Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-77

214 r A Nemzetgyűlés 77. ülése 1920. Ezzel szemben javasolja Huszár Elemér képvi­selő ur, bogy a bolnapi napirendre az ő indit­ványainak megokolását is vegyük fel. Méltóztat­nak kívánni, bogy Huszár Elemér képviselő ur inditványai is napirendre tűzessenek, igen vagy nem? (Igen!) Budaváry László: Hadd indokolja meg! (Helyeslés.) Elnök: Akkor határozatilag kimondom, hogy a holnapi ülés napirendje a következő: 1. a mező­gazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavas­lat harmadszori olvasása ; 2. a kérvények I. sor­jegyzéke ; 3. a kérvények II. sorjegyzéke ; 4. Huszár Elemér képviselő ur két indítványának a megindokolása ;... Huszár Elemér : A kormányzói javaslat után! (Zaj.) Elnök : . . . azután az államfői hatalom kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Helyeslés.) Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Szmrecsányi György foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Mielőtt áttérnénk az interpellációkra, Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. (Hall­juk! Halljuk!) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Beniczky Ödön t. képviselő­társam Yencsellő község segítése ügyében inter­pellációt intézett hozzám abban az értelemben, hogy ez a község, amelyet a románok porig égettek, az állam részéről milyen támogatásban részesül. Abban a kérdésben, amelyet hozzám intézett, azt mondja, hogy »a minister ur kilá­tásba helyezte, hogy addig is, mig a község * helyreállítására törvényhozási intézkedéseket kez­deményez, a községet szükséges építőanyaggal, pénzzel, munkaerővel ideiglenesen megsegíti«. T. Nemzetgyűlés! Erre az Ígéretemre én nem emlékezem. En kilátásba helyeztem ennek a községnek, hogy faanyagot fogok részére ki­utalni, de miután ez háborús kár, amely hábo­rús kár Magyarországon igen sok milliárdot tesz ki és a kormánynak álláspontja, hogy a háborús károk fedezésére mód nincs, mert hiszen ezek messze meghaladják az állam szol­gáltatási képességét, természetes, hogy Vencsellő község sem számithat arra, hogy az állam ilyen akciót kezdeményezzen egy községgel szemben, mert akkor ugyanilyen jogon sok más — ha nem is ilyen mértékben — megkárosodott község hasonló igényekkel lépne fel az állammal szem­ben. En azonban a nálam járt küldöttségnek figyelmébe ajánlottam azt, hogy ennek egyetlen egy módja van: ezt a kérdést társadalmi utón megindítani, mert tényleg olyan nagy arányú pusztulással szemben, amely a község saját eve­évi augusztus hó 4-én, szerdán. jéből helyre nem állitható, s itt igen is joggal lehet apellálni a társadalom segítségére. Hiszen annyi milliót gyűjtenek most össze azok a külön­féle társadalmi testületek mindenféle címen, hogy ez is egy alkalom volna arra, hogy ezek a társulatok az illető község szegény lakosainak a hóna alá nyúljanak és őket segéllyel lássák el. Ami az interpelláló képviselő urnák azt a kijelentését illeti, hogy eddig semmisem történt, erre vonatkozólag vagyok bátor a faértékesitő kormánybiztosságnak jelentését bemutatni, amely szerint az összes faszükséglet, ópitőanyagszük­séglet az ottani felvétel szerint — közegeim ugyanis felvették az összes szükségletet már ré­gebben, amikor a küldöttség nálam járt — 3200 köbméter épületfa. Ebből leszállítottak — ez két hét előtti adat — 1285 köbméter fát. Azt mondja továbbá ez az Írásbeli jelentés, — ami egyébként szóval is meg van erősítve, — hogy dacára a bojkottnak, ma is kiutal — ter­mészetesen kis részletben — faanyagot. Ez az 1285 köbméter is 10 tételben lett kiutalvá­nyozva különböző telepekről, mert hiszen sok fa sehol sincs, mert tudvalevő dolog, hogy erdőink­nek 82%-át elvesztettük. De ha a bojkott meg­szűnik, akkor semmiféle akadályba nem fog üt­közni a 3200 köbméter fának további kiutalása, s én hiszem, megvan a remény arra, — a leg­újabb hirek szerint épen azon a részen a bojkott jelentékenyen enyhült — hogy tudunk Cseh­országból, illetőleg Szlovákiából faanyagot át­hozni s akkor természetszerűleg elsősorban ez a község fog ellátatni, hogy a télig tető alá kerüljön az egész község. Ami a segélyakció megindítását illeti, ez természetesen elsősorban a kormánybiztosság hatáskörébe tartozik. De egyébként a testület igen t. képviselőjével is, aki nálam járt, meg­beszéltük a dolgot, ő is kezébe fogja azt venni, s hiszem, hogy ha a kormánybiztosság egy ilyen társadalmi akciót a kezébe vesz, akkor azok, akik igazán segélyre szorulnak, társadalmi utón be is fogják szükségletüket szerezhetni. Azonban az. hogy az állam maga segéllyel szolgáljon, lehetetlenné válik azon pénzügyi nehézségek kö­vetkeztében, amelyekkel az állam, a kormány, illetőleg a pénzügyminister ur küzd, ugy hogy ő legnagyobb sajnálatomra nincs abban a hely­zetben, hogy Vencsellő községet közvetlenül direkt támogathatná. Kérem a t. Nemzetgyűlést és a t. inter­pelláló képviselő urat, hogy válaszomat tudomá­sul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Beniczky Ödön: Távol állott tőlem, hogy az igen t. minister urat^ szemrehányással illes­sem ebben az ügyben. En magam mindig meg voltam Győződve arról, hogy az igen t. minister ur ennek a szegény leégett községnek a dolgát jóindulattal kezeli. Interpellációm célja csupán az volt, hogy újólag is különös figyelmébe ajánl-

Next

/
Thumbnails
Contents