Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-79

264 A Nemzetgyűlés 79. ülése 1920. sabb kérdésben kellő időben fog határozni. (Igaz ! Ugy van ! half elől.) Mert mindazok, akik az ország közgazdaságával és külpolitikával is foglalkoznak, tudhatták azt, hogy a gabonarendelettől függ országunknak sorsa. A rendelet május végéig sem jelent meg. Május 20-án voltam bátor a földmi velésügyi minister urat interpellálni a gabonarendelet késedelme dolgában. De gondoljunk vissza a választásokra. Mi volt mindnyájunk álláspontja a választások alatt ? Azt hiszem, mindenki azt mondta, hogy a központokat, maximálásokat, rekvirálásokat meg kell szüntetni. Nem hiszem, hogy egyetlenegy képviselő ülne itt a Házban, (Mozgás halfelől.) aki, ha erről a kérdésről beszélt, ne ezt az álláspontot foglalta volna el. Lehet, hogy budapesti képviselők ezt nem hangoztatták, lehet, hogy nem beszéltek róla, de én egy programmbeszédet sem olvastam, amely ezt az állításomat megcáfolhatná. Hálával veszem, ha megteszik. Szóval ezt mintegy kormányprogrammnak is lehet tekinteni. A kormány nyilatkozataiban, amelyekre május 20-iki beszédemben rámutattam, mindig a szabadforgalom hi vének vallotta magát és csak mikor május 20-án a földmivelésügyi minister urat meginterpellál bam, akkor tudta meg a Nemzetgyűlés, hogy a kormány ezen szándékától elállott. Ugyanakkor megigérte a földmivelésügyi minister ur, hogy a kormány ezt a rendeletet még azon a héten ki fogja adni. Csakhogy ez nem történt meg, azt tudjuk, mert hiszen az első kormányrendelet június 17-én jelent meg. Még hozzá ez csak az alaprendelet volt, amelyet a többi követett. Az utolsó a múlt héten jelent meg. E sok vajúdás után megjelent a begyűjtést inauguráló rendelet, amely, azt hiszem, a legroszszabb, amit egyáltalában meg lehetne hozni. Mert hogy áll a dolog ? Hat éven keresztül fennállott egy rendszer, amelyet senki sem dicsért, sőt mindenki szidott, de .amely funkcionált. Volt éhezés az országban, voltak nyomorgók, de nagyrészben Magyarország el volt ugy látva, mint akármelyik más ország. Igaz, hogy ez a Haditerménynek nevezett szerv igen népszerűtlenné tette magát ; népszerűtlen lett volna akkor is, ha nem más fajbeli emberek ültek volna bent, mert hiszen most van egy teljesen keresztény intézmény, amely nem is kezdett el mí'ködni, de már is népszerűtlenné tettemagát. De el kell ismerni, hogy a Haditermény a dolgát jól végezte el, és olcsóbban működött, mint a mostani uj intézmény. Lehetett volna mondani, hogy teljesen nem lehet a szabadforgalmat megvalósítani a régi rendszernél. De megalkottunk egy uj rendszert, amely nehézkesebb, drágább és a célt még sem fogja elérni. Mert mi a cél egy gabonarendeletnél ? Az egyik az, hogy mindenki kellő mennyiségű kenyérrel el legyen látva, és hogy a termelő megtalálja a maga számláját és hogy lehetőleg az állam az exporton olyan összegeket nyerjen, amelyek valutánkat javitják és mai közgazdasági helyzetünket jobb alapra helyezi. En azt hiszem, hogy a évi augusztus hó 6-án, pénteken. mai rendszerrel egyik célt sem érhetjük el. A közellátás, illetve az ellátatlanóknak az élelmezése, amint többizben kifejtettem, nagyon kétséges, hogy lehetséges lesz-e, mert ahelyett, a 3.100.000 métermázsa helyett, amely előirányoztatott, illetékes faktorok szerint csak 2,600.000 métermázsát fogunk tudni megkapni. Honnan veszi a kormány ezt a számot, azt nem tudom, mert bármilyen rossz legyen az ország termése, mindenütt elismerik a minimum 15 milliós métermázsás termést. Első kötelességünk és ezt a múltkor a- közélelmezési minister ur is mondotta, hogy egy gramm gabona se menjen ki az országból, mielőtt a magyar lakosság élelmezése biztositva nincs. (Helyeslés.) Ha tehát ez igy van, és ezt a nehézkes rendszert felállítjuk, hogy lehetséges az, hogy ez a rendszer nem lesz képes a 3,100.000 mm-t plusz, 1,000,000 mm-t mínusz, mely a malomvámból keletkezik, amely az ellátatlanok ellátására szükséges, beszerezni ? Ez olyan csődje volna ennek az uj rendszernek, hogy az utolsó percben is el kellene térni megvalósításától. Ami pedig az állítólag fenmaradó szabadforgalmat illeti, hiszen, ha az ellátatlanokat el tudnók látni, meg volna a szabadforgalom. Ez azonban, amint a közélelmezési minister ur maga mondotta, I tulaj donképen nem az, mert tegnapelőtti beszédében maga azt mondta, hogy egy árcsökkentő hatást kivan gyakorolni, amikor csak bizonyos malmoknak engedélyezi a bevásárlást. Tehát ez sem szabadkereskedelem, mert hiszen ezek a malmok kartellt kötnének, amint azt egyik igen tisztelt képviselőtársam mai felszólalásából is láttuk. Tehát ez csak papiroson volna szabadkereskedelem, de valóságban nem. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : A fogyasztó szabadon vásárolhat magának ! Nincs korlátozva ! Őrgr. Pallavicini György : El tudom képzelni, hogy a régi rendszerről, eltekintve a rekvirálástó], áttérünk a teljes szabadforgalomra. Itt a részleges szabadforgalomnak igen nagy veszélyeire vagyok bátor rámutatni. Ha a búza- és rozstermés tényleg olyan rossz, amint azt az Áruforgalmi Részvénytársaság és a közélelmezési ministerium egyes közegei mondják, akkor természetes, hogy az árpának és a kukoricának ára óriási magasságra, fog emelkedni. Ennek a következménye az volna, amint a közélelmezési minister ur megjegyezte, hogy a gabonának igen nagy része hizlalási célokra lesz felhasználva, amiből természetszerűleg az következik, hogy* a kukorica- és árpakenyérre, fogunk szorulni, mert csak az marad a szabadforgalomra. Azt hiszem, ez egészen természetes dolog, mert ez a hiba megtörtént a múltban is. Minthogy a gabona rosszul volt értékesíthető és a közönség igen nagy része nem altruizmusból él és nem tud arra az álláspontra helyezkedni, hogy altruizmusból ráfizessen, a kenyérmagvakat még nagyobb mértékben fogják hizlalásra hasz-