Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-77

198 r Á Nemzetgyűlés 77. ülése 1920. engem leterrorizálni akajon, (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Köszönettel tudomásul veszem, hogy az elnök ur egy szót sem szól. Utóvégre ez is válasz. Elnök: Hogy méltóztatott ezt érteni? Ereky Károly: Én egy kérést intéztem az elnök úrhoz s arra nem kaptam választ. Elnök : En nem értettem a képviselő ur kérését, mert olyan gyorsan beszélt, mintha egy automatát felhúznának. Méltóztassék a ké­rést megismételni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ereky Károly : Nem tudom, miért csinál az elnök ur viccet, ez nem használ az elnöki tekin­télynek. Elnök: Ne méltóztassék az elnök kijelenté­sét gúny tárgyává tenni. Ereky Károly: Az elnök ur engem automa­tához hasonlitott. * Elnök : Kérem a képviselő urat, hallgassa meg azt, amit mondok, mert különben megvonom tőle a szót. (Helyeslés jobb felöl.) Méltóztassék hozzám a kérést újból intézni s én azután meg­adom rá a választ. Ereky Károly: Én arra kértem az elnök urat, hogy a pénzügyminister urnák azon ki­jelentéseért, hogy én árulást követek el, mikor a levélből ezt a passzust felolvasom, nekem elég­tételt adni szíveskedjék. Elnök : En nem hallottam, hogy a pénzügy­minister ur ezt a kijelentést tette volna. Hornyánszky Zoítán: Tessék megkérdezni. Elnök : Majd azután, a szónok beszédének befejezése után foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Ereky Károly: Köszönettel tudomásul veszem az elnök ur határozatát. Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Én össze­írtam mindazokat a dolgokat, amelyek tudo­másomra jutottak pénzügyi szakemberek révén, hogy mik tulajdonképen a pénzügyminister ur­nák azok az intézkedései, amelyek nem állják meg a modern pénzügyi tudomány szempontjá­ból a kritikát. Ilyen pl. az, hogy a pénzügyminister ur többször kijelentette, hogy ő a valutánkat meg akarja javítani külföldi kölcsönökkel. Teleszky kijelentette a Közgazdasági Társaságnak tudo­mányos ankétjén, hogy csak azok az országok kapnak internacionális hitelt a brüsszeli meg­állapodás értelmében, amelyek az államháztar­tásukat rendben tartják, tehát a condicio sine qua non-ja annak, hogy külföldi hitelt kapjunk az, hogy az államháztartásunkat rendbe hozzuk. Yalutánk feljavítására egyetlen egy mód van, amelyiket már többször leszögeztek a Köz­gazdasági Társaságban és ez az, hogy ha a vagyondézsmát megcsináljuk. (Mozgás a jobb­oldalon.) Nagy kérdés, hogy annak a valutának a megjavítása olyan nagyon sürgős-e. Épen Teleszky fejtette ki, hogy a papírpénz kibocsá­tása... (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget^: Csendet kérek képviselő urak, ne méltóztassanak zavarni a szónokot évi augusztus hó 4-én, 'szerdán. abban, hogy * befejezze a beszédét. (Mozgás és zaj a szélsöbalóldalon. Felkiáltások jobb felől : Még nem akarja befejezni! Derültség.) Ereky Károly : A most elhangzott kijelentés után köszönettel befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk !) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Ereky Károly: A házszabályokhoz kérek szót. Indítvány megokolásához nem beszélhet a minister! (Zaj.) Elnök: A minister mindig szólhat. (He­lyeslés.) Ereky Károly : Szavazás után. (Felkiáltások balfelöl: Mindig szélhat.) Elnök : A miniszter mindenkor szólhat. A pénzügyminister urat illeti a szó. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Sajnálom, hogy Ereky Károly t. képviselőtársam beszédének az elején nem voltam jelen. 0 azonban, rekapitulálva az általa mondottakat, kijelentette, hogy az nem akar ellenem való személyes támadás lenni. Amit én most mondani fogok, az sem ő ellene való sze­mélyes támadás, hanem csak azok ellen, akik talán az ő beszédeit kiegészítik a sajtóban. Mert tisztelt képviselőtársam azt mondotta nekem egyszer egy cikkre vonatkozólag, hogy ő azt letelefonálta, de azután nem az írták meg, amit ő telefonált, mikor személyes éle volt. Azt, hogy Ereky Károly t. képviselőtársam cikkeit szokták — ugylátszik — kiigazítani, össze kell vetni azzal, amit ő itt most mondott. Az a célzat a Virradat cikkeitől mindig elég könnyen kiolvasható, -hogy a keresztény nemzeti irányzat pénzügyministerét ugy kell az ország elé állítani, mint aki a keresztény irány­zatot elárulja a zsidók kedvéért. Ez volt meg­írva a Yirradatban Ereky Károly aláírásával. Lehet, hogy ezt nem ő irta. Hogy ez mennyire nem áll, arról megGyőződhetik épen Ereky Károly t. képviselőtársam, akinek, azt hiszem, több összeköttetése van vagy volt bankkörökkel és ' van vagy volt a tőzsde­körökkel is, mint nekem. Erről tehát nem aka­rok tovább beszélni. Ami azt az állítást illeti, hogy mi megron­tottuk az országot a bankóprésnek használatá­val, — azt hiszem, sok helyen és sokszor beszél­tem épen arról, hogy a mi gazdálkodásunknak átka az, hogy kénytelenek vagyunk minduntalan a bankóprést igénybevenni. Az ország, a mi szerencsétlen Magyarországunk, épen abba megy tönkre, hogy esztendők és esztendők óta a fogyasztás túlnagy lévén a termeléshez képest, a tőkéket fogyasztjuk s ezt az elfogyasztott tőkét pótoljuk papírpénzzel, ami természetesen a papír­pénz értékének csökkenését is magával hozza és okozza ezeket a nagy zavarokat. Itt van a gyökere, ha nem is minden, de jóformán a legtöbb gaz­dasági bajunknak. Nem elég a tüneteket konsta­tálni és pepecselni próbálni azok eltüntetése körül. A gyökerére kell menni az igazi beteg-

Next

/
Thumbnails
Contents