Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-79

A Nemzetgyűlés 79. ülése 1920. Ha olykor-olykor 3 ó termés van, akkor az az esztendei termésnek az előtte való rossz esztendők sú'yát is viselni kell. Hányszor megesett a habom alatt, hogy nem volt jó termés. De a kisgazda, ha nem termett neki elég, még kölcsönpénzen is megvette a vetőmagot, csakhogy vetni tudjon, hogy a többi tásadalmi osztálynak legyen ennivalója. A kisgazdát, a falu népét húzták meg ezzel is, amint minden tekintetben meghúzták a gyáro­sok, az iparosok. Meghúzták még pénzbelileg is. Minálunk is legutóbb 400.000 korona hadisarcot vetettek ki a románok, amit újra csak a kisgazdák­nak kellett kifizetniök, mert a nagytőkések, a kereskedők, akik háborús nyereségek révén jo­gosulatlan haszonhoz jutottak, ez alól is kihúzták magukat. Az előttem szóló is elmondotta, hogy nem­csak egyoldalúi ag kell megállapítani az ellátat­lanok terhének viselését. Viselnie kell azt az egész országnak, minden osztálybelinek. Azt az árkülön­bözetet, amivel olcsóbban adjuk a gabonát az el­látatlanoknak, vegyék be a nagytőkéseken is. Frühwirth Mátyás: Nagyon helyes. Kuna P. András : Azonkivül az is nagyon kivá­natos, lenne, ha meghagynák a falunál a falu el­látatlanjai számára szükséges gabonát, mert evvel megtakarítanák a felszállitási költségeket. Rövid akarok lenni. Csak azt akarom még megjegyezni, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalása közben ismét megfeledkeztünk egyről : arról a keresztény felebaráti szeretetről, amelynek jegyé­ben elindultunk. (Ugy van ! a baloldalon.) Frühwirth Mátyás : Ebben teljesen igaza van ! Kuna P András: Az volt a baj, mondották, hogy a múltban gyűlölség uralkodott a különböző társadalmi osztályok között; Azt látjuk azonban, hogy most sincs meg a szeretet az egyes társadalmi osztályok között. Frühwirth Mátyás : Ha anarchia lesz, akkor jobb lesz ? ! (Mozgás.) Anarchia lesz a vége ! Kuna P. András: Mindnyájan láttunk már dalárdát működni. Van abban a dalárdában prim, basszus, tenor, stb. Az mind különféleképen énekli a maga szólamát. De ha "a karmester intésére szép összhangba olvad össze a kar, milyen öröm akkor hallgatni a dalárdát. En azt mondom a különböző társadalmi osztályoknak is : van nekünk egy kar­mesterünk. Mondják el a különböző társadalmi osztályok itt is, künn is a maguk szempontjait, védelmezzék a maguk érdekeit. De figyeljen min­den társadalmi osztály arra a karmesterre : a mi Urunk Jézus Krisztusra, aki azt mondta, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat és amit nem kivansz magadnak, azt ne kivánd ember­társaidnak sem. (Helyeslés.) Ha minden társa­dalmi osztály a felebaráti szeretet jegyében fog működni, akkor majd meg fogjuk egymást érteni. À kisgazdaosztály ezt megtette idáig és meg fogja tenni ezután is. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Ki következik szólásra ? Kontra Aladár jegyző: Őrgróf Pallavicini György ! évi augusztus hó 6-án, pénteken. 263 Őrgr. Pallavicini György : T, Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! ) Mielőtt a napirenden fevő : tárgyra rátérnék, méltóztassanak megengedni, hogy röviden, egy pár szóval reflektáljak Graal Gaszton t. képviselőtársamnak beállítására, ame­? lyet, azt hiszem, talán jó lesz nem egészen szó nélkül hagyni, öt. i. a bolsevizmus keletkezésének [ okát visszavezette arra, hogy a háború alatt : rekvirálások történtek és evvel a magántulajdon \ tiszteletét megtámadták. Én azt hiszem, hogy ő • tévedésben van, amikor a rekvirálást és a szociali­' zálást egy kalap alá veszi, mert hiszen a háború i alatti rekvirálások törvényes intézkedésen alapul­tak, nem pedig a kormány önkényén. Ezt egy­; általán nem lehet összehasonlítani Kun Bélának és társainak működésével, ami egészen közönséges rablás volt. Egyetlen országban sem lehet elképzelni háború vitelét a nélkül, hogy az állampolgárok az államnak bizonyos szolgáltatásokat ne bocsássa­. nak rendelkezésére. Ernst Sándor : Most sem. Őrgr. Pallavicini György : Hogy most ezt mi­képen tegyék, milyenek legyenek ennek a kivi­; teli módjai, az más kérdés. De én nagyon jól em­lékszem, hogy a háború legelején, igenis, fordul­tak elő panaszok amiatt, hogy az állam túlságos alacsony áron vette igénybe ezeket a szolgáltatá­sokat, azonban az elvet magát akkoriban senki nem kifogásolta. Méltóztassanak megengedni, hogy most már magára a tárgyra térjek, amely napirenden van. ; A kormány bemutatkozásakor Kenéz Béla t. igen képviselőtársam üdvözölte a kormányt és egy­úttal azt is mondotta, hogy a párt, amely immár egységes, nem kivan mameluk-had lenni, — l nem tudom, hogy ezekkel a szavakkal élt-e r de \ gondolata ez volt — hanem a jogos kritikával élni : kivan. Ez a kritika a gabonarendelettel szemben, nézetem szerint, igen jogos. Alig van ellenmondás • abban, hogy ez a rendelet hibás. Hibásnak tartják ; minden oldalról, sőt hibásnak tartják maguk az illetékes faktorok is. Nem tudom, hogy a múlt : kormány intézkedéseinek kritikája érinti-e a mos­tani kormányt is. őszintén megvallva, jobban ; megszoktam az ellenzéki beszédeket, mint a kor­mánypártiakat, de méltóztassék ugy venni, hogy ezt a kritikát, amelyet tulaj donképen a múlt kor­mány rendeletei ellen kivánok folytatni, bizonyos vonatkozásokban kénytelen vagyok a mai kor­mányra is alkalmazni. Nagy segitségemre van azonban az igen tisztelt közélelmezési minister urnák tegnapelőtti felszólalása, amelyben maga is elismerte a rendelet sok hibáját és azt, hogy a rendelet későn jelent meg. Azt hiszem, hasznos lesz a múlt Simonyi­kormány szempontjából elősorolni azokat, a mu­lasztásokat, amelyek ezen gabonarendelet alkotása körül történtek. Mindenki azt várta volna, hogy a kormány, amely törvényhozással amúgy sem foglalkozott, — hiszen úgyszólván 5—6 törvényt alkottunk az egész idő alatt -— ebben a legfonto-

Next

/
Thumbnails
Contents