Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus hó 7-én, szombaton. 287 falusi kocsmáros, szatócs vagy tartolci mintára 200°/o haszonra is dolgozó takarékpénztár.« Lássuk már most, hogy állanak a zsidók a magyar kultúra terén. Erre vonatkozólag nem akarok nagyon sok adattal felvonulni, mert egyik­másik képviselőtársam, ugy látszik, nagyon is unja. Csak a tudományegyetem hallgatóinak számát említem fel az 1918/l9-ik esztendő má­sodik félévéhen. A hittudományi, jogi és állam­tudományi, orvostudományi és bölcsészettudo­mányi karra összesen beiratkoztak 13.171-en. Ebből róm. kath. volt 4.522, gör. keleti 233, gör. kath. 378, református 1 199, ág. ev. 766, unitárius 24, izraelita 6.014, felekezetnélküli 32, mohamedán 3. Ebből orvostudományi karon róm. kath. 1.902, gör. kel. 161, gör. kath. 282, ref. 537, ág. ev. 398, unitárius 11, izr. 3.629, feie­kezetnélküli 18, mohamedán 2, a 426 medikának pedig több mint fele zsidólány. Egy érdekes statisztikai adat fekszik előttem, melyet annak idején Polónyi Géza állított egybe. Ebből csak azt akarom kimutatni, hogy nemcsak a háborúban tartózkodott a zsidóság nagyon a hadi szolgáltatástól, kinn, ahol vérét kell áldozni a hazáért, mert csak idehaza, a front mögött voltak, hanem igy viselkedtek ők már a világ­háború előtt is. Nem tudom mi úton-módon, de sikerült ez nekik. Eszerint 1890-ben Magyar­országon volt 725.222 zsidó, ebből katona volt csak 5.120; 1900-ban zsidó volt 846.257, ebből katona 5.124. A tiz év alatti 121.032-es szapo­rodásból tehát csak 4, mondd négy zsidó került ki. (Felkiáltások a baloldalon : Szívbajosok vol­tak!) 1910-ben azonban a zsidó lakosság száma már messze meghaladja a 800.000-ret, ebből katona csak 3.837, tehát az 1890-iki évvel szem­ben 203.399 a szaporodás a lakosságban és ennek dacára a zsidó katonák száma 1.273-mal alább szállott. (Mozgás.) Ezeknek előterjesztése után vagyok bátor indítványomat pontonként beterjeszteni : (Hall­juk ! Halljuk ! OlVassa.) -. »Indítvány a magyarországi zsidókérdés in­tézményes sürgős megoldása tárgyában. 1. Ma­gyarországon zsidó nem vehet, sem nem bé­relhet földet. A zsidók tulajdonában levő föld­birtokok még az 1920. év folyamán az állam által megváltandók azon az áron, amelyen a tulajdono­sok annak idején megszerezték. Az 1914. július 1-je óta vásárolt földbirtokok megváltási árául az 1914. július l-jét megelőzőleg vidékenkint érvény­ben volt forgalmi érték tekintendő. A megváltási ár azonban a legnagyobb birtoknál sem haladhatja meg a 10 millió koronát, melyben természetszerűleg benfoglalvák a gazdasági felszerelések (épületek, gépek,állatokstb.) megváltási árai is. Az igy meg­váltott zsidó birtokok terménykészletei kizárólag csak az államnak adhatók el. A zsidók által bérelt földbirtokokra vonatkozó bérleti szerződések 1920. évi október hó 1-én hatályukat vesztik. Az ilykép felszabaduló birtokok keresztény magyar kisgaz­dák, földmunkások, tisztviselők, közalkalmazottak, ezek özvegyei és árvái, hadirokkantak, hadiözve­gyek, hadiárvák, ipari munkások és kisiparosok között parcellázás utján méltányos áron (bérlet­ként vagy tulajdonban) sürgősen szétosztandók. Ugyancsak megváltandók a zsidó kézben levő ház­helyek (telkek) is. A földbirtokok megváltása és szükségszerinti szétosztása elsősorban zsidó birto­kokon eszközlendő. Évtizedek óta láttuk, hogy a zsidóság lapjai állandóan földbirtokosztásról beszéltek, mindig kifogásolták, hogy pl. a katholikus klérus kezén ennyi és ennyi föld van, azt fel kell osztani, el kell venni a papok földjét, a keresztény mágnások föld­jét, de soha sem láttuk azt, hogy azt hirdették volna, hogy a zsidókézben levő óriási, tízezer és tízezer holdas földbirtokokat is fel kell osztani. (Ugy van! a baloldalon.) Ha már földosztásról van szó, tessék elkezdeni az osztást a földbirtoko­kon azoknak, akik azt a múltban a legjobban sür­gették és ezek voltak a zsidók. Előzékenyek leszünk velük szemben, nyújtjuk nekik azt az előnyt, hogy saját magukon próbálják meg, miként tör­ténik a felosztás. Én mindig szivesebben látok egy keresztény papnak, vagy egy keresztény mágnás­nak a kezén földbirtokot, mert tudom, hogy ők nemzeti szempontból és vallásrekölcsi szempontból teljesen megbízhatók, (Zaj a jobboldalon.) bár azt hiszem, hogy azokat is fel kell osztani, ahol szük­ség van rá, de mondom, én még mindig sziveseb­ben és ezerszerte szivesebben veszem a földbirto­kot az ő kezükön, mint a hazafiasság szempontjá­ból megbízhatatlan zsidók kezén. Bodor György : ök voltak az okai annak, hogy zsidók kezén van, mert ők adták el. Én nem adtam volna el nekik. Budaváry László : Ezt lehet pro és kontra vitatni. En ép ugy elitélem azt a keresztény földes­urat vagy akármilyen keresztény birtokost, aki zsidónak adta el vagy elkótyavetyélte, elkártyázta a birtokát, de elitélem azokat is, akik — mint ahogy most is láttunk rá példákat — még mindig — ez a keresztényekre vonatkozik — inkább zsi­dónak adják bérbe birtokukat, mint azoknak a rászoruló keresztény kisgazdáknak és földmive­seknek, akik azt kérik. Természetesen ezt is meg kell szüntetni, azért mondtam ki indítvá­nyom 1. pontjában', hogy a bérleti szerződések megszűnnek a zsidóságra nézve és nem is újít­hatok meg. 2. Zsidók tulajdonukban egynél több házat nem tarthatnak meg. A többiek az állam által az építés idején érvényben volt árakon megváltandók és vagonlakók, tisztviselők, munkások, nyug­díjasok stb. részére lakásokul adandók ki. Minden nagy lakás haladéktalanul átvizsgálandó és a fölös­leges lakrészek sürgősen elrekvirálandók. A jövő­ben minden eladásra kerülő ingatlanra elővételi joga van elsősorban az államnak, másodsorban a községnek. 3. Zsidó többé Magyarországon letelepedési engedélyt nem kaphat, honosságot nem szerezhet. Az 1914 január 1-je óta bevándorolt zsidók hala-

Next

/
Thumbnails
Contents