Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-75
168 A Nemzetgyűlés 75. ülése 1920. mozgalmaknak jelentőségét és hátterét. Yolt még egy harmadik ok, amely a gazdatársadalomnak e fontos szervezkedését következetesen és tudatosan megakadályozta. Ez, a múltban uralkodó politikai irányzat volt. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Tudjuk azt, hogy a liberalizmus és a merkantilizmus vizein evező múltban uralkodó politikai irányzat halálos ellensége volt minden gazdatársadalmi szervezkedésnek. (Ugy van! a jobbóldalon.) Még a szövetkezeti szervezkedéseket is évtizedeken át ellenséges szemmel nézték és valamennyien, akik ezen a téren működtünk, proskribáltak voltunk a politikai vezetők előtt, akik az uralkodó rendszer megtörését tűztük ki célul. Hát ez igaz, nem is tagadom. Akkor sem tagadtam, hogy a cél az volt. Miután politikai téren közvetlen támadással lehetetlen volt az uralkodó gazdasági politikát megbolygatni, uj alapokra helyezni, uj irányokba terelni, tehát megkezdtük a munkát közvetett utón, alulról épitettünk, szövetkeztünk, a gazdatársadalomnak öntudatra ébresztésével, és elégtétellel megállapíthatom azt az igazságot is, hogy amint ebben az országban politikai fordulat állott be, azt elsősorban annak tekinthettük, hogy évtizedek következetes szervezkezkedése és fölvilágosító munkája után a gazdatársadalomnak felfogása, világnézete a gazdasági kérdésekben teljesen megváltozott. (Ugy van! Ugy van ! jobifelöl.) Nagy eréllyel követelt egy más irányt, ujabb irányokat, amelyek a gazdatársadalom érvényesülését jelentették s amelyek az egyenlő elbánást követelték, hogy a jövő gazdasági politikájában ne egyoldalú merkantilis érdekek érvényesüljenek, de ezek mellett és ezekkel egyenjogon a gazdasági, mezőgazdasági érdekek is figyelemre méltattassanak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez az irányzat nagy lökést kapott azáltal, hogy Darányi Ignác került a földmivelésügyi ministeri székbe, aki Károlyi Sándornak egyik legkiválóbb munkatársa és leglelkesebb támogatója volt. (Ugy van! a jobboldalon.) Az ő érdeme az, hogy Magyarország gazdasági politikájában egy ujabb szellem hódított teret, az agrárius irányzat határozottan kifejezésre jutott, különösen a vámpolitika tekintetében, különösen Ausztriával való minden gazdasági vonatkozásunk tekintetében, ugy hogy ezen politikának életbeléptetése megszüntette a magyar gazdasági életnek évi sok millióra rugó megadóztatását Ausztria javára. Sajnos azonban, a liberális politikának minden irányban való megváltoztatását keresztülvinni nem sikerült. Nem sikerült pedig egyszerűen azért, mert a megfelelő szervezet, amely a hátteret és a támasztékot kellett volna hogy alkossa, mind a mai napig nem létesült. A múltban ugyan, különösen a közelmúltban, a gazdasági egyesületek igen élénk tevékenységet fejtettek ki és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének létesítésével országos politikát inauguráltak, azonban ennek a évi augusztus hó 2-án, hétfőn. működése nem lehetett teljes, mert ezeknek a szervezeteknek nem volt meg a kellő hátterük, kellő alapjuk, mert számláltak ugyan tízezrekre menő tagokat, de nem karolták fel a milliókat. A szabadtársulás alapján való szervezkedés terén sehol sem sikerült a milliók érdekeit ugy bekapcsolni, hogy ezek a testületek egész joggal hivatkozhattak volna arra, hoyy ők az egész szervezett gazdatársadalomnak hivatott és törvényes képviselői. Erre csakis a törvényesen megalapozott és az összes mezőgazdasági érdekeltséghez tartozó egyedeknek bevonásával létesülő szervezet lehet hivatott, amely szervezet csakis törvényes alapon és a kötelező társulás alapján jöhet létre, amely szervezetnek a létesítését épen az előttünk fekvő törvényjavaslat célozza. A múltban, még amikor nem volt általános választói jog, lehetett olyan gazdatársadalmi szervezetekkel dolgozni, amelyek nem az általános választói jog alapján alakultak ki, de most, hogy az állami életnek legfontosabb megnyilvánulása, maga a parlament, általános választói jog alapján létesült, lehetetlenség a gazdasági téren történő törvényes szervezkedésben is mellőzni az általános választói jog alapelveit, mert nemcsak azok hivatottak a gazdasági politikát irányítani, akik meghozzák azt az áldozatot időben és anyagiakban, hogy a szabadtársulás alapján álló szervezetekben résztvesznek, hanem mindazok is, akik közvetve vagy közvetlenül érdekelve vannak az ország gazdasági politikájának irányításában. (Helyeslés.) Egyébként is minden érdekképviseleti szervezkedésnek legfőbb feladata a társadalmi tevékenységet életre kelteni, (Helyeslés.) hogy végre megértessük a néppel magával, hogy neki elsőrangú érdeke, hogy résztvegyen á köztevékenységben, a társadalmi tevékenységben, mert hiszen ebből nemcsak az az előny származik, hogy a saját érdekeit jobban érvényesiti ugy a közigazgatásban, mint a törvényhozásban, de egyúttal az az óriási előny is, hogy minél nagyobb tevékenységet fejt ki a társadalomban valamely téren, annál kevesebb feladat hárul magára az államra, és annál kisebb teher, amely viszont az állami tevékenység szélesebb körében magára az adózó közönségre hárul. (Helyeslés.) Az előadó ur volt szíves felemlíteni Angliát avval, hogy ott nincs meg még a törvényesen szervezett érdekképviselet. Anglia épen prototípusa a társadalmi tevékenységnek, mert ott nemcsak az állami, adminisztráció, de még a birói szolgálat is a minimumra redukálódik, mert ott a közigazgatási feladatokat is maga a társadalom látja el. Ilyképen az állam beavatkozási joga csakis a legfontosabb elvi jelentőségű kérdéseknél nyilatkozik meg. Ez a magyarázata annak, hogy Angliában, ahol a társadalmi tevékenység a legmagasabb fokon áll, ilyen szervezkedésre nem
