Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-75

168 A Nemzetgyűlés 75. ülése 1920. mozgalmaknak jelentőségét és hátterét. Yolt még egy harmadik ok, amely a gazdatársada­lomnak e fontos szervezkedését következetesen és tudatosan megakadályozta. Ez, a múltban uralkodó politikai irányzat volt. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Tudjuk azt, hogy a liberalizmus és a mer­kantilizmus vizein evező múltban uralkodó poli­tikai irányzat halálos ellensége volt minden gazdatársadalmi szervezkedésnek. (Ugy van! a jobbóldalon.) Még a szövetkezeti szervezkedéseket is évtizedeken át ellenséges szemmel nézték és valamennyien, akik ezen a téren működtünk, proskribáltak voltunk a politikai vezetők előtt, akik az uralkodó rendszer megtörését tűztük ki célul. Hát ez igaz, nem is tagadom. Akkor sem tagadtam, hogy a cél az volt. Miután poli­tikai téren közvetlen támadással lehetetlen volt az uralkodó gazdasági politikát megbolygatni, uj alapokra helyezni, uj irányokba terelni, tehát megkezdtük a munkát közvetett utón, alulról épitettünk, szövetkeztünk, a gazdatársadalom­nak öntudatra ébresztésével, és elégtétellel meg­állapíthatom azt az igazságot is, hogy amint ebben az országban politikai fordulat állott be, azt elsősorban annak tekinthettük, hogy évtizedek következetes szervezkezkedése és fölvilágosító munkája után a gazdatársadalomnak felfogása, világnézete a gazdasági kérdésekben teljesen meg­változott. (Ugy van! Ugy van ! jobifelöl.) Nagy eréllyel követelt egy más irányt, ujabb irányokat, amelyek a gazdatársadalom érvényesülését jelen­tették s amelyek az egyenlő elbánást követelték, hogy a jövő gazdasági politikájában ne egyoldalú merkantilis érdekek érvényesüljenek, de ezek mellett és ezekkel egyenjogon a gazdasági, mező­gazdasági érdekek is figyelemre méltattassanak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez az irányzat nagy lökést kapott azáltal, hogy Darányi Ignác került a földmivelésügyi ministeri székbe, aki Károlyi Sándornak egyik legkiválóbb munkatársa és leglelkesebb támo­gatója volt. (Ugy van! a jobboldalon.) Az ő érdeme az, hogy Magyarország gazdasági poli­tikájában egy ujabb szellem hódított teret, az agrárius irányzat határozottan kifejezésre jutott, különösen a vámpolitika tekintetében, különösen Ausztriával való minden gazdasági vonatkozá­sunk tekintetében, ugy hogy ezen politikának életbeléptetése megszüntette a magyar gazdasági életnek évi sok millióra rugó megadóztatását Ausztria javára. Sajnos azonban, a liberális politikának minden irányban való megváltoz­tatását keresztülvinni nem sikerült. Nem sike­rült pedig egyszerűen azért, mert a megfelelő szervezet, amely a hátteret és a támasztékot kellett volna hogy alkossa, mind a mai napig nem létesült. A múltban ugyan, különösen a közelmúltban, a gazdasági egyesületek igen élénk tevékenységet fejtettek ki és a Gazdasági Egye­sületek Országos Szövetségének létesítésével or­szágos politikát inauguráltak, azonban ennek a évi augusztus hó 2-án, hétfőn. működése nem lehetett teljes, mert ezeknek a szervezeteknek nem volt meg a kellő hátterük, kellő alapjuk, mert számláltak ugyan tízezrekre menő tagokat, de nem karolták fel a millió­kat. A szabadtársulás alapján való szervezke­dés terén sehol sem sikerült a milliók érdekeit ugy bekapcsolni, hogy ezek a testületek egész joggal hivatkozhattak volna arra, hoyy ők az egész szervezett gazdatársadalomnak hivatott és törvényes képviselői. Erre csakis a törvényesen megalapozott és az összes mezőgazdasági érde­keltséghez tartozó egyedeknek bevonásával léte­sülő szervezet lehet hivatott, amely szervezet csakis törvényes alapon és a kötelező társulás alapján jöhet létre, amely szervezetnek a létesí­tését épen az előttünk fekvő törvényjavaslat célozza. A múltban, még amikor nem volt álta­lános választói jog, lehetett olyan gazdatársa­dalmi szervezetekkel dolgozni, amelyek nem az általános választói jog alapján alakultak ki, de most, hogy az állami életnek legfontosabb meg­nyilvánulása, maga a parlament, általános vá­lasztói jog alapján létesült, lehetetlenség a gaz­dasági téren történő törvényes szervezkedésben is mellőzni az általános választói jog alapelveit, mert nemcsak azok hivatottak a gazdasági poli­tikát irányítani, akik meghozzák azt az áldoza­tot időben és anyagiakban, hogy a szabadtár­sulás alapján álló szervezetekben résztvesznek, hanem mindazok is, akik közvetve vagy közvet­lenül érdekelve vannak az ország gazdasági politikájának irányításában. (Helyeslés.) Egyébként is minden érdekképviseleti szer­vezkedésnek legfőbb feladata a társadalmi tevé­kenységet életre kelteni, (Helyeslés.) hogy végre megértessük a néppel magával, hogy neki első­rangú érdeke, hogy résztvegyen á köztevékeny­ségben, a társadalmi tevékenységben, mert hiszen ebből nemcsak az az előny származik, hogy a saját érdekeit jobban érvényesiti ugy a közigaz­gatásban, mint a törvényhozásban, de egyúttal az az óriási előny is, hogy minél nagyobb tevé­kenységet fejt ki a társadalomban valamely téren, annál kevesebb feladat hárul magára az államra, és annál kisebb teher, amely viszont az állami tevékenység szélesebb körében magára az adózó közönségre hárul. (Helyeslés.) Az előadó ur volt szíves felemlíteni Angliát avval, hogy ott nincs meg még a törvényesen szervezett érdekképviselet. Anglia épen proto­típusa a társadalmi tevékenységnek, mert ott nemcsak az állami, adminisztráció, de még a birói szolgálat is a minimumra redukálódik, mert ott a közigazgatási feladatokat is maga a társadalom látja el. Ilyképen az állam beavatkozási joga csakis a legfontosabb elvi jelentőségű kérdéseknél nyi­latkozik meg. Ez a magyarázata annak, hogy Angliában, ahol a társadalmi tevékenység a legmagasabb fokon áll, ilyen szervezkedésre nem

Next

/
Thumbnails
Contents