Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-69

A Nemzetgyűlés 69. ülése 1920. évi július hó 22-én, csütörtökön. 15 azután felhasználhatjuk, evvel a dolog anyagi oldalának nagy részét megoldjuk. (Ugy van!) Még egy más intézkedéssel is meg fogjuk próbálni ezt a kérdést legalább is részben megoldani, még pedig avval, — mint már előbb emiitettem volt — hogy a hivatalok elhelyezését meg fogjuk vizsgálni. A honvédelmi minister ur a kaszárnyákat fogja megvizsgálni ebből a szempontból. (Helyeslés.) A félbemaradt építkezéseket is meg fogjuk próbálni folytatni, megállapodva az illető tulajdonosokkal az illető ház bizonyos időre való igénybevételében. Evvel talán a vagonlakóknak egy részét fogjuk tudni elhelyezni. Azt hiszem, nem keltek túlságos fantasztikus reményeket, ha azt mondom, hogy ezek őszre tényleg meg fognak valósulni. (Helyeslés.) A következő kérdés-komplexum, amellyel foglalkoznunk kell és amelynek tekintetében erős biztositékokat kívánunk nyújtani és a Ház elé terjeszteni, ez a keresztény társadalom érdekeinek intézményes megvédésére vonatkozik; (Elénk helyeslés.) elsősorban a gazdasági és üzleti élet körében a keresztény nemzeti életfelfogás tisztultabb eszméinek megfelelően a visszaélések megszüntetésével, a szövetkezeti ügynek fejlesztésével, a büntető-, a kereskedelmies a hiteltörvényeknek revíziójával. . (Élénk éljenzés.) Szükséges lesz az igazságügy terén az u. n. tanácsköztársasági rendszer által teremtett tényleges állapotok vagyonjogi következményeinek méltányos rendezése és a büntető és polgári igazságszolgáltatásnak egyszerűsítése. Hasonlóképen szükségesnek látjuk, hogy a közoktatásügy terén is rendszabályokat tegyünk, nevezetesen azokat az anomáliákat megszüntessük, amelyek Budapest iskoláira nézve fennállanak. A székesfőváros iskoláit államosítani kívánjuk, (Helyeslés. Felkiáltások : Az összes iskolákat!) hogy ezáltal a vidék tanítói karának ereje befolyhasson a fővárosba, a fővárosé pedig kifelé és igy egy egészségesebb állapotot, felfogást teremtsünk meg és juttassunk érvényre. Ne állítsuk szembe és ne engedjük többé szembeállítani a fővárost az országgal. Budaváry László : Be kell hozni az egész vonalon a numerus clausust ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : A közoktatásügyi ministerium egyébként más javaslatokat is fog a Nemzetgyűlés elé terjeszteni. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel kapcsolatban, ha már a közoktatásügyről beszélek, azokat is ismertessem. Az egyik törvényjavaslat vonatkozik a budapesti m. kir. tudományegyetem közgazdaságtudományi karának felállitására, amely avégből szükséges, no

gy egyrészt a jog- és államtudományi kart tehermentesítsük, másrészt pedig kapcsolatba hozzuk a gazdasági tudományt az egyetemmel és a gazdasági tudományoknak nagyobb és szélesebb érvényesülést biztosítsunk. De szükséges azért is, mert ezen az alapon ki. vánjuk nevelni az államélet vezetésére ezentúl hivatott embereinket és — ezt külügyministeri minőségemben van szerencsém bejelenteni — ide kívánnám bekapcsolni én, mint külügyminister, a külügyi nevelést is, mert kénytelen voltam viszszautasitani egy olyan indítványt, mely a bécsi keleti akadémiának mint államközi intézménynek, szóval a monarchiából keletkezett államok államközi intézményének fentartását célozta. (Egy hang jobbról : Nagyon kedves indítvány !) Bécsből kaptam ilyen megkeresést. (Felkiáltások : Köszönjük !•) Meskó Zoltán : Elég volt már az osztrák diplomatákból ! Magyar diplomácia kell ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Ezzel kapcsolatban azt kívánnám megjegyezni a külügyi nevelésre vonatkozólag, hogy ennek tekintetében szükségesnek látnám azt, hogy a jövőben külügyi képviseletünk minden tagjában meglegyen mindig ugy a politikai, diplomáciai és történelmi tudásnak, mint másrészt a közgazdasági tudásnak egész komplexuma és azok minden egyes emberben egyesittessenek. (Ugy van ! Ugy van !) Azok, akik eddig külügyi képviseletben voltak, sokszor különböző iskolákból kerültek ki, s most ugy pótoljuk ezt a hiányt, hogy az egyes külügyi képviseleteknél a személyi összeállításban segítünk azon, amit majd később a megfelelő és modern oktatásban fogunk jobban pótolni. Másik törvényjavaslata a közoktatásügyi ministeriumnak a tudományegyetemre, a műegyetemre, a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karára és a jogakadémiákra voló beiratkozást szabályozza, mert a pozsonyi és kolozsvári egyetemet elvesztettük és igy itt is szabályozni kell a beiratkozást. Az egyetemeknek ideiglenes áthelyezése, (Felkiáltások : Szegedre !) igen, Szegedre, esetleg a felszabaduló Pécsre, ez is programmpontunk, de mindenesetre az intézkedés gyorsabban foganatosítható, ha az itteni egyetemek állapotait rendezzük. A közoktatásügyi ministerium az iskoláztatási kötelezettség megállapításáról és az ezen kötelezettség ellen vétők megbüntetéséről is szándékozik törvényjavaslatot beterjeszteni. A tanítóképzést rendeletileg fogjuk szabályozni. (Zaj a jobboldalon.) Kapcsolatban az oktatásüggyel, szeretnék itt külügyministeri minőségemben is egy dolgot bekapcsolni, (Halljuk ! Ralijuk !) t. i. azt, hogy bármily mege rőltetésünkbe és nehézségbe kerüljön is, szükségesnek tartom a fentartását azoknak az intézményeknek, amelyekkel az internacionális világban, a külföldön a magyar kultúra helyet foglalt. Ilyenek például a nemzetközi földmivelésügyi intézetben, a római földmivelésügyi intézetben való további részvételünk és hathatós közreműködésünk, ugy mint eddig, melyben nemcsak hogy benn voltunk, hanem vezérszerepet' is játszottunk ; ilyenek a római történelmi intézet, a konstantinápolyi tudományos intézmény, melyekre, nem hangsú-