz. Pl. a magyar földbirtokra vonatkozólag egynéhány statisztikai adatot vagyok bátor felolvasni. (OlVassa): »A közép- és nagybirtokokból a zsidóság tulajdonában van összesen 2,116.279 katasztrális hold, bérletében pedig 2,715.189 kat. hold. (Felkiáltások jobbfelöl : Nem mi adtuk nekik! A főpapok adták! Mozgás. Zaj.) Részben a kisbirtokból is került hozzájuk! (Ugy van! Ugy van! balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: Kevés!) Nem a kisbirtokosok adták oda, hanem ők húzták ki a kisbirtokosok lába alól. A zsidók kezén tehát összesen 4,831.477 katasztrális hold van. Összehasonlításul felemlítjük, hogy a magyarországi összes hitbizományok területe csak 2,360.000 katasztrális hold, az összes római katholikus, görög katholikus és görögkeleti egyházi, főpapi, káptalani és szerzetesi javak területe a Magyar Társadalom-Tudományi Egyesület összeállítása szerint körülbelül 3"35%, a terület tehát nem is éri el az 1,300.000 katasztrális holdat. Jól megjegyzendő azonban, hogy ez a statisztika pusztán és kizárólag a 17 millió katasztrális holdat kitevő közép- és nagybirtokokra vonatkozik és nincs benne az a 19 millió hold földhöz tartozó zsidókézen levő terület, amely mind (100 holdnál kisebb) kis- és törpebirtok, rengeteg sok tulajdonos kezén oszlik meg. Bodor György: Ezt már régen elolvastuk. (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelöl) Budaváry László : Ezt oly fontos kérdésnek tartom, amikor a zsidókérdésről beszélünk, hogy szükségesnek tartom felemlíteni. Ugy látszik, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem törődnének azzal sem, ha még egyszer ennyi föld volna zsidókézen. (Felkiáltások jobbfelöl : Mese!) Dinich Viktor: Ez igazság, ez nem mese! (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni! Budaváry László (olVassa) : »Nincsen benne az a rengeteg sok apróbb-nagyobb földdarab, amelyet részint a kivándorlóktól összevásárol, részint adósságokban elárvereztet a mellékfoglalkozásként jó kiadós uzsorával is üzérkedő