Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-80
A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus hó 7-én, szombaton. 287 falusi kocsmáros, szatócs vagy tartolci mintára 200°/o haszonra is dolgozó takarékpénztár.« Lássuk már most, hogy állanak a zsidók a magyar kultúra terén. Erre vonatkozólag nem akarok nagyon sok adattal felvonulni, mert egyikmásik képviselőtársam, ugy látszik, nagyon is unja. Csak a tudományegyetem hallgatóinak számát említem fel az 1918/l9-ik esztendő második félévéhen. A hittudományi, jogi és államtudományi, orvostudományi és bölcsészettudományi karra összesen beiratkoztak 13.171-en. Ebből róm. kath. volt 4.522, gör. keleti 233, gör. kath. 378, református 1 199, ág. ev. 766, unitárius 24, izraelita 6.014, felekezetnélküli 32, mohamedán 3. Ebből orvostudományi karon róm. kath. 1.902, gör. kel. 161, gör. kath. 282, ref. 537, ág. ev. 398, unitárius 11, izr. 3.629, feiekezetnélküli 18, mohamedán 2, a 426 medikának pedig több mint fele zsidólány. Egy érdekes statisztikai adat fekszik előttem, melyet annak idején Polónyi Géza állított egybe. Ebből csak azt akarom kimutatni, hogy nemcsak a háborúban tartózkodott a zsidóság nagyon a hadi szolgáltatástól, kinn, ahol vérét kell áldozni a hazáért, mert csak idehaza, a front mögött voltak, hanem igy viselkedtek ők már a világháború előtt is. Nem tudom mi úton-módon, de sikerült ez nekik. Eszerint 1890-ben Magyarországon volt 725.222 zsidó, ebből katona volt csak 5.120; 1900-ban zsidó volt 846.257, ebből katona 5.124. A tiz év alatti 121.032-es szaporodásból tehát csak 4, mondd négy zsidó került ki. (Felkiáltások a baloldalon : Szívbajosok voltak!) 1910-ben azonban a zsidó lakosság száma már messze meghaladja a 800.000-ret, ebből katona csak 3.837, tehát az 1890-iki évvel szemben 203.399 a szaporodás a lakosságban és ennek dacára a zsidó katonák száma 1.273-mal alább szállott. (Mozgás.) Ezeknek előterjesztése után vagyok bátor indítványomat pontonként beterjeszteni : (Halljuk ! Halljuk ! OlVassa.) -. »Indítvány a magyarországi zsidókérdés intézményes sürgős megoldása tárgyában. 1. Magyarországon zsidó nem vehet, sem nem bérelhet földet. A zsidók tulajdonában levő földbirtokok még az 1920. év folyamán az állam által megváltandók azon az áron, amelyen a tulajdonosok annak idején megszerezték. Az 1914. július 1-je óta vásárolt földbirtokok megváltási árául az 1914. július l-jét megelőzőleg vidékenkint érvényben volt forgalmi érték tekintendő. A megváltási ár azonban a legnagyobb birtoknál sem haladhatja meg a 10 millió koronát, melyben természetszerűleg benfoglalvák a gazdasági felszerelések (épületek, gépek,állatokstb.) megváltási árai is. Az igy megváltott zsidó birtokok terménykészletei kizárólag csak az államnak adhatók el. A zsidók által bérelt földbirtokokra vonatkozó bérleti szerződések 1920. évi október hó 1-én hatályukat vesztik. Az ilykép felszabaduló birtokok keresztény magyar kisgazdák, földmunkások, tisztviselők, közalkalmazottak, ezek özvegyei és árvái, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, ipari munkások és kisiparosok között parcellázás utján méltányos áron (bérletként vagy tulajdonban) sürgősen szétosztandók. Ugyancsak megváltandók a zsidó kézben levő házhelyek (telkek) is. A földbirtokok megváltása és szükségszerinti szétosztása elsősorban zsidó birtokokon eszközlendő. Évtizedek óta láttuk, hogy a zsidóság lapjai állandóan földbirtokosztásról beszéltek, mindig kifogásolták, hogy pl. a katholikus klérus kezén ennyi és ennyi föld van, azt fel kell osztani, el kell venni a papok földjét, a keresztény mágnások földjét, de soha sem láttuk azt, hogy azt hirdették volna, hogy a zsidókézben levő óriási, tízezer és tízezer holdas földbirtokokat is fel kell osztani. (Ugy van! a baloldalon.) Ha már földosztásról van szó, tessék elkezdeni az osztást a földbirtokokon azoknak, akik azt a múltban a legjobban sürgették és ezek voltak a zsidók. Előzékenyek leszünk velük szemben, nyújtjuk nekik azt az előnyt, hogy saját magukon próbálják meg, miként történik a felosztás. Én mindig szivesebben látok egy keresztény papnak, vagy egy keresztény mágnásnak a kezén földbirtokot, mert tudom, hogy ők nemzeti szempontból és vallásrekölcsi szempontból teljesen megbízhatók, (Zaj a jobboldalon.) bár azt hiszem, hogy azokat is fel kell osztani, ahol szükség van rá, de mondom, én még mindig szivesebben és ezerszerte szivesebben veszem a földbirtokot az ő kezükön, mint a hazafiasság szempontjából megbízhatatlan zsidók kezén. Bodor György : ök voltak az okai annak, hogy zsidók kezén van, mert ők adták el. Én nem adtam volna el nekik. Budaváry László : Ezt lehet pro és kontra vitatni. En ép ugy elitélem azt a keresztény földesurat vagy akármilyen keresztény birtokost, aki zsidónak adta el vagy elkótyavetyélte, elkártyázta a birtokát, de elitélem azokat is, akik — mint ahogy most is láttunk rá példákat — még mindig — ez a keresztényekre vonatkozik — inkább zsidónak adják bérbe birtokukat, mint azoknak a rászoruló keresztény kisgazdáknak és földmiveseknek, akik azt kérik. Természetesen ezt is meg kell szüntetni, azért mondtam ki indítványom 1. pontjában', hogy a bérleti szerződések megszűnnek a zsidóságra nézve és nem is újíthatok meg. 2. Zsidók tulajdonukban egynél több házat nem tarthatnak meg. A többiek az állam által az építés idején érvényben volt árakon megváltandók és vagonlakók, tisztviselők, munkások, nyugdíjasok stb. részére lakásokul adandók ki. Minden nagy lakás haladéktalanul átvizsgálandó és a fölösleges lakrészek sürgősen elrekvirálandók. A jövőben minden eladásra kerülő ingatlanra elővételi joga van elsősorban az államnak, másodsorban a községnek. 3. Zsidó többé Magyarországon letelepedési engedélyt nem kaphat, honosságot nem szerezhet. Az 1914 január 1-je óta bevándorolt zsidók hala-