Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-78

236 A Nemzetgyűlés 78. ülése 1920. évi augusztus hó 5-én, csütörtökön. Ödön a belügy

ministeriumban épen ezen ellenszenv miatt nem igen teljesíthet tovább szolgálatot, mitévők legyünk vele. Az elnöki osztálynak és a rendőri osztálynak együttes javaslatára helyeztem el én őt akkor a belügyministeriumból és neveztem ki a rendőrséghez eddigi állásának megfelelő tanácsossá, abban a megGyőződésében, hogy dr. Glosz Ödön ép oly kevéssé volt kommunista a proletárdiktatúra alatt, mint bármelyik más tisztviselő, aki akkor szolgálatot teljesített. Ügy a rendőri osztálynak vezetője, mint az akkori budapesti főkapitány a legnagyobb örömmel és készséggel vállalta dr. Glosz Ödönt, mint rendőrtanácsost. Ezeket óhajtottam a tényállás ismertetése végett előadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Következik a napirend 5. pontja : Huszár Elemér indítványának indokolása a politikai államtitkári állások megszüntetése tárgyában. Huszár Elemér : T. Nemzetgyűlés ! Indítványomat azért adtam be, mert a nemzetgyűlés minden egyes tagja tudja, hogy az államháztartás és az állam egész pénzügyi helyzete a legszomorúbb képet mutatja. A pénzügyminister nem egyszer figyelmeztette már a t. Nemzetgyűlést is arra, hogy a legnagyobb takarékosságot tartsa szem előtt. Ma, amikor csonka Magyarországról van szó és amikor a pártok egymással egyesülve egyetlen kormányzópártot alkotnak, amikor tehát a kormány minden egyes párttag teljes bizalmát élvezi és amikor minden egyes képviselő a kormány tagjai révén betekintést nyerhet az administrativ dolgokba, teljesen feleslegesnek tartom a politikai államtitkári állásokat. Ezek eltörlésével jelentékeny megtakarítást is tudnánk elérni. Én azt hiszem, hogy elsősorban a Nemzetgyűlésnek kell jó példával előljárnia ebben, hogy megtakarításokat eszközöljön. Indítványozom tehát, mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy a politikai államtitkári állások megszüntetendők. (Ellenmondások. ) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Ez az indítvány kétféle módon tárgyalható. Vagy kitűzi a Ház az indítványt tárgyalásra, vagy pedig egyszerűen elfogadja vagy visszautasítja. A házszabályok 200. §-a ugyanis azt mondja, hogy oly indítványok, amelyek nem törvény alkotását célozzák, az osztályok vagy bizottságok mellőzésével a Ház által közvetlenül is tárgyalhatók. Huszár Elemér : Kérem, hogy a t. Nemzetgyűlés tűzze ki indítványomat tárgyalásra. Elnök: Felteszem tehát a kérdést: hozzájárul-e a Ház ahhoz, hogy Huszár Elemér indítványa tárgyalásra kitüzessék, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik ezt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés az indítvány tárgyalását nem kívánja. Következik napirend szerink Huszár Elemér indítványának indokolása a 4787/1920. és 6111/1920. M. E. számú rendeleteknek a Ház előtt való tárgyalás iránt. Kérem a képviselő urat, sziveskedjék indítványát megindokolni. Huszár Elemér : T. Nemzetgyűlés ! Ezt az indítványt azért tettem meg, mert mindkét rendeletet teljesen hibásnak és mind a két irányban ugy a termelő, mint a fogyasztó közönség érdekében sérelmesnek tartom. Egyúttal ki kell itt mondanom, hogy a kormány nem érezheti magát kompetensnek egy ilyen nagy horderejű kérdésben egyszerűen egy rendelettel dönteni akkor, amikor az alkotmányos szerv, a Nemzetgyűlés működik. Hiszen ez a rendelet úgyszólván az egész ország belbékéjének a stabilitását hordja magában és így mondhatjuk, hogy legfontosabb kérdést érint. Mert hiszen abból az elvből kell kiindulnunk, hogy enni minden embernek kell az államban, aki valamilyen munkát végez, legyen az szellemi vagy fizikai munka. Itt csak a módját kell megválasztani. Szerintem a rendelet teljesen hézagos és hiányos, nevezetesen a 4787. számú rendelet. Hibás pedig abból a szempontból, mert nem tartja a további termelést szem előtt s egy olyan értéket, mint a gabona, amely ma reális értéket képvisel, egy irreális értékkel, vagyis a leromlott értékű pénzzel kivan szabályozni. (Zaj.) Azonban ennek a szabályozásnak a helyességét is tagadom. Az 500 koronás megállapítás ugyanis holdankint 5 métermázsás termésátlagra volt kontemplálva. (Felkiáltások jobb felöl : Nem mindenütt !) Ez a termés nincs meg mindenütt s így valószínű, hogy a legtöbb helyen a gazda nemcsak a kerülési költséget nem kapja meg a gabonájáért, hanem egyenesen ráfizet a termelésre. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Már pedig annyira altruistának nem képzelem nemcsak a gazdákat, hanem, senkit sem ebben az országban, hogy a munkájára ráfizessen. De ha egy olyan rendeletet kiadtak, amelyben egy olyan árat állapítottak meg, amelynek — lehet mondani — jogosultsága nincs, mert még azt sem biztosítsa, amit jogosan kell hogy nyerjen az a termelő^ és amit a munkájáért jogosan igényelhet mint nyereséget, akkor viszont biztosítani kell azt a termelőt vagy azt a munkást arról, hogy a termelési eszközöket az ilyen lenyomott áraknak megfelelő arányban kapja meg. Ez azonban a rendeletben nincs benne. Mert hiszen én nemcsak azt a gabonát vagy élelmiszert nevezem közszükségleti cikknek, hanem közszükségleti cikk az a ruha, cipő stb. is, amelyet mindenki kénytelen beszerezni magának. Ezeknek az ára azonban itt megállapítva nincs. Csak egy rövid példát mondok. A háború előtt 5 métermázsa gabonáért lehetett egy ruhát kapni, mig ma 30 métermázsa gabonáért lehet megkapni. De tovább megyek, azoknak a termelési eszközöknek, amelyek ezt a gabonát pro-